Íme az igazság a hagyományosnál jobban szennyező villanyautókról

Az európai energiamixből származó energiával töltve a szeptember elején bemutatkozó BMW iX3 50 xDrive 21.500 kilométer megtétele után már kevesebb szén-dioxid kibocsátásért felelős, mint egy hasonló, belső égésű motoros autó – állítja a BMW legújabb sajtóközleménye az első Neue Klasse modellről. Ha ugyanezt az autót kizárólag megújuló energiával töltik, akkor az akkugyártásból származó hátrányát már az első 17.500 km alatt ledolgozza.

A rengeteg apró fejlesztésből a hagyományos autók gyártása is profitálhat, bár azoknak nem a gyártáskor keletkező károsanyag-kibocsátása a legnagyobb probléma.

A kulcs az újrahasznosítás

Az autógyártás egy rendkívül energiaigényes folyamat, amin belül az elektromos autók a nagyfeszültségű akkumulátoraik legyártásakor keletkező szén-dioxid-kibocsátása miatt jelentős hátrányból indultak. Az energia- és nyersanyagigény csökkentésével már évek óta csökken a különbség a két meghajtás között, de hogy pontosan mennyivel, arról nehéz megbízható információhoz jutni. Ezért is fontos a BMW debreceni gyártású autójával kapcsolatosan közzétett adatsor, hiszen így nem csak az eddig fejlődésről kaphatunk képet, de viszonyítási alapként is szolgálhat a jövőbeni fejlesztések értékeléséhez.

A BMW 2050-re vállalt nulla szén-dioxid kibocsátási céljának eléréshez vezető úton két közbülső célt is kitűzött. Az első, közeli cél a 2019-es 150 millió tonnás CO₂e (CO₂ egyenérték) kibocsátás 109 millió tonnára való leszorítása. Ezt a bő 40 millió tonnás csökkentést 2030-ig szeretnék elérni, ami a gyártáson belül a növekvő villanyautó arányt is figyelembe véve becsületes vállalás.

A BMW iX3 50 xDrive ellátási láncának szén-dioxid-kibocsátását a gyártó 13,4 tonnára teszi, ami 35%-os csökkenés az előd modellhez képest. A javulást az 1/3 arányban alkalmazott másodlagos nyersanyagokkal, megújuló energia használatával, illetve feldolgozási optimalizációval és innovációval sikerült elérni.

Wattórára vetítve a 6. generációs akkucellák például a 5. generációs cellákhoz képest 42%-kal kevesebb CO₂e kibocsátásért felelnek, bár ehhez azért hozzá kell tenni, hogy a korábbi bruttó 80 kWh-s akku helyére egy legalább 25%-kal nagyobb 100 kWh körüli (pontos adat még nem ismert) kapacitású pakk kerül, 25-30%-ra mérsékelve az egy autóra jutó, így sem csekély csökkenést. Ami viszont döbbenetes, az az újrahasznosított anyagok magas aránya. Az akkucella gyártója ugyanis vállalta, hogy az akkuban használt kobalt, lítium és nikkel 50%-a újrahasznosításból származik majd. Az anód és katód illetve a cellagyártás energiaigényét is megújuló forrásból fedezi majd a Debrecenben szintén gyárat építő EVE Power.

Nem csak az akkucellák előállítása jár majd alacsonyabb kibocsátással, de a kerekekhez, a műanyag elemekhez és a belső tér burkolataihoz is kevesebb új nyersanyagra lesz szükség. Az alufelnik esetén például 70%-os lesz a másodlagos nyersanyag-felhasználás (biztonsági okokból nem 100%), de más alumínium alkatrészeknél ez elérheti a 80%-ot is. A műanyagoknál (tárolórekesz, motortérburkolat) 30%-os az újrahasznosított anyagok aránya. Ezek többnyire kidobott halászhálók és tengerben használt kötelek, amiket egyébként nagy valószínűséggel a tengerbe dobtak volna.

Az autó alapkivitelének (Essential) ülésborítása a szövettől a ragasztón keresztül a fonálig például 100%-ban PET alapú, ami újrahasznosított forrásból származik. Az egyféle anyag használatának koncepciója (monomaterial) segíti a termék élete végén ezeknek az anyagoknak az ismételt feldolgozását is.

A beszállítói lánc mellett a gyártás is tisztább lesz Debrecenben. A BMW-nek ez az első gyára, amely normál működés során nem használ fosszilis energiahordozókat (olaj, gáz, stb.). Mindent kizárólag elektromossággal működtetnek. A jelenlegi tervek szerint a gyár energiaigényének 25%-át fogják tudni helyben telepített naperőműből származó árammal fedezni. A többi energiát szintén megújuló forrásból fogják beszerezni. Az esetlegesen felesleges energiát a helyszínen telepített hőtárolóban tudják eltárolni vagy a festőüzem kemencéinek fűtésénél elhasználni. A fejlesztések eredményeként egy BMW iX3 legyártása „mindössze” 0,1 tonna CO₂e kibocsátásért felel, ami harmada (kétharmaddal kevesebb!) a BMW Csoporthoz tartozó többi gyár kibocsátásának.

A BWM iX3-nak azonban nemcsak a gyártása, de a használata is kevesebb kibocsátással jár majd. Az előd modellhez képest a Neue Klasse iX3 fogyasztása 20%-kal lesz kevesebb a kombinált WLTP ciklus szerint, amit aerodinamikai fejlesztésekkel, csökkentett gördülési ellenállással és a fedélzeti eszközök energiaigényének csökkentésével értek el.

Míg egy iX3-hoz hasonló belső égésű motoros autó 200.000 km-en a gyártást is beleszámolva 52,8 tonna szén-dioxid kibocsátásért felelős, addig a jelenlegi (!) európai energiamix-szel töltve a BMW iX 50 xDrive ekkora távon mindössze 23 tonna, vagyis 56%-kal kevesebb kibocsátásért tehető felelőssé. Kizárólag megújuló energiát használva ez a kibocsátás akár 14,6 tonnára is lecsökkenthető. Mivel Európa energiatermelése folyamatosan zöldül, biztosra vehető, hogy a valóság Európában valahol a két szám között lesz majd.

Elstartolt a BMW legfejlettebb elektromos hajtásláncának sorozatgyártása

Az új BMW iX3 50 xDrive verzióról a müncheni IAA autókiállításon rántják le a leplet, a sorozatgyártás az év vége fele indul Debrecenben, így az első ügyfélpéldányokat 2026 elején kezdi majd el kiszállítani a BMW.

Kipróbálta a legújabb elektromos BMW-t a HVG

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.