PGEgaHJlZj0iIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCcnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS9hZGkvTjg5MTMuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVL0IzNDEwOTMxNS40MzA3OTkyMzQ7c3o9NjUweDMwMDtvcmQ9W3RpbWVzdGFtcF07ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07ZGNfc2RrX2FwaXM9W0FQSUZSQU1FV09SS1NdO2RjX29taWRfcD1bT01JRFBBUlRORVJdO2dkcHI9JHtHRFBSfTtnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1fTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTY1MCBIRUlHSFQ9MzAwIE1BUkdJTldJRFRIPTAgTUFSR0lOSEVJR0hUPTAgSFNQQUNFPTAgVlNQQUNFPTAgRlJBTUVCT1JERVI9MCBTQ1JPTExJTkc9bm8gQk9SREVSQ09MT1I9JyMwMDAwMDAnPg0KPFNDUklQVCBsYW5ndWFnZT0nSmF2YVNjcmlwdDEuMScgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vYWRqL044OTEzLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IVS9CMzQxMDkzMTUuNDMwNzk5MjM0O2Ficj0haWU7c3o9NjUweDMwMDtvcmQ9W3RpbWVzdGFtcF07ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07ZGNfc2RrX2FwaXM9W0FQSUZSQU1FV09SS1NdO2RjX29taWRfcD1bT01JRFBBUlRORVJdO2dkcHI9JHtHRFBSfTtnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1fTtkY190ZHY9MT8iPg0KPC9TQ1JJUFQ+DQo8L0lGUkFNRT4= A Magyarországon az előző évtizedben épült naperőművek még statikusak voltak és buták. Pazarlóan bántak a földterülettel, a munkaerővel és az energiával, és egy cseppet sem törődtek azzal, hogy mi történik körülöttük, vagy hogy mikor termelnek és mennyit. Ezt könnyen megtehették, hiszen kezdetben a napelemes kapacitás még eltörpült az országos hálózat méreteihez képest. Az már persze egy másik kérdés, hogy ez a fajta szemlélet túl sokáig maradt fenn a korral haladni nem képes szabályozás miatt, és a rugalmatlanság később rendszerszintű problémákat okozott. A ma épülő naperőművek mindenesetre már nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. A jövő napelemparkjai érzékelnek, gondolkodnak és reagálnak a környezetükre. Ráhangolódnak a hálózat lüktetésére, akkor és annyi energiát táplálnak be, amikor és amennyire szükség van. És a végletekig optimalizáltak, olyan hatékonysággal épülnek és működnek, amiről tíz éve még álmodni sem nagyon mertünk. Hogy mi az oka a generációs különbségnek? Az egyik a technológia fejlődése, ez nyilvánvaló. De az is legalább ilyen fontos különbség, hogy egy évtizeddel ezelőtt még állami támogatásból, garantált megtérülést biztosító feltételek mellett lehetett megvalósítani a beruházásokat, amivel nincs is semmi baj, hiszen egy új technológia bevezetéséhez gyakran szükség lehet némi hátszélre. Ezek az idők azonban szerencsére elmúltak, ma már piaci alapon épülnek a naperőművek, ahol a beruházóknak a saját pénzüket kockáztatva kell megélniük a jég hátán. Nincs garantált ár, nincs garantált átvétel, nincs garantált hálózati csatlakozás, ez pedig gyökeresen új szemléletet követel. A Solar Markt Csoport Hódmezővásárhely határában építi fel naperőműves portfóliójának legújabb zászlóshajóját, Magyarország egyik legmodernebb, száz százalékban piaci alapon működő naperőművét, amelyet mi is bejárhattunk egy sajtónap alkalmából, így saját szemünkkel láthattuk, hogyan épül a jövő naperőműve az elsivatagosodó Dél-Alföld napsütötte pusztáin. Az erőmű méretei impozánsak, különösen, ha a régebbi, legfeljebb néhány megawottos KÁT-os napelemparkokkal hasonlítjuk össze. A névleges teljesítménye 69 MW lesz a DC oldalon (ennyi a napelemek névleges összteljesítménye), míg AC oldalon 49,5 MW, vagyis az inverterek ennyit tudnak majd a közcélú hálózatba betáplálni. Az utóbbi érték adott, mivel azt a rendelkezésre álló hálózati csatlakozás határozza meg. Az AC/DC arány így 1,39, ami magasabb a 1,2-es iparági átlagnál. Az transzformátorállomást is a Solar Markt építtette. Mint azt Mormer Miklós projektigazgató is elmondta, ma már egy naperőműves beruházás legértékesebb, legnehezebben megszerezhető komponense a hálózati csatlakozás, ezért mindenki igyekszik azt a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. Ezt a törekvést szolgálja a nagyobb napelemes kapacitás is, hiszen így reggel hamarabb elérik a maximális AC teljesítményt, délután pedig tovább tudják tartani. De ezen kívül is akad még néhány trükk a naperőmű tarsolyában. A Risen által gyártott, 720 W-os napelemeknek természetesen a hátoldala is képes energiát termelni a talajról visszaverődő fényből – ez ma már alap –, emellett ráadásul gyengébb fényviszonyok között is több energiát termel a heterojunction technológiának köszönhetően, amely két különböző típusú szilíciumot kombinál: a kristályos szilícium alapot vékony amorf szilícium rétegek fedik, így szélesebb fénytartományt képes energiává alakítani, mint a korábbi generációk. A napelemes technológia töretlen fejlődését jól szemlélteti, ha a Solar Markt tavaly átadott szihalmi naperőművével hasonlítjuk össze az adatokat. A panelek névleges teljesítménye az eltelt rövid idő alatt 660 W-ról 720 W-ra nőtt, az évi 0,4%-os degradáció pedig 0,3%-ra csökkent. A lassabb degradáció egy 30 éves élettartam alatt az iparági átlagnál 12%-kal magasabb össztermelést jelent, amit tovább erősít a panelek kiemelkedő hőmérsékleti stabilitása is. A hőmérséklet emelkedésével ugyanis csökken a cellák hatékonysága, általában 0,4 százalékkal Celsius-fokonként. A Hódmezővásárhelyen is alkalmazott napelemeknél azonban már csupán 0,24 százalék a teljesítménycsökkenés. Bár ezek az értékek nem tűnnek soknak, összeadódva az évtizedek során komoly termelésbeli különbséget jelentenek. A folyamatos innovációnak köszönhetően a 69 megawattnyi napelem csupán 85 hektárt foglal el a nem túl termékeny, agyagos földből, vagyis a hektáronkénti teljesítménysűrűség 0,81 MW – nem is olyan nagyon régen ez még csupán 0,5 MW volt. A teljesítmény maximalizálásában a napkövető tartószerkezet is fontos szerepet játszik. A Nextracker, az Egyesült Államok piacvezető gyártója által fejlesztett rendszer szoftvere nem egyszerűen csak a nap mozgását követi le, hanem arra is odafigyel, hogy az egyébként igen sűrűn elhelyezett sorok minél kevésbé árnyékolják egymást. A rendszer képes soronként külön beállítani a napelemek dőlésszögét, így rugalmasan reagál a park egyes részeinek eltérő fényviszonyaira, vagy a felhős időre. Ez utóbbi esetében ugyanis nem feltétlenül abba az irányba érdemes fordítani a paneleket, ahol a napnak lennie kellene, hanem oda, ahonnan a legtöbb szórt fény érkezik. Az intelligens napkövetés mintegy 15-20 százaléknyi pluszt jelent a termelésben a fix tartószerkezethez képest. Az erőmű szenzorai folyamatosan figyelik az időjárást, melynek köszönhetően nem csak a fényviszonyok változására képes reagálni, hanem az elemektől is igyekszik megvédeni magát a panelek megfelelő pozícióba állításával, így minimalizálva a szél vagy a jég által okozott károkat. A motorok ennek során mindössze 2 perc alatt képesek egyik végpontból a másikba átfordítani a napelemeket, a tartószerkezet pedig akár 180 km/h-ás szelet is elvisel – ez Magyarországon bőven elég szokott lenni. Az intelligens megoldások persze nem merülnek ki az önvédelemben. Az erőmű folyamatosan szolgáltat adatokat az inverterek működéséről és az időjárási szenzorok méréseiről egy adatközpont felé, így a termelést a hálózat pillanatnyi igényeinek megfelelően másodperceken belül le lehet szabályozni. A létesítménynek egyszer majd talán saját „agya” is lesz egy lokális adatközpont formájában. A panelek kelet-nyugati tájolása az alkalmazkodásnak a passzív módját jelenti, így ugyanis délben kevesebb energiát zúdítanak az ebben az időpontban rendszeresen túlkínálattal küzdő hálózatra, míg a reggeli és az esti órákban magasabb a termelés. A kép középpontjában az épülő naperőmű, a jobb alsó sarokban pedig egy régebbi KÁT-os naperőmű. Jól látszik a különbség a panelek tájolásában és az elhelyezésük sűrűségében. A tervek szerint valamikor 2026 folyamán egy 80 MWh-s akkumulátor fogja kiegészíteni a napelemeket. Az energiatárolás megkönnyíti a menetrendtartást, eltárolja a túltermelés egy részét, és amennyire lehet, a piaci igényekhez igazítja a betáplálást. Az akkumulátor emellett lehetővé teszi azt is, hogy az erőmű felszabályozási kapacitást biztosítson a MAVIR számára, további bevételi forrást biztosítva az üzemeltető számára. A kisebb-nagyobb innovációknak és leleményességeknek köszönhetően az értékes hálózati csatlakozás kihasználtsága meghaladja a 20%-ot, míg egy hagyományos KÁT-os erőmű esetében ez csupán 15% körül alakult. A cél azonban az, hogy a kihasználtságot minél magasabbra növeljék és az ügyfeleiket minél hosszabban legyenek képesek kiszolgálni zöldárammal. Ezt fogja elősegíteni az akkumulátor, és egyszer majd talán egy szélerőmű is. A vállalat már végzett szélsebesség méréseket is helyszínen, amelyek ígéretesnek bizonyultak. A hódmezővásárhelyi naperőmű éves termelése várhatóan 105 GWh lesz majd, ennek legalább a felét áramvásárlási szerződések keretében, a többit pedig a tőzsdén értékesítik. Az áprilisban kezdődött építkezés a tervek szerint decemberre be is fejeződik. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
