PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== A kívülálló, egyszerű szemlélődő gyakran rácsodálkozik arra, amit egy-egy probléma megoldására a japán mérnökök kitalálnak. A néha bizarr, gyakran viszont az európai szem és gondolkodásmód számára elsőre nehezen érthető („furcsa”) elgondolások azonban van, hogy globálisan is célba érnek, és megváltoztatják a világot. Ott van például az 1980-as éveket meghatározó Walkman a Sonytól: minden adott volt a világ nagy, szórakoztató elektronikai cégei számára, hogy a japánok előtt megépítsék a hordozható, praktikus audiórendszert, ám ahhoz, hogy a miniatürizálás itt is elinduljon, a japán Sony kellett. És az sem a véletlenen múlt, hogy a Tesla először a Panasonic akkumulátoros energiatárolási technológiáját választotta. Nagyon érdekli Japánt az ausztrálok szénből zöldhidrogént projektje Az még egyáltalán nem biztos, hogy az a megoldás, amivel a mifelénk leginkább a söréről ismert Asahi előállt, mérhető lesz valaha is a Sony Walkmanjének sikeréhez, de az a gondolat, hogy az út szélén, napi 24 órában működő italautomata szén-dioxidot zabál, van olyan furcsa, mint amikor a Walkmannel szembesültek az első vásárlók. Márpedig Japán egyik meghatározó vezető italgyártója azzal került be a Bloombergbe, hogy ilyen rendszert épít a szigetországban, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére. Az eleve furcsán néz ki, hogy a sör és üdítőital gyártás egyik alapanyagát, a szénsavat is érintő önkorlátozást hirdet meg egy óriáscég, de a jól hangzó marketingszöveg mögé ezért is érdemes kicsit benézni. Az Asahi azt állítja, hogy az üdítőitalos részlege hamarosan egy olyan új gépet fog próbaüzembe állítani, amely a működése során – tehát arra a műveletre, hogy az italautomatában lévő italt lehűtse vagy felmelegítse – szén-dioxidot szív fel. Az Asahi, japán italgyártó bemutatja a szén-dioxid-zabáló automatáját (forrás: Asahi) 60 kilós az étvágya Az Asahi nem is aprózza el, egyszerűen potenciális városi erdőnek nevezi az egyelőre ismeretlen anyagösszetételt és technológiát használó új italautomatákat. A szabadalmaztatás alatt álló gépről annyit tudni, hogy a működésének köze van különböző kalcium-ásványi anyagokból készült, porszerű anyagnak, amely az aktivizálását követően képes szabályozható és kontrollálható módon lekötni bizonyos mennyiségű széndioxidot. Az így keletkező új anyagot pedig aztán tovább lehet hasznosítani – például műtrágya gyártáshoz. Az Asahi azt közölte, hogy a pilot projektet mintegy 30 automatával kezdi meg. Az időpont nem konkrét ugyan („hamarosan”), de a helyszínek igen – és ez utóbbi is árulkodó. Mert az, hogy az 3 milliós lakosú Osakát magában foglaló Kanto, illetve a 15 milliós Tokiót is jelentő Kansai régiókban indítják el az első teszteket és méréseket, sokat elárul az italcég szándékairól. Ami pedig egy-egy gép szén-dioxid-éhségét illeti: az Asahi úgy számol. hogy minden gép képes lesz évente 60 kilogramm szén-dioxid elnyelésére. Gyár is van már Tavaly novemberben egy izlandi cég, a Carbon Recycling International (CRI) azzal lepte meg a világot, hogy bejelentette: szén-dioxid-zabáló gyárat épít Kínában. Az Izlandon a legnevesebb mérnöki díjat, a Teningurinn-t elnyert cég Hanan tartományban épített gyára a begyűjtött szén-dioxidból állítja elő a metanolt. Az üzem gyártási folyamata az Emissions-to-Liquids (ETL) technológián alapul, és évente 160 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást lesz képes megkötni – ami több mint 60 ezer új autó károsanyag kibocsátásával ér föl. A karbonevő üzemben a leválasztott szén-dioxidot hidrogénnel reagáltatják, és így az 110 ezer tonna metanol előállítására képes. Ha az Asahi pilot programja nem ütközik előre nem látott problémákba, a vállalat úgy tervezi, hogy jövőre az italautomatáik dinamikus csereprogramja is elindulhat, melynek során 260 ezer jelenlegi gépüket cserélik majd le városi erdő kivitelűre. A Bloomberg adatai szerint Japánban összesen 4 millió automata működik, melyek ételt, italt, játékot, „mindent, ami egy automatában eladható” árul. De az italautomaták jelentik e piac több mint felét. Tényleg a levegőbe beszélnek Az Asahi tradicionálisan sokat és látványosan költ számára fontos célokra, termékekre és piacokra. Ezért is érdemes komolyan venni a szén-dioxid zabáló gép ötletét. A cég karbonmentesítési politikája teljesen transzparens A 2021-ben írt forgatókönyv szerint 2030-ra 30 százalékkal kisebb lesz a kibocsátásuk, 2050-re pedig karbonsemlegesek lesznek. „Az Asahi Kasei Group régóta tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás olyan globális probléma, amely mind a természeti környezetre, mind a társadalomra jelentős hatással lesz, és küldetésünknek tekintjük, hogy az alapításunk óta megszerzett tudományos szakértelmünket felhasználjuk a probléma kezelésére. ez a kérdés együttes erőnket kihasználva” – írták a vállalások előszavában. Majd számoltak…. Többek között megújuló energiával, energiatárolással, hidrogén energetikai felhasználásával, csomagolóanyag súlycsökkentéssel és szén-dioxid-kiváltó technológiák támogatásával is kalkuláltak. Mindez az évtized végéig a vállalatcsoport üvegházhatású gáz kibocsátásának 300 ezer tonnával történő csökkentését jelenti; amit a házon belüli alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermeléssel és a gyártási folyamatokból származó károsanyag-kibocsátás csökkentésével érnek el. Az is megvan már, hogy az évszázad felét úgy fogják karbonsemlegessé váltan elérni, hogy a gyártáshoz szükséges energiát és gőzt környezetbarátabbá teszik, ami annyit tesz, hogy a japán cég által fejlesztett technológiák e területen is nagy teret nyernek. Például a lúgos víz elektrolízisére épített, és már a teszteléseken is túljutott innovációval, amely gyakorlatilag a szén-dioxid visszanyerést és újrahasznosítást teszi lehetővé az italgyártó számára. Hibrid helyett a villanyautókra koncentrál a japán akkugyártó Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
