Enyhülhet a chiphiány? Elkészült a Bosch hipermodern drezdai chipgyára

A múlt héten ünnepélyes keretek között adta át a világ talán legmodernebb chipgyárát a Bosch. A körülbelül 1 milliárd euróból, a vállalat történetének eddigi legnagyobb beruházásából épült fel a drezdai létesítmény, amely tovább erősíti a szászországi Szilícium-völgy (Silicon Saxony) kiemelt szerepét az európai chipgyártás területén. A termelés júliusban indul, az autóipar által már nagyon várt termékek gyártása pedig szeptemberben kezdődhet el.

Miért tartozik a drezdai egység a világ élvonalába? A mesterséges intelligencián és dolgok internetén alapuló (AIoT) létesítmény a kezdetektől fogva hálózatba kötött, adatvezérelt és önmagát optimalizáló gyártást valósít meg. Ahogyan a megnyitón virtuálisan résztvevő Angela Merkel kancellár fogalmazott: „Ebben a gyárban a természetes és a mesterséges intelligencia egyesíti erejét a dolgok internetével egy produktív szimbiózisban.

(forrás: Bosch)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az üzemben keletkező minden adatot, amelyek a szenzoroktól, és a robotoktól érkeznek, vagy a termékekről származnak, egy központi adatbázisban gyűjtenek. Ennek eredményeként minden másodpercben 500 oldalnyi szövegnek megfelelő adat keletkezik, azaz naponta 43 millió oldal. Ezeket az adatokat egy mesterséges intelligenciával valós időben értékelik ki. Az algoritmusok gépi tanulás segítségével képesek jelezni a gyártási folyamat során fellépő anomáliákat, amelyek befolyásolhatják a termékek minőségét, ennek köszönhetően lehetségessé válik a próbagyártás időtartamának lerövidítése, és a termelés eddigieknél gyorsabb felfuttatása, ami az autógyártók számára egy kedvező fejlemény.

Ezen túlmenően azt is képesek jelezni, hogy egy gépnek mikor van szüksége karbantartásra, így egyszerre minimalizálható a váratlan meghibásodásból eredő, és az előre ütemezett karbantartások miatti leállások időtartama. Valamit csak akkor kell javítani, ha tényleg szükséges, és ezt az előtt kell megtenni, mielőtt nagyobb baj történne. De az MI abban is nagy szolgálatot tesz, hogy a több, mint 100 lépésből álló gyártási folyamatot a lehető leghatékonyabban ütemezi, vagy jelzi, ha egy gyártósoron valamit állítani kell az optimálisabb termelés érdekében.

Az üzemnek létezik egy „digitális ikertestvére”, ugyanis a tervezéstől kezdve a kivitelezés befejezéséig minden adatot digitalizáltak az utolsó kábelcsatornáig, szellőzőaknáig és gyártósorig bezárólag. Így körülbelül félmillió objektum 3D-s modelljével rendelkezik az adatbázis, ennek köszönhetően pedig anélkül szimulálhatók a gyártási eljárások és az átépítési munkálatok, hogy azok a gyártási folyamatokat akadályoznák. A javításokat okosszemüvegek is segítik, így a munkafolyamatokat akár a világ túloldalán lévő szakértők is valós időben segíthetik.

(forrás: Bosch)

A félvezetők mindenhol megtalálhatóak, az okostelefonoktól a tévékig, de ma már az autók sem képzelhetőek el nélkülük. 2016-ban  a világban legyártott minden új autóban átlagosan 9 Bosch gyártmányú chip volt, 2019-re ez a szám viszont már 17-re nőtt. Szakemberek szerint a következő években az elektromos hajtáslánc, a vezetéstámogató és az infotainment rendszerek miatt tovább fog erősödni az autóipar kereslete a chipek iránt. A Bosch a drezdai gyárával erre a megnövekedett igényre kíván reagálni.

De nem a Bosch az egyetlen gyártó Németországban, amely bővíti a termelését. Az Infineon, a világ egyik legnagyobb autóipari chipgyártója is Drezdában építette fel az üzemét, amelyet a következő 4-5 évben 1,1 milliárd eurós befektetésből fognak bővíteni. Jelenleg az Európában gyártott chipek harmada származik a szászországi Szilícium-völgynek nevezett térségből.

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.