Tényleg el kell ásni a szélturbinák lapátjait?

Tavaly év elején sokkoló képek járták körbe a sajtót, melyeken azt láthattuk, hogy Amerikában óriási gödrökben temetik el a szélturbinák újrahasznosításra alkalmatlan lapátjait. Ez volna a környezetbarát technológia? – teszik fel a kérdést a megújuló energiát ellenző körök.

A szélerőművek egyébként 85%-ban újrahasznosíthatóak, de mi ez a dolog a lapátokkal? A válasz az anyagösszetételben rejlik: a nagy erőhatásoknak kitett elemek kompozit anyagokból készülnek. Legnagyobbrészt üvegszálból, vagy újabban karbonszálból és gyantából állnak, amelyeket később már nem lehet szétválasztani egymástól.

Ilyen kompozit anyagokat a repülőgépektől, a hajókon és az autókon át egészen a horgászbotokig az élet számos területén alkalmaznak, mégis csak a szélturbinák esetében csípi egyesek szemét. A mérhetetlen szennyezésért felelős fosszilis ipar szemforgatása már-már komikus, de az amerikai nukleáris iparnak sem kell a szomszédba mennie egy kis hulladékkezelési botrányért, melyet az egyik korábbi cikkünkben már részletesebben bemutattunk.

Ezek után talán nem is fog olyan nagy meglepetést okozni az az információ, hogy a valóság jóval árnyaltabb annál, mint amit a képek sugallnak. Európa több országában is tilos, és a világ többi részén sem mondható általános eljárásnak a turbinalapátok elásása.

A kompozit anyagokból származó hulladékok forrásaik szerint csoportosítva. Forrás: ETIP Wind

Hogy mit kezdenek akkor velük? Erre többféle megoldás is létezik, amelyek a fejlesztés különböző fázisaiban vannak. A cementgyártáshoz használt alapanyagok egy része például helyettesíthető a lapátok anyagával, melynek 65%-a az agyagot és a homokot, a 28%-a pedig a szenet váltja ki a folyamat során, így az újrahasznosítási arány közel 90%-os, a cementgyártás szén-dioxid-kibocsátása pedig 27%-kal csökkenthető ezzel a módszerrel. A technológia már annyira érett, hogy a GE Renewable Energy és a Veolia North America tavaly egy több évre szóló megállapodást kötött, amely szerint a Veolia a GE leszerelt turbinalapátjait újra fogja hasznosítani cement formájában. A szélkerekek tehát nemcsak életük során járulnak hozzá a dekarbinzációhoz, hanem azon túl is.

Egy a Veolia által lebontott szélturbina. Kép: Veolia

A Siemens Gamesa ennél is tovább ment, és olyan új lapátot fejlesztett ki, ami nemcsak feldolgozható, hanem visszanyerhetőek belőle az üvegszálak is. Az első hat, teljesen újrahasznosítható lapátot már le is gyártották, melyek Dániában, egy 2022-ben elkészülő tengeri szélfarmon fogják megkezdeni pályafutásukat.

A módszerük alapja egy olyan gyanta alkalmazása, ami a megfelelő oldószer alakalmazásával kioldható a lapátból, így az üvegszál, a fa, a fémek és a műanyagok szétválaszthatóak, ezután pedig újra felhasználhatóak, így például az üvegszálakból autók karosszériaelemei, vagy mindennapi használati tárgyak készülhetnek.

A vállalat nem árulta el, hogy pontosan milyen új gyantát használnak, de annyit megosztott, hogy a többi anyag, illetve a gyártáshoz használt eszközök változatlanok maradnak, ami segít alacsonyan tartani az új technológia alkalmazásához szükséges beruházások költségeit. A fejlesztéseket 2018-ban kezdték meg, és a Siemens Gamesa célul tűzte ki, hogy 2030-ra valamennyi általa gyártott lapát 100%-ban újrahasznosítható legyen. Innentől kezdve pedig már nem a technológián, hanem csak az állami szabályozáson fog múlni, hogy lesznek-e még elásott lapátok.

Címlapkép: Bloomberg

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.