Eldőlt a következő dominó: bezárt a Hyundai fejlesztőközpontja

Az, hogy a Hyundai csoport komolyan gondolja az elektrifikációt, nem újdonság. Hogy ez mennyire így van, arról most jelent meg egy friss írásunk – aki erről lemaradt, a cikk alján megtalálja a linket.

De a mostani lépés mégis van annyira jelentős – és bizonyos értelemben szimbolikus is –, hogy külön is érdemes beszélni róla. A dátumot fel lehet jegyezni a naptárakba.

Itt a vége

Mutasd az aksigyáradat! – szoktuk mondani, amikor valamelyik autógyártó hangzatos PR anyagban büszkélkedik azzal, hogy ő majd a jövőben mennyi tisztán elektromos elektromosított autót fog gyártani. A marketing maszlag és a valós tervek a valóságban úgy válnak el egymástól, mint az olaj a víztől, ha megkérdezzük, van-e már ezekhez a tervekhez épülő akkugyáruk, vagy aláírt, nagy mennyiséget lekötő cellavásárlási szerződésük valami ismert szereplő nem csak a laborban működő termékére. De legalább ennyire jó kérdés lehet az is, hogy van-e belátható időn belülre kitűzött végdátuma a belsőégésű motorjaik gyártásnak, fejlesztésének.

Nos a Hyundainál úgy tűnik valós tervek mentén haladnak és a napokban egy jelentős mérföldkőhöz érkeztek el: bezárt a cégcsoport belsőégésű motorokat fejlesztő, 12 ezer főt foglalkoztató részlege.

A The Korea Economic Daily december 23-i beszámolója szerint a Hyundai 1983 óta üzemeltette K+F központját Namyang városában, és mintegy 12.000 ember dolgozott ott. 1991-ben mutatták be az első saját fejlesztésű, stílszerűen Alpha névre keresztelt motorjukat, és az itt fejlesztette újabb és újabb motorgenerációk segítették hozzá a céget, hogy a világ 5 legnagyobb autógyártójának egyike legyen.

Az 1992-es Hyundai S Coupe kapta meg a legelső, G4EK jelzésű saját fejlesztésű benzinmotort. A 88 lóerős alapváltozat mellett készült 129 lovas turbós verzió is.

Most úgy döntöttek, nem költenek több pénzt a belsőégésű motorok fejlesztésre, amivel egyértelművé tették, hogy merre halad a cég. Innen már nagyon nehéz lenne irányt váltani, mivel a megmaradó kis csapat már csak a jelenleg gyártásban lévő hajtásláncok apróbb fejlesztéseit végzi. A csoport frissen kinevezett K+F vezetője Park Chung-kook levélben fordult a vállalat munkavállalóihoz, amelyben arról beszélt, hogy bár a saját belsőégésű motor kifejlesztése egy hatalmas és fontos lépés volt a cég történetében, de váltaniuk kellett, hogy a jövő innovációira fókuszáljanak.

A központ alkalmazottait igyekeznek megtartani, így a hagyományos hajtásláncok fejlesztésén dolgozó munkatársakat beolvasztják az elektromos hajtáslánc csapatba, a belsőégésű motorok tervezésén dolgozó kutatók, pedig az Electrification Design Centerben folytatják a munkát. A  benzines és dízel hajtásláncok kutatólaborjából a villanymotorok tesztközpontja lesz, és a hajtáslánc fejlesztési központ a villanyhajtás fejlesztésének helyszínévé válik. Ezzel egyidejűleg a villanyhajtás fejlesztés alatt létrehoztak egy akkumulátor fejlesztő központot is, ahol saját műszaki megoldásokon dolgoznak – a Hyundai jelenleg beszállítótoktól, így többek között az LG-től és az SKI-től vásárol akkumulátorokat, de ezeket nem maga fejleszti, vagy gyártja. A régi-új K+F központ mostantól a nyersanyagokkal és a félvezetőkkel is foglalkozik, amelyek nem csak az elektrifikáció, de az önvezetés miatt is kiemelt területnek számítanak.

A vállalat célja az átszervezésekkel, hogy felgyorsítsa a villanyautók fejlesztését, ugyanis a legújabb elemzések szerint gyorsabban zajlik le a váltás, mint azt korábban gondolták.

Agresszív elektrifikációt tervez a Hyundai csoport

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.