Napi 139 milliárddal finanszírozzuk Putyin háborúját
Az Európai Unió – egyelőre – elvetette azt a javaslatot, hogy leállítsák az orosz olaj- és gázimportot. Ennek okaira remekül rávilágít a Transport & Environment legfrissebb tanulmánya.
Döbbenetes számok következnek!
Feneketlen bendő
Az EU országainak közlekedési szektora évente mintegy 350 millió tonna kőolajat emészt fel – 2020 természetesen kivétel volt a vírushelyzet miatt. Ennek legnagyobb része, közel 77%-a, a közúti fuvarozás, illetve közlekedés.
A közlekedés egyébként a teljes kőolaj fogyasztás kétharmadáért felelős, az ipar csak ötödét teszi ki az igénynek, míg minden más felhasználási forma kevesebb, mint 14%-ot jelent a tortából.
Kérdés, honnan fedezi az EU ezt az igényt? Régebben jelentősebb részt tett ki a belföldi termelés kontinensünkön, de mára ezek a kőolajkészletek vagy kiapadtak, vagy árban nem versenyképesek, így az Unió a szükséglet 97%-át importból szerzi be.
2020-ban 113 millió tonna érkezett ehhez Oroszországból, ami a teljes import negyedét, egészen pontosan 25,68%-át tette ki.
A 25% sok, de nem tűnik más forrásból pótolhatatlan mennyiségnek. A földgázzal ellentétben, amely csővezetékeken érkezik, az olaj 92-96%-a hajókon fut be a különböző terminálokba. Így ez más kitermelőktől – legalábbis technikailag – pótolható lenne, ha beszüntetnénk az orosz importot. Ennek nyilván komoly ára lenne, hiszen hatalmas mennyiséget kellene beszerezni a világpiacról, ami felhajtaná az árakat. A problémát fokozza, hogy az egyes országok importjában eltérő az orosz arány, és amíg a lengyeleknél ez 67,5%, a szlovákoknál 78,4%, hazánkban pedig 44,6%, addig nem valószínű, hogy ezek a tagállamok a többiekkel együtt szavaznának, ha csak nem kapnának garanciákat arra, hogy ezért majd kompenzálják őket.
A nyersolaj behozatalban egyébként, ha a mennyiségeket nézzük, Németország áll az élen, évi 28 millió tonna orosz importtal, hazánk a tizedik helyen van 3,72 millió tonnával.
Gazdasági atombomba
Az orosz kőolajimport leállítása valóságos gazdasági atomfegyver az EU kezében. Oroszország éves teljes nyersanyagexportja 2021-ben 492 milliárd dollárt tett ki, aminek a felét az olaj és gázexport adta. Ez közel 250 milliárd dollár, azaz 86 ezer milliárd forint, ami hazánk 3,5 évi költségvetése. Ez egy nagy szám, de ne felejtsük el, Oroszország egy 145 millió lakosú ország. Az EU és az Egyesült Királyság együtt közel 50%-át teszik ki az orosz energiaexport felvevőpiacának.
A teljes energia export 75%-át a nyers, illetve finomított olaj termékek teszik ki, ez mintegy 180 milliárd dollár.
Ezt azt jelenti, hogy még ha az EU nem is tudna lemondani az évi 43,4 milliárd dollárnyi gáz importjáról,
a kőolaj és kőolajszármazékok behozatalának leállítása napi 285 millió, évi 104 milliárd dolláros, azaz 36 ezer milliárd forintos lyukat ütne az orosz költségvetésen.
Az olaj importjának leállítása azt jelentené, hogy Oroszország csak nagyon nyomott áron tudná eladni készleteit más országoknak, már ha Kínán kívül egyáltalán szóba állna velük valaki. Ez átmenetileg igen fájdalmas lenne az EU-nak is, mert valószínűleg komoly felárat jelentene, amit csak részben csökkentene Kína kieső arab importja, de utolsó ábránk megmutatja, hogy mennyire hatékonyan zárná el a pénzcsapot az orosz hadsereg finanszírozása előtt.
A címlapkép forrása: Vitaly V. Kuzmin, Wikipedia CC
