PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 19. péntek

A Bloomberg híroldalán megjelent egy majdnem 25 perces, komplett videóriport arról, hogy az Amazonas vidékén, az őserdő szívében, nem messze attól a helytől, ahol a világ legnagyobb vízgyűjtő területével rendelkező folyó az Atlanti óceánba ömlik, bauxitot bányásznak a brazíliai őserdőben.

Mint az amerikai lap riporterei kiderítették, ebből a bauxitból aztán zömmel az Amerikai Egyesült Államok legkeresettebb kisteherautójának, a Ford F-150-esnek az elektromos hajtású modelljéhez (Lightning EV) használt alumínium alkatrészek alapanyaga készül. Ami Brazíliából egy térségbeli finomítóba, majd egy kanadai olvasztóba kerül. Ahonnan egy pennsylvaniai alkatrészgyártó, majd a Ford birodalom  legnagyobb gyára, a michigani Dearborn az út, hogy végül a Ford Rougeban megépített új, e modellt is összeszerelő komplexumába jusson.

A termelési folyamatábrában a hiba ott keresendő, hogy a jelek szerint a bánya és a finomító cég tevékenysége a környező területeken lakók számára egészségügyi problémákat (többféle rákot, neurológiai problémákat, születési rendellenességeket és megnövekedett halálozási rátát) is okoznak.

Leállították az elektromos Ford F-150 gyártását

Meddig tart az autógyártó felelőssége a termékében felhasznált anyagokat illetően? – teszi fel a kérdést a Bloomberg Investigares. És ha a bánya közelében működő ércfeldolgozó és finomító azzal vádolható, hogy a környéken élő emberek ezreit betegíti meg? És ha a brazíliai alumínium alapot előállító finomító egy oslói központtal működő cég kezében van, amelynek a legfőbb tulajdonosa a norvég állam? És ha a patakokat illetve folyókat mérgező fémekkel elszennyező céget (az alacsony karbonszennyezésű alumíniumot fennen hirdető Norsk Hydro-t) csak Hollandiában sikerült bíróság elé állítani?

Agyagból szuperanyag – és méreg

Az Amazonas őserdejéből így lesz alumínium: az agyagszerű kőzetként bányászott bauxit a térségben közvetlenül a felszín alatt található, de ahhoz, hogy ezt kinyerhessék, a bányacégnek (MRN) nagy sávokban ki kellett irtania az őserdőt, majd a felszínről el kellett távolítania a termőtalajt. A cégről a Bloomberg cikke alapján az derült ki, hogy zavaros az engedélyeinek eredetigazolása, de az is, hogy az innen a folyókon elszállított bauxit környezeti hatását (illetve: azt, hogy a szállítása közben nem szennyezik vele a térséget) bizonyítsa.

Az amerikai gazdasági lap térképe szerint a bánya és a timföldgyár között csupán ezt az utat (Porto Trombetas – Alunorte) kell(ene) így megtenni:

(forrás: Bloomberg)

A kibányászott bauxitot apróra zúzzák, és kémiai reakcióra késztetik úgy, hogy a mésszel és nátrium lúggal kevert anyagot nagynyomású tartályokban hevítik. E timföldfinomításnak az ipar számára hasznosítható oldalán fehér színű, alumínium-oxid por a végeredménye, a másikon viszont erősen mérgező vörösiszap maradványok maradnak (amivel a gyakorlatban, leginkább „senki nem kezd semmit”). Aztán az alumínium-oxidot ismételt vegyszeres kezelésnek vetik alá annak érdekében, hogy az így keletkező masszát alacsony feszültségű árammal kezelve, kiváltódjon belőle a tiszta alumínium.

Ettől a ponttól kezdődően már sokkal tisztább és nyomon követehetőbb lépések következnek, mert az alumíniumot tömbökbe formázzák vagy lapokká préselik, és ez már mehet is a legkülönbözőbb ipari hasznosításra.

Mennyire elkötelezett a Ford?

A Bloomberg oknyomozói február végén közölték az első riportot ebben az ügyben, ami első olvasatban is nagyon kínos volt a Ford számára. Az autóipari óriásnál tavaly áprilisban kezdték gyártani a F-150 Lightning EV-t, melyet egyszerűen a jövő kisteherautójának neveztek. Annak az üdvöskének, amely bizonyítja, hogy a legszennyezőbb amerikai személygépjármű kategóriát is lehet és érdemes dekarbonizálni, villanyosítani. A Lighting EV-re mutatva jelentette ki Jim Farley, a Ford elnök-vezérigazgatója, hogy: „Amerika valódi átállása az elektromos járművekre most kezdődik”.

Az első, nem is teljes évben 200 ezer foglalásig jutottak el az új F-150-essel, és úgy tűnt, hogy érdemes volt a Rouge Electric Vehicle Centerre ezügyben 950 millió dollárt is rákölteni. Aztán kiderült, hogy minden egyes ilyen járműben több mint 300 kg alumíniumot építenek be különböző alkatrészek és egységek révén, aminek egy része bizonyíthatóan Brazíliából származik. Abból a bányászati komplexumból, amely évente több mint 12 millió tonna bauxitot kapar ki az esőerdőből….

A Bloomberg megkeresésére a Ford először azt közölte, hogy megvizsgálják a lap által előásott tételek hitelességét. Most ott tartanak, hogy a Ford,  ahogyan a szóvivő fogalmazott: „elkötelezett egy olyan ellátási lánc mellett, amely a szabályozási és megfelelési követelményeket teljesíti, ugyanakkor tiszteletben tartja az emberi jogokat – beleértve a tiszta levegőhöz és tiszta vízhez való jogot is”.

Ha a bíróságon bizonyítást nyer, hogy az ércet feldolgozó finomítót ért vádak – mely szerint a működése azzal jár, hogy a környéken élő emberek ezreit betegíti meg – igazak, akkor a Fordnak biztosan lépnie kell. De érdemes lenne már hamarabb. Az F-150 Lighting ugyanis (egyébként) egye sikeresebb sztori:

Kiharcolták az ügyfelek, Európában is megjelenik a Ford F-150 Lightning

Szabó M. István