Újabb intézkedést hoz a kínai villanyautók ellen az Unió

Az Európai Bizottság hamarosan egy olyan javaslatot terjeszthet elő, amely szerint az elektromos járműveknek legalább 70 százalékban uniós eredetű alkatrészeket kell tartalmazniuk ahhoz, hogy állami támogatásra legyenek jogosultak – írja az Automotive News Europe a Financial Times értesüléseire hivatkozva.

A javaslat értelmében az EU-ban összeszerelt elektromos járművekben, a legfontosabb alkatrészeknek, az akkumulátor kivételével, 70%-ban uniós eredetűnek kell lenniük.

Megosztott iparág

A tervezet a Bizottság Industrial Accelerator Act (ipargyorsító rendelkezés) elnevezésű törvénycsomagjának részeként hivatalosan várhatóan február 25-én kerül bejelentésre. Az Financial Times február 17-i jelentése alapján azok az új elektromos-, hibrid- és hidrogén üzemanyagcellás autók tartoznának a szabályozás hatálya alá, amelyek állami vásárlási ösztönzőkben részesülnek, vagy amelyeket köztestületek birtokolnak vagy lízingelnek. Ezeket a járműveket az EU-ban kell összeszerelni, és a komponenseik (az akkumulátor kivételével) legalább 70%-ának uniós eredetűnek kell lennie.

De a tervezet azt is kiköti, hogy az akkumulátor több fő komponensének is uniós eredetűnek kell lennie. Jelenleg számos uniós autógyártó kínai és dél-koreai beszállítóktól szerzi be akkumulátorait, bár több vállalat saját gyárakat hozott létre az EU-ban, mint például a Stellantis és a Mercedes közös akkumulátorgyártó vállalata, az ACC, amely nemrégiben mérsékelte gigagyári ambícióit.

Az iparág megosztott azzal kapcsolatban, hogy a helyi tartalomra vonatkozó szabályok protekcionizmust jelentenének-e, ami megtorlást vonhatna maga után Kína részéről. A beszállítók és egyes érdekképviseletek támogatják a javaslatot, mivel azzal a munkahelyek megőrzését látják biztosítottnak.

A beszállítókat tömörítő lobbicsoport, a CLEPA szeptemberben kijelentette, hogy „sürgős uniós fellépés nélkül” Európa akár 350.000 munkahelyet is elveszíthetne, mivel az elektromos-átállás során a beszállítói lánc EU-n kívülire helyeződhet át. A CLEPA egyébként ennél is magasabb, 75 százalékos előírást szeretne.

Ezzel szemben olyan autógyártók, mint a BMW és a Mercedes-Benz, attól tartanak, hogy a szabályozás kínai megtorlást válthat ki, és gátolhatja az innovációt.

Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group vezérigazgatója és az európai autógyártók lobbicsoportjának (ACEA) elnöke „éles vitára” számít az idén a helyi tartalomra vonatkozó szabályokról. Kiemelte, hogy a szabályozásnál „nagyon finom fűrészt kell használni, nem láncfűrészt, hogy biztosítsuk, ne legyenek a szándékkal ellentétes következmények”. A Renault vezérigazgatója, Francois Provost decemberben 60 százalékos küszöböt javasolt.

Az Európai Bizottság korábban már 2025-ben jelezte, egy 1,8 milliárd eurós, a helyi akkugyártását támogató alap létrehozásával, hogy támogatni fogja a „Made in Europe” villanyautós ellátási láncot. A szakértők attól is tartanak, hogy kínai autógyártók uniós gyárakban szerelnének össze autókat kínai alkatrészekből, elkerülve ezzel a vámokat.

Hasonló minimális részarányt egyébként még a Biden kabinet idején Amerika is bevezetett, aminek az lett az eredménye, hogy több népszerű típus esett ki az állami támogatásból. A Tesla kisakkus autói például teljesen eltűntek a piacról, mivel azokban kínai LFP cellák voltak a CATL-től. De hasonlóan nem volt jogosult a Mexikóban gyártott Ford Mustan Mach-e, illetve több Koreában készülő autó sem.

Visszatáncolhatnak Bidenék a villanyautós támogatás szigorításától

Hosszú távon a hasonló intézkedések valóban a helyi gyártást erősíthetik, még a külföldi autógyártók régiós gyárainak megjelenéséhez is vezethetnek, ám rövid távon nem képes reagálni egy ekkora változásra az iparág, így – mint Amerikában – a legolcsóbb LFP akkus autók tűnhetnek el a piacról.

A CATL debreceni gyára egyébként készül az LFP gyártásra is, ami megoldást jelenthet a cég ügyfelei számára, ám amennyire tudni lehet, ezek a gyártósorok még nem üzemelnek. Az Unió valószínűleg ezért is döntött úgy, hogy az akkuknál még nem várja el a 70 százalékot, ennél kicsit megengedőbb szabályozással készül.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.