Nem a haszonszerzésért épülnek a napelemes kerékpárutak

A napokban hírt adtunk arról, hogy Németországban elkészült egy 300 méteres szakasznyi, fedett kerékpárút. A Bundesligában serénykedő Freiburg focicsapat stadionjának közelében épített próba-projekt a 287 kW-os napelemes rendszer energetikai, ökölógiai, városképi és hasznossági paraméterek vizsgálatára épült. Azért fontos ezt ismételten kiemelni, meg – ahogyan az a cikkhez fűzött kommentekből is átszűrődik – sokan egyszerű megtérülési számításként kezelik az efféle beruházásokat, ami azonban a siker értelmezési tartományának nagyfokú leegyszerűsítése.

Az autópályák befedése csak a kezdet a német napelemipar számára

Friss hír, hogy Hollandiában, az Észak-Brabant tartomány Wagenberg nevű településének közelében, egy másik kerékpárúon, 500 méteres szakaszon építettek napelemes rendszert – de a járófelületre. A 600 darab, meg nem nevezett típusú, panelenként 300 W teljesítményre képes napelemes rendszerrel a beruházók egy ötéves kísérletre vállalkoztak. Ahogyan a tartományi kormány képviselője a PV Magazinnak elmondta: „Ez a projekt elsősorban arra irányul, hogy több tapasztalatot szerezzen a napelemek kerékpárutakra telepítésével kapcsolatban”.

Az N285-ös jelű kerékpárútba épített villamos energia termelő egység a Zon op Infra nevet viselő hollandiai generál projekt része, amelyet a kormány finanszíroz. Az  célja, hogy felmérje a napenergia termelés lehetőségeit és életképességét a közúti infrastruktúrán. A Zon op Infra projektjeiben így az autópályák, zajvédő falak, járdák és kerékpárutak komplex lehetőségeit is vizsgálják.

A Wagenberg közelében most épített 500 méteres szakasz egyébként nem az első kerékpáros infrastruktúra teszt az országban. Sőt, már a tartományban is van egy-egy két hasonló, már telepített rendszer Oirschot illetve Grave közelében. Észak-Brabantban azonban az illetékesek úgy látják, hogy az efféle pilotok eredményességét és használati értékét elég lesz majd ötévnyi információból és tapasztalatból levonni. Akkor, amikor már a mérési adatok mutatják meg például azt, hogy valójában mennyire is ellenállók a panelek a kopás és más mechanikai, éghajlati igénybevételnek, hogy a rendszernek milyen sűrűn és mennyi karbantartásra is van szükségük,  s hogy mennyi áramot tudnak megtermelni.

A napelem lehet a kerékpárút szerves része (fotó:ZonopInfra)

A holland kormány és az állami hatóságok azért támogatják kiemelten az ilyen kísérleti projekteket is, mert miközben az ország az utóbbi években rendkívüli mértékben „rápörgött’ a megújuló energiatermelésre, Hollandiában e kérdéskörben is a földterület szűkössége van a fókuszban. A tempót, amivel Hollandia halad, jól jelzi, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség 2022-es jelentése szerint az országban meglévő napelemes kapacitás a következő évtized végére akár az öt-hatszorosára is nőhet, és a néhány éve még 18 GW-ban megállapított határ miért inkább 35-36 GW körüli értékig fog felskálázódni. (Az EuroNews márciusban arról írt egy hosszabb cikket, hogy miként vált Hollandia az európai napelemes rendszerépítések vezérévé.)

Az állam és a tartományok a földterület szűkössége miatt Hollandiában minden szóba jöhető területet megvizsgálnak, tesztelnek és támogatnak minden olyan projektet, amelyben nagyméretű napelemes erőművek telepítése szóba jöhet. A tetőfelületek, esőbeállók, parkolók, a vízfelületek mellett így került a képbe az úttest – és a kerékpárút is. Ez a gondolkodás és témamegközelítés nem új, hiszen Amszterdamban már 2016-ban megépítették az első napelemes kerékpárút szakaszt. De ez a mentalitás vezet el oda is, hogy egy hónapja – a Platio Solarnak köszönhetően – egy kicsit magyar sikerként is megélhetővé vált, amikor Groningenben, a Polgármesteri Hivatal közelében felavatták a város első napelemes járdáját.

Magyar cég napelemjárdáját csodálják Hollandiában

Szabó M. István