Eszelős tempóban bővülnek a megújulók, de még ez sem elég

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb elemzése arra jutott, hogy a bolygó egészét tekintve 2025-ben érheti el a csúcsot a károsanyag kibocsátás, utána pedig csökkenni kezdenek az értékek, ha maradnak a mostani trendek és becslések.

Az évtized végére megtízszereződik a villanyautók mai száma.

Van remény

Bár a szkeptikusok gyakran mutogatnak a kínai és német szénerőművekre, a Facebook-tudósok feltételezéseivel szemben az IEA adatai azt mutatják, hogy évek óta sokkal nagyobb összeget költ a világ a megújuló energiák telepítésére, mint fosszilis beruházásokba – és az olló egyre jobban nyílik.

Hány ezer milliárd dollárt költ a világ megújulókra (zöld) és új fosszilis kapacitásra (barna). Forrás: IEA.

Az elemzők azt mondják, hogy a globális energiaválság felgyorsította ezeket a folyamatokat, és a zöld átállás már nem csak a klímacélok eléréséről szól, de az energiafüggetlenség elérésére ad lehetőséget, főleg a fosszilis üzemanyagok importjára szoruló országok számára. Ráadásul anyagilag is egyre jobban megéri.

A világ különböző kormányainak 2022-ben összesen 900 milliárd dollárjába került, hogy valamennyire megóvják a polgáraikat az elszabaduló energiaáraktól.

Azonban nem egyformán fejlődnek ígéretesen a zöld energia forrásai, a szélenergia előtt például komoly kihívások vannak, mivel az ellátási lánc nyomás alá került. De van pár mérőszám, ami jól mutatja, az átállás sebességét.

2023-ban 500 GW megújulót telepítenek a világon, csak napelemekre napi (!) 1 milliárd dollárt költünk.

A fentiek alapján úgy gondolhatnánk minden rendben van, de a szomorú prognózis az, hogy bár ezek a fejlemények fenntartják a reményt, de ez még nem elég ahhoz, hogy az évszázad végére ne emelkedjen a hőmérséklet több mint 2,4 fokkal az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Jelenleg már ennek a felénél járunk.

A kitűzött 1,5 fokos szint egyik legnagyobb akadálya, hogy bár a fosszilis energiahordozók által okozott kibocsátás az évtized közepén tetőzhet, és 2030-ra felhasználásuk is eléri a tetőpontját, a csökkenés ezután rendkívül lassúnak ígérkezik, ha nem gyorsítunk tovább az átállás tempóján.

Az olaj, a szén és a gáz részesedése a világ energiatermelésében régóta 80 százalék körül mozog, de még a változás jelenlegi tempója mellett is csak 73 százalékra fog mérséklődni az évtized végére.

A gyártási kapacitás egyébként meglesz ehhez, az előrejelzések szerint 2030-ra akár évi 1200 GW napelemet is gyárthatunk, de a telepítési ütemet ez nem fogja elérni.

Új napelemkapacitások a jelenlegi állami vállalások alapján. Forrás: IEA

A villanyautók segítenek

Az IEA anyaga szerint ma a világ lakosságának 90 százaléka szennyezett levegőt szív, a települések levegőminőségének javulását pedig a villanyautók terjedése segítheti elő. Az átállás pedig igen jól halad.

Míg 2020-ban minden 25 eladott autóból mindössze egy volt elektromos, idén ez az arány globálisan ötre javulhat.

Az Egyesült Államokban a Biden kabinet IRA programja gyorsítja az átállást, ezért ez ügynökség most úgy látja, 2030-ban már ott is 50 százalékos lehet a villanyautók aránya az eladásokban.

A villanyautók eladási számának alakulása a jelenlegi állami vállalások alapján. Forrás: IEA

Ázsiában az utakon lévő két és háromkerekűek 60 százaléka már tisztán elektromos lehet, Brazíliában pedig a bioüzemanyagok segíthetik az értékek csökkenését.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.