PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMy9raWEtZXYzLTYwMHg1MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A brit napelemes iparági szövetség, a Solar Energy UK megbízásából készült friss tanulmány szerint a jól menedzselt napelemparkok hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az Egyesült Királyságban működő naperőművek számos olyan fajnak adnak otthont, amelyek a talajra szerelt napelemek között, vagy azok közvetlen környezetében találtak menedéket és táplálékot – állapította meg az országos szintű kutatás, amely az „Ökológiai tendenciák az Egyesült Királyság napelemparkjaiban” címmel jelent meg. Az egyik ilyen faj a kenderike – az Egyesült Királyság vörös listáján szereplő, természetvédelmi szempontból veszélyeztetettnek minősülő madár -, amelynek az egyedei a felmérésben szereplő 37 naperőmű több mint felében megtalálhatóak voltak. A jelentés szerint a pintyfélék száma az 1960-as évek óta drámaian csökkent, ami feltehetően a mezőgazdaság intenzívebbé válásával függ össze. A naperőművek területén azonosított egyéb madarak közé tartozik a citromsármány és a mezei pacsirta is, amelyek szintén szerepelnek a vörös listán, de a vizsgált telephelyek mintegy felén megtalálhatóak voltak. Az ökológusok által észlelt madárfajok között volt a hegyi billegető, a mezei poszáta, az ökörszem, és a fitiszfüzike is, amelyeket a British Trust for Ornithology közepesen veszélyeztetettnek minősített. Kenderike. Kép: Joe Pell/Wikimedia. A jelentés megjegyezte, hogy a vizsgált helyszínek felén énekeltek a mezei pacsirták, ami a közelben történő költésüket jelzi. Bár a naperőművek területén nem találtak fészkeket, valószínűleg azért, mert a pacsirták a fészkelés során a zavartalan láthatárt részesítik előnyben, a kutatók szerint valószínű, hogy a panelek közötti füves területek értékes táplálékforrást biztosítanak a fiókák számára. Ami az emlősöket illeti, a mezei nyulat – amely természetvédelmi szempontból szintén fontos faj – a vizsgált létesítmények negyedén találták meg, és a jelentés szerint a területek ideális élőhelyet biztosítanak ennek a visszaszorulóban lévő fajnak. A kisebb testű emlősök, például egerek és pocokfélék jelenléte is valószínű, bár ők kevésbé láthatóak. A jelentés mindemellett arra a következtetésre jutott, hogy „a napelemparkok alacsony intenzitású kezelése, valamint a jelen lévő élőhelyek széles skálája számos gerinctelen fajnak adhat otthont.” Kép: Rob Davis/Fresh Energy A panelek között növő vadvirágok nektárral és virágporral látják el a rovarokat, ezért nem meglepő, hogy a jobb nektártermelő képességű napelemparkokban lényegesen nagyobb számú pillangó- és méhfaj képviseltette magát, és ezek nagyobb egyedszámban fordultak elő, mint a környező szántókon vagy legelőkön, ahol a növények csak rövid ideig biztosítanak nektárt. „A napelemparkok hosszabb távú táplálékforrást kínálhatnak, amely több beporzót képes eltartani, és ez javíthatja a közeli haszonnövények beporzását is” – áll a jelentésben. A vizsgált területek közül kilencről kiderült, hogy otthont adnak a kis szénalepkének, amely a természeti környezetről és a vidéki közösségekről szóló törvény értelmében kiemelt jelentőségű faj, és amely az utóbbi időben visszaszorulóban van. A szélesebb körben elterjedt, de fogyatkozó számú jakabfűlepkét, amely természetvédelmi szempontból fenyegetettnek számító faj, hét helyszínen észlelték. „Egyértelmű, hogy a naperőművek a vadon élő állatok menedékei lehetnek” – mondta Hollie Blaydes, a kutatást vezető PhD-hallgató a businessgreen.com-nak. „A napelemparkok mintegy felét kifejezetten a természetvédelem szem előtt tartásával kezelik, például a legeltetést csak az év bizonyos időszakaira korlátozzák, és csökkentik a gyomírtószerek használatát. Ezeken a területeken az élővilág igazán virágozhat, és hasznot húzhat az ott létrehozott élőhelyekből. Az ökológiai célokat szem előtt tartó üzemeltetés segíthet abban, hogy az ágazat még inkább a biológiai sokféleség javítása felé forduljon.” Rachel Hayes, a Solar Energy UK engedélyezési és ESG-politikai menedzsere szerint a jelentés megerősíti, „amit anekdotikusan már évek óta tudunk: a jól megtervezett és jól irányított naperőművek segíthetnek az Egyesült Királyságnak az éghajlati vészhelyzet kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.” A szamár néha szétrúg egy napelemet, de így is megéri a legeltetés „A vadvilágnak óriási hasznára válhat a napelemparkok fejlesztése, mivel különféle élőhelyeket biztosítanak, és növelik néhány különösen veszélyeztetett fajunk egyedszámát, miközben a karbonsemlegesség felé haladunk” – tette hozzá. Annak vizsgálatakor, hogy egyes napelemparkok biodiverzitása miért nagyobb, mint másoké, azt találták, hogy a gerinctelenek egyedszáma és fajgazdagsága erősen összefügg azzal, hogy a menedzsment jobban összpontosít az élővilágra. A jelentés szerint az olyan intézkedések, mint a gyomirtó szerek használatának mellőzése, a különböző élőhelyek sokféleségének biztosítása, valamint az egész évben történő legeltetés helyett a szezonális legeltetés alkalmazása, mind hozzájárultak a rovarfajok számának növeléséhez, valamint a madarak és emlősök számára megfelelő élőhelyek kialakulásához. A Solar Energy UK szerint a tavaly végzett felméréseket az ökológiai megfigyelés szabványosított módszerei alapján végezték. A jelentés a Lancaster Egyetemmel, valamint a Clarkson and Woods és a Wychwood Biodiversity tanácsadó cégekkel közösen készült. „Remélem, hogy a jelentés megállapításai több üzemeltetőt is arra ösztönöznek majd, hogy alkalmazza a napelemparkok ökológiai monitoringjának szabványosított módszereit, és az eredmények még megbízhatóbbá válnak” – tette hozzá Hayes. Birkahiány fenyegeti az amerikai naperőműveket Címlapkép: Lightsource BP dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!