Egy napelempark esetében a beérkező fotonoknak csak egy kis részét nyelik el maguk a napelemek, így bőven jut fény az alattuk, illetve a körülöttük lévő növényeknek is, ezért nem úszható meg a fű rendszeres nyírása, máskülönben akkorára nőne a gaz, hogy az már árnyékolná a paneleket is. A standard megoldás a gépi fűnyírás, rosszabb esetben a kémiai gyomirtás, néhányan azonban biológiai módszert alkalmaznak, vagyis birkákkal legeltetik a területet. A németországi székhelyű Baywa r.e. Texasban üzemeltet egy 266 MW-os névleges kapacitású naperőművet. A vegetáció különböző módszerekkel történő kezelésével kapcsolatos tapasztalatokról a cég egyik vezetője, David Barnes számolt be a PV Magazine számára. A mexikói határ közelében található Corazon Energy solar park nevet viselő létesítmény hét négyzetkilométernyi területén egy fűnyírás alkalmanként 275 ezer dollárba (kb. 14 Ft/m2) került, amit évente kétszer kell elvégezni. A köves talajon folytatott gépi kaszálásnak azonban kellemetlen mellékhatásai is voltak: a kavicsfelverődések 1035 modult rongáltak meg. Ez a szám első ránézésre nagyon magasnak tűnik, ezért tegyük hozzá, hogy a parkban 658 ezer darab 400/410 W-os, kétoldalú napelem üzemel, így a veszteség „csupán” másfél ezrelék. A sérült modulok cseréje 306 ezer dollárt emésztett fel. Az ezernyi tönkrement napelem rengeteg elektronikai hulladékot jelent, hogy ezeket milyen módon lehet újrahasznosítani, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Az erőmű éves termelése 540 GWh, így a tulajdonos, amennyiben mondjuk kilowattóránként 4 centért tudja értékesíteni a villamos energiát, évi 21 millió dolláros bevételre számíthat – persze nem tudhatjuk, hogy mennyi a valós összeg, de ezzel a számmal talán nem lövünk nagyon mellé. A fűnyírás és a kavicsfelverődések ehhez képest évi 856 ezer dolláros költséget jelentettek, ami közelítőleg a bevétel négy százaléka. Vajon hogyan változtatják meg a birkák a matekot? Erre voltak kíváncsi a Baywánál is, ezért juhokat vásároltak, felfogadtak egy birkapásztort, tapasztalatokat gyűjtöttek, majd számolni kezdtek. A kép illusztráció. Forrás: Lightsource BP Birkaökonómia A német vállalat több körben összesen 700 juhot vásárolt, amelyek közül hét a ragadozók áldozatává vált, ugyanakkor persze születtek is bárányok, és a szaporulat értékesítéséből származó bevételen megosztoztak a juhásszal. Egy kifejlett juh ára fajtától és életkortól függően 200 és 500 dollár között mozog, így egyetlen fűnyírás árából kijöhet a teljes nyáj vételára. Az alábbi grafikon kékkel jelöli a fűnyírás, szürkével a gyomirtás, és naranccsal a legeltetés költségei. Kép: Baywa A Baywa beszámolója szerint a gépi fűnyíráshoz képest 413 774 dollárt takarítottak meg. A birkák optimális számát az első év tapasztalatai alapján hozzávetőleg 900-ra becsülik, a 700 állat ugyanis kevésnek bizonyult a teljes terület karbantartásához, ami miatt némi kiegészítő fűnyírásra volt szükség (ez látható a grafikon második oszlopán). A komisz jószágok összesen két panelt rongáltak meg, ami igazán semmiség, ha a fűnyírók által tönkretett 1035 panelhez hasonlítjuk. A megtakarítás teljes összege így viszont már 720 ezer dollárra rúg – aligha túlzunk, ha azt mondjuk, hogy ennyi pénzért érdemes volt lehajolnia még egy multinacionális nagyvállalatnak is. A Baywa a pásztorkodás logisztikája területén is értékes tapasztalatokat szerzett. A juhásznak heti több alkalommal rá kell néznie a nyájra, ami alkalmanként néhány órányi elfoglaltságot jelent. Mivel az erőmű több elkülönülő szektorból áll, időnként át kell terelni őket az egyikből a másikba, amihez négy emberre (és néhány négylábúra) van szükség. Az állatok napi 2-3 hektárnyi területen legelnek le, ezt figyelembe véve kell kialakítani a terelések menetrendjét. Az itatáshoz évszaktól függően 2-4 ezer liter vízre van szükség, ezért vízvételi lehetőségeket kellett kialakítani a helyszínen. Egy birka minden elfogyasztott 1 kg takarmányra 2 liter vizet iszik, így egy felnőtt példány napi 3-4 liter vizet igényel. Az állat szomját leginkább a 10-14 ºC hőmérsékletű víz oltja. A 20 ºC-nál melegebb vizet az állat nem szívesen fogyasztja. Forrás: ostermelo.com. A kép illusztráció. Forrás: Oregon State University. Persze kihívások is adódnak a pásztorkodás során. Gondot jelentenek például a ragadozók, amelyeket kutyák és szamarak segítségével tartanak távol. A szamár azonban köztudottan csökönyös állat, ráadásul időnként a modulokat és a tartószerkezetet is megrúgja. Néha állatorvost kell hívni, különösen az ellési időszakban, ami szintén plusz költséget jelent. Hogyan védi a szamár a nyájat? Ha ragadozó közelíti meg őket, a juhok hajlamosak úgy mozogni, hogy az őrző állat a betolakodó és saját maguk közé kerüljön. A szamarak nem feltétlenül a nyájat, hanem inkább a területüket és önmagukat védik. Nem járőröznek a legelőn, hanem a többi legelésző jószággal együtt táplálkoznak és szocializálódnak. Nagy füleiknek és széles látómezejüknek köszönhetően a szamarak éberek legelés közben, ugyanakkor kevésbé ijedősek és ugrándozósak, mint a lovak, így nagyobb valószínűséggel állnak helyt és szállnak szembe a fenyegetéssel. A szamarak többnyire ösztönösen agresszívak a kutyafélékkel, így például a prérifarkasokkal szemben, másfajta ragadozók ellen azonban nem igazán képesek védelmet nyújtani. A tipikus reakciójuk egy betolakodó kutyafélére a hangos ordítás, a fogak kivillantása és a nekifutásos támadás, melynek során – különösen, ha sikerül sarokba szorítani – akár meg is rúghatják, vagy megharaphatják a hívatlan betolakodót. Ezek miatt már a puszta jelenlétük is elegendő lehet ahhoz, hogy elriasszanak egy prérifarkast. Egy kanadai szakcikk szerint egy szamár már évi 1-2 birka megóvása esetén is visszahozza az árát. Forrás. Baaaaywaaa A cég egy mexikói napelemparkjában is tart birkákat, Észak-Karolinában pedig helyi juhtartókkal egyeztet a legeltetési lehetőségekről, de Európában is több hasonló projekttel kísérletezik. A finanszírozási modell, a nyáj ideális mérete és legeltetés gyakorisága helyszínről helyszínre eltérő lehet, az irány azonban egyértelmű: a legeltetés a környezetvédelmi előnyök mellett még egy kis pénzt is hoz a konyhára. Meg persze némi bárányhúst. Címlapkép: Sarah Haskmann dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
