PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9vbXYuaHUvZW1vdGlvbiIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9vbXYuaHUvZW1vdGlvbicsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb212LWVtb2l0b24tYXBwLWthbXBhbnktbWFpbi1sYXVuY2gtYmFubmVyLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L29tdi1lbW9pdG9uLWFwcC1rYW1wYW55LW1haW4tbGF1bmNoLWJhbm5lci0xMzAweDYwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb212LWVtb2l0b24tYXBwLWthbXBhbnktbWFpbi1sYXVuY2gtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= A hőtárolással, mint a megújuló energia kiegyenlítésének egyszerű és költséghatékony módjával rendszeresen szoktunk foglalkozni a Villanyautosok.hu-n, éppen ezért örömteli fejlemény, hogy már egy magyar fejlesztésű megoldás is elérhető a piacon. Az egyetemi kutatólaboratóriumból „kinőtt”, 2017-ben alapított Heatventors Kft. jelenleg 10 kWh, 30 KWh, 60 kWh, illetve 1,2 MWh kapacitású hőtárolókat kínál ügyfelei számára. „Termikus akkumulátorunk nagy, 30 kWh/m3 energiasűrűséggel rendelkezik” – mondta el a PV Magazine-nak Christoph Thomas, a vállalat Németországért felelős igazgatója. „Bármely épület hűtési és fűtési rendszerébe integrálható, ahol folyadék kering a rendszerben, ideális a nagy energiafogyasztású épületek, például szállodák, adatközpontok, kereskedelmi jellegű épületek, egészségügyi intézmények és irodák számára. Alkalmazható továbbá különböző termelési folyamatokban, például borászat, kozmetikai termékek előállítása, valamint gépek és kemencék hűtése során is.” A gyártó szerint a termikus akkumulátor egy napelemes rendszerrel együtt is használható, mivel képes tárolni a napelemek által termelt felesleges energiát is. Ami eltérést jelent a legtöbb hőtárolóhoz képest, hogy a Heatventors berendezése fázisváltó anyagokat használ az energia elraktározására. Hogyan működik a fázisváltó hőtároló? Az anyagok egy adott halmazállapotban és adott hőmérsékleten egy adott mennyiségű energiát képesek eltárolni – hogy pontosan mennyit, az anyagfüggő. A hőmérséklet tehát arányos az anyagban megbújó energiával, azonban az anyag jelentős energiát képes az adott fázisában, halmazállapotában is eltárolni. Más szóval: egy anyag halmazállapotának megváltozása önmagában is energiát igényel, vagy energiát szabadít fel – attól függően, hogy milyen irányú a halmazállapot-változás. Nézzünk egy példát. Mondjuk sót hevítünk, azaz folyamatosan energiát adunk át a sónak, amitől annak az energiája növekszik. Amikor a só hőmérséklete eléri az olvadáspontot, akkor egy ideig a hőmérséklete nem változik, csak a halmazállapota, vagyis az energia az olvasztásra fordítódik. Miután elolvad az összes só, újra emelkedni kezd a hőmérséklete. A fázisváltó anyagok tehát definíció szerint olyan energiatároló anyagok, melyek a látens hőt felhasználva nagyobb energiasűrűséggel képesek az energiát tárolni. Egységnyi térfogat esetén a látens hőtárolás segítségével nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, mivel nemcsak a fajhő, hanem az olvadás- esetleg párolgáshő is felhasználható a hőátadási folyamatoknál. A berendezés -30 °C és 120 °C közötti hőt képes tárolni, mindössze napi néhány százalékos veszteség mellett. Beltéren és kültéren egyaránt telepíthető, viszonylag egyszerűen csatlakoztatható bármilyen folyadékalapú hűtő- és fűtőrendszerhez. A vállalat szerint a rendszer várható élettartama több mint 10.000 ciklus. Kép: Heatventors „Az akkumulátorunk jelentős energiamegtakarítást biztosíthat egy saját fejlesztésű vezérlőrendszer segítségével” – tette hozzá Thomas. „Csökkenti a fogyasztási csúcsokat, az energiatermelőket optimális részterheléssel működteti, csökkentve a karbantartási költségeket.” Hogyan képes csökkenteni a rezsiköltségeket egy hőtároló? Nézzünk meg egy-egy példát a hűtésre a és a fűtésre. Nyáron a nappali és az éjszakai hőmérséklet között akár 15-20 fokos különbség is lehet. A hűtésre napközben (főként délután) van igény, a hőszivattyú viszont hajnalban sokkal hatékonyabban tud működni. Ha a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a hűtési hőmérséklet, akkor a külső levegő hűtési potenciálja is kihasználható, így a hűtőrendszer kompresszorának működtetése nélkül is hűtési energia állítható elő (a kompresszor a hűtőrendszer elektromos áram fogyasztásának 90% feletti részéért felelős). De a fűtési idényben is jó szolgálatot tehet egy hőtároló, erről a következőket írja a cég honlapja: „Hőakkumulátor segítségével azokban az időszakokban, amikor jobb a rendszer hatékonysága, vagy hulladékhő keletkezne, feltöltjük a Hőakkumulátort, majd, amikor nagyobb a fűtési igény, viszont a rendszer hatékonysága rosszabb, akkor használjuk fel az előre eltárolt hőenergiát. A Hőakkumulátor feltöltése az éjszakai fűtéscsökkentés indulása után történik, a temperálás miatt alacsonyabb belső hőmérséklet tartása következtében a rendszerben maradó hő felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb belső hőmérsékletet kell tartani (temperálás, vagy éjszakai fűtés csökkentés), ezért a hőszivattyú szinte teljesen kikapcsol, mert amíg az épület le nem hűl az alacsonyabb belső hőmérsékletre, addig nincs az épületnek fűtési igénye. Ezen időszak alatt a fűtési rendszerben maradt meleg víz segítségével feltölthető a Hőakkumulátor (ez a meleg víz sok hőt veszít, ha a csövekben marad, a Hőakkumulátorban minimális veszteséggel el lehet tárolni a hőtartalmát). A reggeli üzem indulására az épület felmelegítéséhez nagyobb teljesítmény szükséges, illetve ilyenkor a külső hőmérséklet alacsony, ezért a hőszivattyúnak magasabb előremenő vízhőmérséklettel kell működnie. Ebben az időszakban a fűtési hatékonyság nem optimális, a Hőakkumulátorral rásegítve energiamegtakarítás érhető el.” Ha dinamikus tarifával rendelkezünk, további költségcsökkentést érhetünk el azzal is, ha a hőszivattyút akkor működtetjük, amikor olcsóbb az áram. Mivel a hőtároló akár napokat is képes áthidalni, a segítségével a hétvégén betárolt energiát a következő hét során is felhasználhatjuk. A Heatventors szerint a beruházás költsége nagyban függ a rendszer követelményeitől, de a tapasztalataik azt mutatják, hogy a megtérülési idő az energiaáraktól függően körülbelül 3-6 év. Címlapkép: Heatventors PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTEtZW5lcmdpYS0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdmlsbGFueWF0b3Nva2h1LW5vdi0xMzAweDYwMC0xLWVuZXJnaWEtMjAyNC0xMS0wOC5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
