PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldi1yYW5nZS9rYW1wYW55Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXZyYW5nZSIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldi1yYW5nZS9rYW1wYW55Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXZyYW5nZScsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDIva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDIyNi5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wMjI2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDIva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTAyMjYucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= 2023-ban a battery-news.de szakportál gyűjtése alapján mutattuk be, hogyan állnak az európai akkumulátorgyártásra vonatkozó tervek. Két évvel ezelőtt még azt írtuk, hogy az évtized végéig várhatóan megvalósuló beruházásokkal együtt 1900 GWh-ra fog nőni az európai gyártókapacitás, amiből Magyarország 217,3 GWh-t mondhat magáénak. Az azóta eltelt időben azonban sok víz folyt le a Dunán. Először az „inflációcsökkentő törvény” hatására kezdtek el egyes beruházások Amerikába vándorolni, majd pedig az elektromos autók iránti kereslet növekedésének megtorpanása és a Kínában kiépült gyártói túlkapacitások, illetve ezek együttes árleszorító hatása miatt vált üzletileg életképtelenné több projekt is. A német szakportál adatai szerint a tavalyi év végén a meglévő, az építés alatt álló és a tervezett európai cellagyártó kapacitások 1424 GWh-ra csökkentek. Ez az 500 GWh-s visszaesés az egyes országokat nagyon eltérően érintette, néhány helyen csökkentek, máshol pedig növekedtek a gyártókapacitások. Ország 2023 január 2024 december változás Magyarország 217,3 GWh 215,3 GWh – 2 GWh Franciaország 121,5 GWh 198 GWh + 76,5 GWh Spanyolország 100 GWh 170 GWh + 70 GWh Egyesült Királyság 105 GWh 135 GWh + 30 GWh Németország 545,5 GWh 127 GWh – 418,5 GWh Lengyelország 115 GWh 115 GWh – Svédország 110 GWh 110 GWh – Norvégia 125 GWh 82 GWh – 43 GWh Szerbia 48 GWh 80 GWh + 32 GWh Finnország – 60 GWh + 60 GWh Szlovákia 10 GWh 50 GWh + 40 GWh Portugália 45 GWh 45 GWh – Olaszország 118 GWh 8 GWh – 110 GWh Svájc 7,6 GWh 7,6 GWh – Csehország 15 GWh 15 GWh – Oroszország 12 GWh – – 12 GWh Belgium 3 GWh – – 3 GWh Hollandia 1 GWh – – 1 GWh Ismeretlen célország 240 GWh 20 GWh -220 GWh Összesen 1938,9 GWh 1437,9 GWh – 501 GWh A legnagyobb növekedést Franciaország könyvelhette el, ahol két év alatt bő 76 GWh-val ugrott meg a 2030-ig tervezett cellagyártó-kapacitás. Ez legnagyobb részben a Prologium beruházásának köszönhető, a tajvani székhelyű vállalat ugyanis Dunkerque városában építi fel a szilárdtest-akkumulátorokat gyártó, 48 GWh-s kapacitású üzemét. A második legnagyobb növekedést Spanyolország mondhatja magáénak 70 GWh-val – többek között a Stellantis és a CATL zaragozai beruházásának köszönhetően. A harmadik helyre futott be Finnország, amely két éve még nem is szerepelt a listán, azóta viszont egy 60 GWh-s üzem építését jelentették be. A legnagyobb csökkenést – 418,5 GWh-val – Németország szenvedte el. A Northvolt csődje és a Tesla döntése, miszerint az inflációcsökkentő törvény által nyújtott támogatások miatt Berlin helyett inkább Amerikába viszi a gyártást, komoly csapást jelentett a német akkumulátoriparnak. Olaszországban 110 GWh-val csökkentek a tervezett kapacitások, miután az Italvolt a hazai pálya helyett inkább az Egyesült Arab Emírségeket választotta gyártóbázisául a finanszírozási nehézségekre és bürokráciára hivatkozva. A harmadik legnagyobb visszaesést Norvégia könyvelhette el 43 GWh-val. Kép: Felix Hamer A legnagyobb nominális csökkenés azonban nem egy országban, hanem a konkrét helyszínnel nem rendelkező beruházások esetében történt. Ezek nagyobb része egyébként is inkább csak „ködös terv” volt, mintsem konkrét projekt, így nem csoda, hogy elsőként hullottak ki a rostán, amint kedvezőtlenebbé vált az üzleti környezet. Magyarországon érdemi változás nem történt. Az időközben nehéz helyzetbe került SK visszafogta beruházási terveit, ám ezt ellensúlyozta, hogy az EVE Debrecenben egy 28 GWh-s üzemet tervez felhúzni. Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz az SK-val, egyes pletykák szerint ugyanis a komáromi gyárukat bezárás fenyegeti. Európa jelenleg mintegy 200 GWh éves cellagyártási kapacitással rendelkezik, amelyet elsősorban olyan jól bejáratott vállalatok uralnak, mint az LG Energy Solution, az SK On, a Samsung SDI, vagy a CATL. Eközben az európai startupok legtöbbjének komoly kihívásokkal kell szembenéznie, többek között a finanszírozás, a know-how és a szakemberek megszerzése, valamint a technológiai fejlesztések terén. Vannak azonban kivételek, ez egyik ígéretes példa az ElevenEs, egy LFP cellákat gyártó szerbiai vállalat, amely folyamatosan növeli kapacitásait. Bizonyára lesznek majd még olyan beruházások, amelyek menet közben el fognak vérezni, ugyanakkor az európai gyártókapacitások tovább fognak növekedni, mivel a meglévő gyárak csupán 2-3 millió elektromos autó számára elegendő akkumulátort képesek legyártani, miközben a helyhez kötött energiatárolás is egyre növekvő keresletet támaszt az akkumulátorok iránt. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
