Már a műanyaggyártáshoz sem fog kelleni kőolaj

A műanyagok a modern társadalom alapvető építőelemei, amelyek nélkülözhetetlenek számos modern termékünkben, az élelmiszerek csomagolásától a járművek üzemanyag-hatékonyságát növelő könnyebb autóalkatrészekig, valamint az életmentést segítő orvosi berendezésekig. A műanyagok gyártása fosszilis alapanyagokra támaszkodik és a világ olajtermelésének körülbelül 6 százalékát használja fel, miközben a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 5 százalékáért felelős.

A műanyagokat övező problémák egy jelentős része a kőolajhoz kapcsolódik: kitermelése és feldolgozása jelentős környezeti terheléssel jár, a belőle készült termékek többsége nehezen bomlik le, beszerzése pedig geopolitikai függőséget okoz. Nem szükségszerű azonban, hogy a műanyagok kőolajból készüljenek, hiszen a gyártásukhoz szükséges alapvegyületek biomasszából is előállíthatók. A bioalapú műanyagok gyártása ma általában drágább, mint a hagyományos műanyagoké, ugyanakkor a kőolajhoz kötődő problémák egy részére megoldást jelenthetnek – persze a hulladék mennyiségének csökkentése sajnos nem tartozik ezek közé.

Ahhoz, hogy a bioalapú műanyagok árban is versenyképessé tudjanak válni, a gyártás felskálázására lenne szükség. Ezen a téren jelent fontos előrelépést, hogy egy belga vállalat, a Vioneo nemrégiben bejelentette a világ egyik legnagyobb kapacitású, olajmentes műanyagot gyártó létesítményének megépítését.

A belgiumi üzem elsődleges alapanyagként zöld metanolt fog felhasználni és megújuló energiával működik majd. A gyártás során a Lummus Technology „Novolen PP” névre keresztelt technológiáját fogják alkalmazni, amivel évente 200.000 tonna bioalapú polipropilént (PP) állítanak elő.

A Vioneo szerint az üzem zöld propilént és etilént fog használni, amelyeket methanol-to-olefin technológiával állítanak elő, így biztosítva a műanyagok teljes nyomonkövethetőségét és nettó negatív szén-dioxid-lábnyomát.

Ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy képesek legyenek közvetlenül helyettesíteni a hagyományos, fosszilis alapú alapanyagokat, megőrizve az azonos teljesítményt anélkül, hogy a gyártási folyamatokban változtatásokra lenne szükség.

„A műanyagipar átalakulását azzal segítjük elő, hogy bebizonyítjuk, hogy a zöld metanolból nyert alapanyagok felhasználásával történő nagyméretű, tisztább gyártás gazdaságilag életképes” – nyilatkozta Alex Hogan, a Vioneo vezérigazgatója.

Hangsúlyozta azt is, hogy a Lummus Technology-val való együttműködés központi szerepet játszik e cél elérésében, kihasználva a vállalat fenntartható polimergyártás terén szerzett szakértelmét.

A Novolen PP-t is magában foglaló Verdene technológiai csomagjuk lehetővé teszi bioalapú polietilén, polipropilén és szuperabszorbens polimerek gyártását, amely alacsony kibocsátású alternatívát kínál a hagyományos módszerekhez képest.

Az A.P. Moller Holding által támogatott, 1,6 milliárd dolláros projekt várhatóan 2028-ban kezdi meg kereskedelmi működését. Az Antwerpenben, Európa legnagyobb integrált vegyipari klaszterében található komplexum célja, hogy évente 300.000 tonna fosszilis anyagoktól mentes műanyagot gyártson. Az EU tagállamaiban évente körülbelül 60 millió tonna műanyagot állítanak elő, ennek 2022-ben az 1 százaléka készült biomasszából.

Kép: plasticseurope.org

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.