Állami támogatás: Miért nem lehet egyszer valamit jól megoldani?

Miért? Órák óta ezzel a kérdőszóval kezdődik minden gondolatom. Nem tudok napirendre térni a ma délelőtt történtek felett. Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy miért kellett ennek így történnie. Az állami támogatásról rengeteget írtunk már, a részleteket a szükséges mértékben mindenki megtalálja az archívumban, inkább csak a ma történtekhez kapcsolódó gondolataimról írnék. Az aktuális pályázatról itt, itt, itt és itt már írtunk. Érdemes azokat is átfutni.

Miért kell egy ilyen támogatásért pályázni?

Ez talán a legfontosabb kérdés. Ha ezt tisztáznánk, akkor talán az összes többit törölni is lehetne. A cél az, hogy az új autót vásárló autósok ne hagyományos meghajtású, hanem inkább elektromos autót vegyenek. A támogatás tehát a környezetkímélő jármű vásárlásához jár. Bárki, aki megfelel az alapvető feltételeknek, és újonnan elektromos autót vesz a regisztrált kereskedők bármelyikétől, az meg fogja kapni a támogatást. Nincs rászorultsági rangsor, nem kell igazolni, hogy nálam jobb helyen lesz az új villanyautó, mint a szomszédnál. Egyszerűen csak igényelni kell. Miért nem kérheti a vételárkiegészítést havi összesítésben a kereskedő a vevő által az autó megvásárlásakor kitöltött és aláírt adatlap beadásával? A kereskedő egy rövid útmutató alapján el kell tudja dönteni, hogy melyik vevője fog támogatást kapni és melyik nem, így nagy kockázatot nem vállal. Pláne, ha az autó átadásával megvárja minisztériumi döntést. A támogatást lehetne az autóvásárláskor intézni, így nem torlódnának össze az elbírálandó igények. Miért kell ehelyett minden egyes vevőnek egyetlen reggelen egy erre alkalmatlan infrastruktúrán keresztül az állam által már ismert adatok megadásával pályáznia?

Miért kell időponthoz kötni a pályázat megnyitását?

Ha a pályázati lehetőség kiírásakor megnyitották volna a beadási lehetőséget is, akkor az elmúlt hetekben az autó megrendelése után szépen lassan mindenki beadhatta volna a pályázatát. Nem egyszerre zúdult volna ezernyi pályázat a rendszerre, hanem szépen lassan. Ki és mit nyert azzal, hogy egy adott naphoz kötődött az indulás?

Miért nem lehetett legalább az alapadatokat előre beadni?

OK, valamiért fontos, hogy egy adott napon induljon a pályázat, és az a nap nem lehet a kihirdetés napja. De akkor legalább engedték volna meg, hogy az alap regisztrációt mindenki megcsinálja előre, és feltöltse az alapadatokat, hogy  már csak magát a pályázatot kelljen beadni. Ehelyett ma azzal kellett mindenkinek kezdenie, hogy a lakcímét és más hasonló alapadatot felvigye a rendszerbe. A pályázók beszámolója szerint ez az alulméretezett, akadozó rendszerben akár több órás folyamat is lehetett, pedig csak néhány adatot kellett megadni. A lassúságot az okozta, hogy az adatok megtartása érdekében a rendszer minden egyes mező kitöltése után a szerverre mentette annak tartalmát, ami rendkívüli módon leterhelte az egyébként is túlterhelt szervert, és így nagyon lelassította a folyamatot. Az adatok átmeneti mentése megtörténhetett volna kliensoldalon is, így azok a kapcsolat megszakadása vagy az oldal újratöltése után sem vesztek volna el, és a szervert sem terhelte volna minden egyes pályázó minden egyes adatmezője. Igaz, ez nem innováció, hiszen az ehhez szükséges technológiát már évtizedek óta használják az online szolgáltatások üzemeltetői.

Miért kell kiválasztani Magyarországot, ha csak magyarországi lakhellyel lehet pályázni?

Ha kizáró ok a külföldi lakcím, akkor miért kell kiválasztani az országot? Ráadásul miért egy olyan keresőmezőben, ami minden egyes betű beírásakor a szerverhez fordul, hogy szűkítse a találati listát?

Miért kell egyáltalán lakcímet beírni, ha pályázni csak ügyfélkapus regisztrációval lehet?

Egy olyan online rendszerbe belépve lehetett csak pályázni, ami mindent tud rólunk. A születési adatokat a rendszer ki is töltötte. Vajon a többi adat megadására mi szükség volt? Miért nem lehet azokat is átemelni, hogy a pályázónak csak ellenőriznie és nyugtáznia kelljen?

Miért nem lehet már most beadni az augusztusi pályázati anyagokat?

Látjuk, hogy ez így nem működik. Miért nem lehet most elkezdeni a pályázatok beadását az augusztusi körre, hogy akkor ne ismétlődjön meg ez a blamázs?

Miért hiányoztak kereskedések a regisztrált kereskedők listájáról?

Hogy fordulhatott elő, hogy ma reggelre a száznál is több kereskedőből csak alig néhány tucat maradt a listában? Több olyan pályázó is akadt, aki azért nem tudta időben beadni a pályázatát, mert nem lehetett kiválasztani azt a kereskedést, amelynél az autót megrendelte, és amely egyébként korábban fent volt a listán. Volt aki vállalta a kockázatot, és választott egy másik kereskedést, bízva abban, hogy később javíthatja majd. Mások nem voltak ennyire bátrak, és emiatt elbukták a támogatást. Ha ők elveszítik emiatt az autóra kifizetett foglalójukat, akkor azt a kárt ki téríti majd meg?
De ez csak az egyik oldala a mérlegnek. Azoknak a kereskedéseknek az eladásaival mi lesz, amelyeket nem lehetett kiválasztani, és amelyek vevői nem kapják meg a támogatást? Néhány tucat szerencsés kereskedés (vagy azon belül is néhány nagyobb) sikeresen elvitte a támogatások jelentős részét, a többieknek pedig a nyakán marad a már (majdnem) eladott autó.

Miért nem lehetett a főoldalról indulva 8:24-ig elérni a bejelentkezési oldalt?

A pályázat hivatalosan reggel 8:01-kor indult, de hiába ültek oda sokan a számítógép elé, belépni sem tudtak, mert a főoldalról elérhető pályázati oldalon hiányzott a belépési lehetőség. Amikor végre beléptek, akkor a sorszámosztás már a 600-as tartományban járt. Ezek alapján feltételezhető, hogy azért volt egy szerencsésebb kör, aki vagy kitalálta vagy tudta a pályázati portál belépési oldalának a pontos címét, és nem kellett a főoldalon megjelenő linkre/gombra várnia. Ők így még a nagyközönség előtt el tudták kezdeni a folyamatot (nem is kevesen).

Miért fogadja a látogatót hibaüzenet és konfigurálatlan szerver nyitóoldal?

Milyen informatikai háttér lehet egy innovációval és technológiával foglalkozó minisztérium pályázati rendszere mögött, ahol a pályázati oldalakon Service not available és Page not found hibaüzenetek, illetve nem konfigurált webszerver nyitóoldala jelenik meg?

Miért nem tud az innovációs minisztérium ideiglenesen több erőforrást lekötni a szervereknek?

Ma már a legtöbb nagy szolgáltatás a felhőben virtuális szervereken üzemel, többek között a Villanyautosok.hu is. Ha nő az olvasók száma, akkor bővítjük a virtuális szerver teljesítményét. Ha csak egy-két napon várok nagyobb forgalmat, akkor erre az időre néhány dollárból vagy euróból kétszer vagy háromszor akkora szervert bérelek, mint ami „békeidőben” kiszolgálja az oldalt. A szerverek túlterhelődése már tavaly is gond volt, tehát nem lehet azt mondani, hogy váratlanul jött. Miért képes ezt a problémát hatékonyan megoldani a legtöbb piaci alapon működő kisvállalkozás, és miért nem egy innovációval foglalkozó minisztérium?

Miért nincs még nyolckor sem információ arról az IFKA oldalán, hogy a pályázati keret kimerült?

Az egymilliárd forintos keret valószínűleg az első 90-120 percben elfogyott, ennek ellenére az IFKA weboldalán továbbra sincs információ arról, hogy ez tényleg így van-e. Miért nem tudnak kiadni egy hivatalos közleményt erről?

Miért nem elérhető a kiíró telefonon, ha már a rendszer nem működik?

Az alig működő rendszer, és a hiányos kereskedői lista miatt bőven volt kérdés, amit gyorsan kezelni kellett volna. Mondjuk egy villámgyorsan bővülő Gyakran ismételt kérdések szekció az oldalon sokat segített volna, ami elérhető a pályázati anyagból, de akár rögtön ott az oldalon is megjelenhettek volna röviden a kérdések. Ezek hiányában mindenki kénytelen volt az IFKA oldalára kitett mobiltelefonszámokat hívogatni, amik mögött láthatóan semmilyen telefonközpont nem működött. Aki épp jó pillanatban tárcsázott, az elért egy ügyfélszolgálatost (akik amiben tudtak segítettek), a többiek pedig csak a foglalt jelzést hallgathatták (vagy kicsöngött a telefon, csak senki sem vette fel).

Miért nem válaszolnak a sajtó megkeresésére?

Miért van sajtósa az IFKÁ-nak, ha nem válaszol(hat) a sajtótól érkező kérdésekre? Többszöri nekifutásra telefonon több óra alatt annyira jutottunk, hogy meg kellett írnunk a kérdésünket (kimerült-e már a keret?) e-mailen. Erre bő egy órával később annyi válasz érkezett, hogy a kérdést az ITM sajtóosztályára továbbították. Onnan nem szoktunk választ kapni, és egyelőre 7 óra elteltével sem jött még válasz arra, hogy kimerült-e az egymilliárd forintos keret. Miért kell az ilyen egyszerű adatokat is visszatartani?

Miért ad ki az ITM és az MTI közleményt délután 13 óra 23 perckor, hogy „ismét igényelhető állami támogatás új elektromos autók vásárlásához”, ha akkor már órák óta nem lehet pályázni?

Érthetetlen, hogy miért kürtöli tele a témát csak távolról követő hazai sajtót olyan hírrel a hivatalos hírügynökség, ami már nem valós információt tartalmaz? Ezt a közleményt sok kisebb-nagyobb online lap gondolkodás nélkül lehozta hírként, pedig mire megjelent már nem volt igaz a tartalma.

Miért nem lehet egyszer jól megoldani egy ilyen programot?

Miért kell olyan rendszert kialakítani, ami mindenkit szívat? A pályázók, a kereskedők és maga az IFKA is csak szenved ebben a rendszerben. Nincs egyetlen egy szereplője sem a folyamatnak, amely igazán haszonélvezője a rendszernek. Miért nem lehet körülnézni a nagyvilágban, hogy máshol ezt hogyan oldják meg? Nem kell lemásolni, elég inspirálódni. Miért nem lehet a norvég modellhez hasonlót bevezetni? Miért nem lehet úgy csinálni, ahogy az Romániában vagy Németországban működik? Nyilván azok sem tökéletes rendszerek, valószínűleg ott is van gond, de láthatóan működnek. Nem hallani arról, hogy a rendelkezésre álló támogatás másfél óra alatt elfogy, majd hónapokig áll az új autó piac. Miért jó ez nekünk? Miért nem érzi cikinek az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy egy ennyire kevés innovációt igénylő probléma megoldásán elvérzik a teljes csapat?

Innováció? Dehogy! Ez szégyen. Óriási blamázs azoknak, akik ezt sokadik alkalommal is jóváhagyták, megszervezték és engedték így megvalósulni. Az innováció az lenne, ha a vásárlási szándékkal a kereskedőhöz betérő vevőről egyetlen adószám vagy adóazonosító beírásával a kereskedés lekérhetné, hogy jogosult-e támogatásra vagy sem. Illetve ha az autó átadását követően a minisztérium teljesen automatikusan, az azonnali utalási rendszert kihasználva perceken belül hozzátenné az állami részt az autóvásárláshoz. Ez innováció lenne. Ami ma történt, az irtó ciki.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.