BMW, FCA, Rimac, Tesla – 42 cég kap euró milliárdokat

Úgy tűnik, az Európai Unió egészen komolyan gondolja mostanában a zöld átállást – a szervezet legújabb terveiről tavaly több ízben is írtunk.

Betilthatja az EU a belsőégésű motoros autókat

A program azonban nem csak tiltásokból, kvótacélokból és büntetésekből áll, hanem pénzzel is segítik a cégek beruházásait.

Nem függhetünk

Az, hogy a kőolaj alapú világgazdaság mennyibe is kerül nekünk és milyen függőségeket okoz talán világos mindenkinek. Még ha egy percre el is tekintünk a fosszilis üzemanyagok égetésével járó környezeti károktól, merőben meghatározza egy ország gazdasági és politikai súlyát, hogy saját forrásai, vagy hadserege révén biztosítani tudja-e magának a folyamatos kőolaj- és gázellátást. Az amerikai hadsereg nem a meseszép homokdűnék miatt állomásozik a Közel Keleten, és az Unió sem a belga sörökről ül le tárgyalni Putyinnal.

Éppen ezért érthető, hogy ha új, megújuló energiákon alapuló gazdaságot építünk, mindenki igyekszik elkerülni, hogy ismét 200 évre bebetonozzuk magunkat egy függőségi viszonyba. Természetesen nem garantált, hogy ehhez minden nyersanyag elegendő mennyiségben áll majd rendelkezésre az EU területén, de a fosszilis üzemanyagokkal szemben, például a lítium-ion akkumulátorok több mint 90%-ban újrahasznosíthatók, így egy két évtized múlva, amikor már lesz elég elhasználódott aksi, jelentősen lecsökkenhet az energiatárolás friss nyersanyagigénye.

Amikor az Unió úgy döntöttöt, hogy 12 milliárd euróval próbálja idecsalni az akkumulátorgyárakat, nem csak arról volt szó, hogy egy új, kulcsfontosságú iparágat házon belül akart tudni, de a teljes életciklusra gondoltak.

42 vállalat, 4 nagy terület, 2,9 milliárd euró

A program részeként most egy 2,9 milliárd eurós szeletről döntöttek –  tavaly decemberben már odaítéltek 3,2 milliárdot, amihez akkor az érintett cégek még kétszer ennyi pénzt tettek hozzá.

A támogatás 4 nagy területet érint:

• A nyersanyag és különleges összetevők témakörben 14 bányavállalat és vegyipari cég szerepel. Ebből a listából talán a VARTA neve csenghet ismerősen.
• 15 cég van felsorolva a cellagyártás kapcsán és innen már több márkanév közismert. Így a BMW, az FCA csoport, a Northvolt, a Tesla, és ismét a VARTA.
• 22 vállalat kap támogatást akkumulátor rendszerek gyártására, köztük ismét ott van a BMW, az FCA és a Tesla is, de a listán feltűnik a Rimac is.
• Végül az akkumulátor újrahasznosításról sem feledkeztek meg – itt ismét 15 vállalat van felsorolva, a listáról pedig megint csak a Tesla német akkugyára köszön vissza.

Összesen 42 vállalat szerepel a felsorolásban, és természetesen a támogatás csak részben fedezi a projektek költségét.

Forrás: Európai Bizottság

Máshonnan is jöhet pénz

A témához kapcsolódik, hogy német lapértesülések szerint a Tesla berlini gyára „eurómilliárdban kifejezve egy számjegyű” támogatást nyert a német államtól, melynek harmadát a gyárnak otthont adó Brandenburg tartomány fedezi. Egyelőre nem ismertek a támogatás részletei, de ilyenkor gyakori, hogy nem egy hatalmas csekkről beszélünk, hanem a vállalat bizonyos feltételek teljesítése esetén menetsül egyes helyi adók alól. Így épült meg a Giga Nevada is, amely a szalagcímek szerint 1,3 milliárd dolláros támogatást kapott. Csakhogy azt már kevésébe futtatta meg a média, hogy a vállalat minden vállalását túl teljesítette, a tervekhez képest több embernek és szinte kizárólag helyi lakosoknak adott munkát, valamint 17 ezer állást generált a régióban, aminek eredményeképp 3,2 milliárd dollárnyi bevételt termelt a nevadai gazdaságnak. Ezt nem az autógyártó, hanem a helyi állami szervek állítják.

Így áll a Tesla Gigafactory 2018 végén – két videó egy témára

Az ilyen és hasonló projekteknél könnyű a támogatások összegével felkorbácsolni a hangulatot egy-egy vállalat ellen, hiszen elég hatásos és olcsó húzás azzal érvelni, miért a milliárdosok kapják az adózók milliárdjait. A feljebb linkelt német cikk, például odáig megy, hogy a Tesla kapcsán megjegyzi, a vállalat semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy megossza a know-how-t, vagy töltőhálózatát, így érthetetlen, hogy a német BMW, Daimler vagy VW helyett miért az amerikaiakat támogatja az állam. Az valahogy kimaradt az írásból, hogy a Tesla, ismereteink szerint az iparágban egyedüliként, mindenki számára elérhetővé tette szabadalmait, vagy hogy évek óta nem élt egy nagy márka sem az ajánlatával, amely megnyitotta volna elfőttük a töltőhálózatát. Valami miatt az sem került megemlítésre, hogy a Handlesblatt 2017-es nyomozása szerint az elmúlt évtizedben a német állam mintegy 115 milliárd eurót pumpált a helyi autóiparba.

Az állami támogatás természetesen egy ennél jóval összetettebb kérdés, lehet pocsék módon is szórni és a haveroknak juttatni, de teremthet munkahelyeket, versenyelőnyt is. Mivel a világon minden állam él ezzel a lehetőséggel, a tőke pedig oda megy ahol támogatják, érdemes a projekteket a társadalom, a gazdaság, vagy egy adott régió szempontjából megítélni a zsigeri reakciók helyett. Ha már pénzt költ ilyesmire az EU, most legalább értelmes projektekre fordítják azt.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.