40 százalékkal tovább élhet a villanyautók aksija, mint azt korábban gondoltuk

Az amerikai Stanford egyetem kutatói azt találták, hogy valószínűleg eddig mindenki hibásan számolta a villanyautók akkumulátorainak valós élettartamát.

Az elméletük magyarázat lehet a hétköznapi tapasztalatokra.

Stop & Go

A stanfordi egyetem akkumulátorkutató központja az egyetem energetikai tanszékének és az amerikai energiaügyi minisztériumnak a közös kutatólaborja (SLAC) a villanyautók akkumulátorainak vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy valós körülmények között teljesen máshogy használják a tulajdonosok az autóikat, mint azt eddig gondolták.

Ennél is lényegesebb, hogy a használat módja eltér attól is, ahogy a mai napig számolják, szimulálják az autók akkumulátorainak élettartamát.

De ez most kivételesen egy szerencsés tévedés, mert a valóság sokkal kedvezőbb, akár 40 százalékkal is tovább bírhatják a villanyautók aksijai.

A kutatók szerint a hozzájuk hasonló laborokban a tudósok szinte mindig egy folytonos használati modellre építik tesztjeiket, amelyben az akkumulátorokat lemerítik, feltöltik, majd ismét teljesen lemerítik. Ezeknek a ciklusoknak az ismétlésével, egy a több évnyi valós használatot jóval rövidebb időbe tömörítő metodikával, a valós használat felgyorsításával próbálják megérteni, meddig maradnak használhatóak az akkumulátorok.

Csakhogy a Nature Energy szakfolyóiratban publikált Stanford-SLAC tanulmány szerint ez a gyorsított eljárás jelentősen eltér a valós felhasználástól.

A valós körülmények között ugyanis az autósok a hétköznapok során több rövidebb utat tesznek meg. Gyakran gyorsítanak, majd visszatöltéssel fékeznek, beugranak egy boltba egy pár percre, vagy több órán át parkolnak valahol, ilyenkor pedig az akku pihen. Ez úgy néz ki, segít az akkumulátorok élettartamának növelésében.

A kutatók erre nem most jöttek rá, hanem két éve, de azóta egy komoly tesztsorozattal tették próbára elméletüket. Valós vezetési adatok alapján terveztek négy tesztprofilt, a folyamatos egyenletes merítéstől a dinamikusabb, gyorsabb használatig, majd 92 különböző, a kereskedelmi forgalomban kapható akkucella típust teszteltek két éven át. Az eredmények összegzésében mesterséges intelligencia segítette a munkájukat.

A meglepő eredmények egyike az volt, hogy a rövid, de jelentős gyorsítások kifejezetten lassították az akku degradációját, növelték az élettartamot – ez a saját várakozásaiknak is ellentmondott.

Azt is megvizsgálták, hogy inkább a sok ciklus, vagy az akku naptári kora van-e nagyobb hatással az időtartamra és az eredmények itt is tanulságosak voltak.

Az olyan felhasználási területeken, mint a buszok, vagy teherautók, amikor a jármű szinte mindig éppen töltőn, vagy használatban van, valóban a ciklusok száma a meghatározó. A mezei autósok esetén viszont, akik munkába mennek, a gyerekeket viszik el az iskolába, vagy csak elugranak a boltba, pont ellenkező a helyzet. Az ő autójuk az idő nagy részében nincs használatban és nem is tölt, egyszerűen csak parkol, ilyenkor pedig az akku pihen. Így náluk inkább az akku kora, gyártási ideje a döntő.

Az eredményeket a kutatók szerint a járműgyártók arra is felhasználhatják, hogy finomhangolják az akkuvezérlők (BMS) programozását.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.