Különleges naperőmű épült Szegeden

Magyarországon még egyedinek számító megoldásokat alkalmazó naperőművet adtak át a napokban Szegeden, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet telephelyén. A Szegedi Tudományegyetem által megvalósított beruházás az energiatermelés mellett kutatási célokat is szolgálni fog majd.

A létesítmény legnagyobb, 4,07 MW-os AC teljesítményű egysége az ELI beépítetlen, az 5-ös úttól távolabb eső területén létesült, míg egy másik, 0,6 MW-os részegység az autók számára biztosít fedett parkolási lehetőséget. A leginkább szokatlan megoldást azonban a harmadik, 0,19 MW-os teljesítményű részegység jelenti, amely az ELI előtti víztározó felszínén úszik. Emellett egy 0,04 MW-os kéttengelyes, a nap mozgását követő berendezés is a projekt részét képezi.

Az új naperőműnek köszönhetően a kutatóintézet villamosenergia-szükségletének 30-35 százalékát a megújuló források adják majd. Az ünnepélyes átadó alkalmával Dr. Szabó Gábor, az intézet ügyvezetője elmondta, hogy már ez az egyharmados arány is a világ legfenntarthatóbb tudományos nagyberendezésévé teszi az ELI ALPS-t, és a megújulók aránya 50 százalékra fog emelkedni, ha egy újabb projektben megoldják majd a napenergia tárolását is.

A kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a berendezések hűtése teszi ki. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energiát minél nagyobb mértékben hasznosítani tudják, jégkásás tároló kialakítását tervezik. Jelenleg már működik egy 5 köbméteres tartály, és amennyiben sikeresen zárulnak a tesztek, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak majd ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezheti az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Dr. Szabó Gábor hozzátette, hogy az ELI ALPS nem egyszerűen használja majd a naperőműparkot, hanem kísérleti projektekkel fogják többszörösen hasznosítani a fejlesztéseket. Az ELI előtt elterülő víztározóba például a megyei horgászegyesület segítségével halakat telepítettek, és rendszeresen monitoroztatják, hogy a tó élővilágának jóllétén javítanak-e az úszó napelemek. Feltételezésük szerint a nagy területű fedés ugyanis menedéket biztosít majd a nyári UV-sugárzás elől az élővilág számára.

Magyarországon még ritkaságszámba mennek, a világ más tájain, így főként Dél-Kelet-Ázsiában azonban már gyakori látványnak számítanak az úszó napelemek. A tavakra vagy víztározókra telepített naperőművek nem igényelnek földterületet – ez elsősorban a nagyobb népsűrűségű országokban jön jól –, a panelek pedig a víz hűtő hatásának köszönhetően 5-10%-kal magasabb hozamot biztosítanak. További előnyük, hogy mérséklik a víz párolgását, ami száraz éghajlaton különösen fontos szempont, illetve csökkentik a víz algásodását, ezáltal a metánképződést is visszafogják, amely a szén-dioxidnál 23× erősebb üvegházhatású gáz.

Az átadott naperőmű az Energiaügyi Minisztérium által összesen 5 milliárd forinttal támogatott projekt részeként készült el 2 milliárd forint értékben. A  teljes projektben a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány által vezetett konzorcium fotovoltaikus rendszerek kiépítését, valamint geotermikus energetikai fejlesztések megvalósítását tűzte ki célul.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.