A Tesla gyilkosok nyomában – 3. rész A Daimler-Benz

Sorozatunk első részében a VW csoporttal foglalkoztunk, a másodikban pedig a BMW-t vettük górcső alá. Ma a Daimler-Benzzel fejezzük be a német vonalat.

4. generációs elektromos Smart Fortwo , a városi villany-cirkáló. Forrás: Smart

Okos ötletnek tűnt

A Daimler a 2010-es évek előtt leginkább a Smart elektromos változatával hallatott magáról. Már 2006-ban elkezdték fejleszteni a kis városi villanyautót és 2007-ben bemutatták az első generációt, amiből ekkor még csak egy 100 darabos londoni teszt-flotta készült. 2009-ben a második generáció 18 országban már forgalomba is került, de ebből is mindössze 2000 darabot adtak el. A Tesla által gyártott kis akku csomag a szigorúbb amerikai EPA szabvány szerint kb. 100 km hatótávolságot biztosított. A harmadik generáció már a Daimler saját aksijára váltott és 30 országban volt elérhető, míg a legújabb negyedik generáció idén került a kereskedőkhöz és kb. 130 km hatótávval rendelkezik.

Természetesen nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy a Daimler 2020-ra kivezeti az észak-amerikai piacról a Smart belsőégésű motorral szerelt verzióit. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez valami nagyívű elköteleződés az elektromos meghajtás mellett, sokkal valószínűbb azonban, hogy pozicionálásról van szó. A Smart már korábban is azzal szerzett kétes hírnevet magának, hogy 2013-ra a valaha volt legveszteségesebb európai márka lett, mintegy 5 milliárd dolláros lyukat égetve a Daimler zsebein. Az amerikai kereskedések 2/3-a visszamondta a modellek forgalmazását a legújabb bejelentés nyomán és igazából csak a nyugati és keleti part nagy metropoliszai maradtak a térképen. Talán az itt élő környezettudatos, fiatal városi generációk ráharapnak az eco autó imidzsre.

De térjünk át az anyacég fő márkájára, nézzük meg a Mercedes mit kínál elektromos autók terén.

Villanyos „A” Merci. Üdítően hagyományos. Forrás: Mercedes-Benz

Aki A-t mond, mondjon B-t is

A 2010-es párizsi szalonon debütált az elektromos „A osztály”, az A E-Cell. Az autóban 4000 db 18650-es lítium-ion cella szolgáltatta az áramellátást és ha ez ismerősen hangzik, nem véletlen, hiszen az akkucsomag, akárcsak a második generációs Smart-nál, a Teslától jött. A kis Merci egészen elviselhető 200 km-es hatótávval rendelkezett, de sajnos kereskedelmi forgalomba nem került. 500 darab készült belőle és különböző európai országokban használták tesztelés céljából.

Az első elektromos „B” Merci 2014. áprilisából. Forrás: Mercedes-Benz

Azonban talán a villanyos „A” legnagyobb érdeme az első, sorozatban gyártott elektromos Mercedes, a „B” osztály technikai alapjainak megteremtése. A rastatti gyárból 2014 áprilisában gördült ki ez első B-Class Electric Drive és a Tesla 36 kWh-ás akkucsomagjára és elektromos hajtásláncára épült. A 140 km körüli hatótáv 136 lóerős teljesítménnyel párosult, és 150 km/h-nál volt a száguldásnak vége. Az egyesült államokban 2014 nyarán indult a forgalmazás 41 ezer dolláros alapáron, az értékesítéshez pedig kb. egy évvel később csatlakozott néhány kiemelt európai ország.

Papíron nem olyan rossz ez, de sajnos a vásárlókat nem győzte meg a  fenti csomag, így 3651 példány legyártása után, idén nyáron bejelentették a gyártás leállítását. Bár ennyi pénzért  valószínűleg találni jobb paraméterekkel rendelkező villanyautót a hazai piacon is, ha valaki mégis egy villany B-t szeretne, a Mercedes-Benz Magyarország, raktárról, még tud pár példányt biztosítani 12,3 millió forintos listaáron.

SLS AMG E-Cell. Alamuszi nyuszi nagyot ugrik. Forrás: Mercedes-Benz

Sirály szárnyú szörnyeteg

Senkit ne tévesszenek meg a klasszikus vonalak, a Mercdes SLS AMG egy igazi fenevad, amit olykor-olykor Forma-1-es autók megzabolázására használnak. Kevesen tudják azonban, hogy az F1 Safety Car utcai rokonaiból készült elektromos verzió is SLS AMG E-Cell néven. Az autót 2011-ben mutatták be Genfben de csak 2013 végén került gyártásba. A 4 elektromotor 740 lóerős teljesítménye az AMG-től származott, és a hazánkban a közelmúltban emlegetett, dél-koreai SK Innovation celláit is a Mercedes-AMG páros építette akkucsomagokba. A kb. 200 km-es hatótáv persze csak elméleti volt, de ez az 540 ezer dolláros autó 100 fő körüli exkluzív vásárlói körét biztosan nem zavarta.

Elektromos Vito Spanyolországból a Dán Posta megrendelésére. Forrás: Mercedes-Benz

A nehéztüzérség

Bár ebben a sorozatban elsősorban személyautókkal foglalkozunk, egy rövid kitérő erejéig nézzük meg a Mercedes teherautó és busz üzletágait is.

Elsőként mindjárt itt van a Vito kisteherautó elektromos verziója, amit 2010-ben mutattak be és végül 2011-12-ben került gyártásba. Logikusnak tűnhet ez a méret és típus így elsőre, hiszen a legtöbbször napi 100 km alatti utakat bejáró kisárusszállítók egy kisebb akkucsomaggal is beérik és a megnövekedett súly is kevésbé gond mint egy kis személyautónál. A 36 kWh-ás aksi és a 80 lóerős motor is megfelelőnek tűnik erre a célra, hiszen kb. 850 kg terhet tudott elszállítani 130 kilométeres hatótávval. A pár ezer tervezett helyett végül csak pár száz példány került gyártásra a Daimler spanyolországi üzemében – 50 darabbal a vevők közt volt például a Dán Posta is. Sajnos a projekt nem volt hosszú életű és 2013 májusában elkaszálták. Talán a 2019-re beharangozott eSprinternek nagyobb szerencséje lesz, a 1250 kg hasznos tömeg és 100-150 km hatótáv nem hangzik rosszul a helyi szállítmányozáshoz.

Mercedes Vision Van. Vajon mennyiben hasonlít majd rá az új eSprinter? Forrás: Mercedes-Benz

Bár mostanában sokat beszéltünk a  Tesla Semi-ről, fontos megemlíteni, hogy nem csak a kaliforniai cég szándékozik elektromos kamionokat építeni. A Daimler 2016-ban leplezte le a Mercedes-Benz eActros prototípust, ami a gyártó népszerű nehéz-gépjármű családjára épül. A 200 km-es tervezett hatótáv és 26 tonna össztömeg persze messze elmarad a Tesla 800 kilométerétől és 36 tonnájától, de megfelelő áron lehetnek olyan rövid és közepes távú viszonylatok, ahol az eActros tökéletesen elég.

Nagy test, nagy… teherbírás. Mercedes eActros. Forrás: Mercedes-Benz

Végül egy gondolat erejéig említsük meg a Mercedes busz családját a Citaro-t. Annál is inkább érdekes nekünk ez a modell, mivel Budapesten és hazánk számos más városában is rendszeresített tömegközlekedési eszközről van szó.  A cég 2018 végétől tervezi az elektromos Citrao sorozatgyártását és 2030-ra terveik szerint már az új buszok 70%-a zéró emissziós lesz. Szerintem el tudnánk viselni, ha a mi városainkban is ilyenek furikáznának.

Ismerős a buszmegállóból. Mercedes-Benz Citaro. Forrás: Mercedes-Benz

A holnap Tesla gyilkosai

Bár a fenti sorok végig az elektromos Daimler modellekről szóltak, mégis, a sorozatunk első két része alapján úgy tűnhet a VW-hez és a BMW-hez képest a stuttgartiak átaludták az elmúlt pár évet. Persze, a 2010-es évek elején volt pár próbálkozás az A, B és SLS modellekkel, de összesen nem gyártottak 5000 elektromos Mercedest az elmúlt évtizedben. 2011-ben felmerült egy tisztán elektromos S osztály terve, majd 2014-ben már azt találgatta a német média, hogy akkor most az E vagy az S osztály kapja meg a villanyos hajtásláncot. 2015 végén már arról lehetett olvasni, hogy a Daimler jóváhagyta 4 elektromos modell, 2 szedán és 2 SUV kifejlesztését 2018-as piacra kerüléssel.

Mercedes EQ SUV. 2019-ig kell rá várni és elég valószínűtlen, hogy egy hatalmas OLED kijelző lesz az orra. Forrás: Mercedes-Benz

Mégis 2016-ig várnunk kellett arra, hogy a tervek magasabb fokozatba kapcsoljanak. 2016 márciusában tudtuk meg, hogy a cég 500 millió eurót költ egy új németországi akkumulátor-üzem felépítésére – bár itt kell megjegyezni, hogy ismét nem saját cella gyártásról van szó, hanem az akku csomagokat építik majd itt. 2016 júniusában jelentette be a konszern, hogy jóváhagytak 8 milliárd eurót a következő 2 évre a tisztán elektromos hajtásláncok fejlesztésére.

2016 őszén a párizsi szalonon mutatták meg először a 2019-es EQ SUV-t, ami valahová 40-55 ezer dollár közé „egy jól felszerelt GLC” árában várható és akár 500 km hatótávja is lehet. Az autó formája tetszetős, de sok részlet szinte biztosan nem kerül át a sorozat modellbe. Illetve reméljük nem, hiszen nem lenne jó egy kis koccanásnál darabokra törni az autó orrát fedő, teljesen értelmetlen hajlított OLED kijelzőt és én speciel akkor is jól megvagyok, ha a fejtámlám alatt nem világít kék LED.

A különböző szenzációhajhász szalagcímek mellett, azért érdemes észben tartani, hogy egy olyan prototípusról beszélünk, amely kb akkora akkumulátort céloz meg 2019-re, mint ami a 2012-es Model S-ben volt, a hatótávja is annyi lesz, mint a mostani Tesla SUV-é és az ára is csak homályosan lett sejtetve. Ezzel együtt érdekes lesz megnézni mekkora szeletet hasít ki magának a Model X alá pozicionált SUV, ha a Tesla nem tudja időben megkezdeni a Model Y gyártását.

EQ prototípus belül. Forrás: Mercedes-Benz

Végül zárjuk az áttekintést a legújabb Mercdes prototípussal, a pár hónapja bemutatott EQA-val. Ismét egy nagyon tetszetős koncepciót kaptunk amely a mai európai hatckback-ek formáját idézi. Az A-osztály elektromos megfelelőjének tűnő autóhoz a Mercedes „400 km körüli” hatótávot ígér, amit egy 60 kWh-ás aksi biztosít. Az autó tölthető villámtöltővel de lesz hozzá vezeték nélküli megoldás is – bár arról nem szól a fáma, hogy az ilyenkor elkerülhetetlen energia veszteség mekkora a rendszerben. Egy mobil telefonnál nem téma, de ha 150 kW-ot küldök az autóra, már nem elhanyagolható kérdés.

Az IAA 2017-en mutatkozott be az EQA. Ez itt egy szép render. Forrás: Mercedes-Benz

A Daimler nagyon komoly terveket dédelget az elektromos autózás terén. Tervbe vették, hogy 2025-re ők lesznek a vezető prémium EV márka, de mintha az Audi és a BMW is hasonlót vett volna a fejébe. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a német gigászok csatája és, hogy vajon melyik modell lesz a sokat emlegetett Tesla gyilkos. Ha tippelnünk kéne: egyik sem. Nem kétséges, hogy a nagy német gyártók képesek lesznek impressziv villanyautókat piacra dobni, de valószínű, hogy sikerük inkább tovább fogja bővíteni az elektromos autók piacát a belsőégésű motorral szerelt társaik rovására.

Dögösek a z EQA hátsó OLED lámpái is. Forrás: Mercedes-Benz

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.