Ennyi akkumulátor ment tavaly a világ autóiba

Egy év alatt a duplájára nőtt az autókba épített lítium-ion akkumulátorok kapacitása – számolt be róla az InsideEVs az SNE Research számaira hivatkozva.

Mutatjuk a legnagyobb szereplőket.

Nyomasztó fölény

Nem véletlen, hogy az EU is igyekszik a kontinensre hozni az akkumulátor gyártást. Jelenleg mind az alapanyagok finomításában, mind a cellák gyártásában nyomasztó a kínai és koreai vállalatok túlsúlya – mutatóban van csak a TOP 10-ben rajtuk kívül más.

Tavaly egy év alatt 146,8 GWh-ról több mint a duplájára, 296,8 GWh-ra emelkedett a hagyományos hibrid, konnektoros hibrid, valamint teljesen elektromos személy- és teherautókba épített akkumulátorok összesített kapacitása. Az első helyen a kínai CATL áll, amely 167%-kal növelte eladásait, és annyi akkut szállított le, mint a második LG és a harmadik Panasonic együtt. Érdekesség, és talán nem meglepő, hogy ez a három vállalat a világ legnagyobb elektromosautó gyártójának akkuszállítója is egyben. (Természetesen a Teslán kívül vannak más ügyfeleik is). Az alábbi táblázat tartalmazza a tehergépjárművek aksijait is, azonban egy másik kutatás, amelyet az Adamas Intelligence jegyez, csak a személyautókat vette szemügyre és így 286,2 GWh-t számolt össze a tavalyi évben. Az ő kalkulációjuk szerint a CATL gyártásának 21%-a, az LG termelésének 19%-a, a Panasonic volumenének pedig 87%-a ment a Teslákba. A kínai cég gyártja a Model 3 kis akkus változatának prizmatikus LFP aksijait, míg az LG és a Panasonic 2170-es formátumú NCA cellákat szállít az autógyártónak.

A negyedik BYD egyébként természetesen autógyártó is, de nem csak saját magának gyárt aksit: úgy hírlik hamarosan csatlakozik az első három szereplőhöz, és a texasi villanyautó márka egyik beszállítója lesz. Az ötödik és hatodik az SKI és Samsung SDI hazánk szempontjából is fontos cégek, hiszen Magyarországon is van üzemük.

Hogy a fenti sorrend hogyan változik idén azt még nehéz megjósolni, de gőzerővel folyik a kapacitások kiépítése miután a fejlett világ 2035 magasságában ki akarja vezetni a belsőégésű motorokat az új autó eladásokból. Az is biztos, hogy a fenti mennyiségek hamarosan parányinak tűnnek majd, hiszen az akkus energiatárolókhoz is készülnek a gyárak, több nagy autógyártó pedig partnereivel, vagy egyedül de egyenként is 30-50+ GWh éves legyártására képes üzemeket épít, amelyek a következő pár évben egymás után kezdik meg a termelést.

Még a nikkel az úr, de meddig?

Az Adamas egy másik összesítése egyébként azt is megvizsgálta, hogyan alakult a legyártott cellák kémiája.

Sötétkék: magas nikkel tartalmú, Világoskék: alacsony nikkel tartalmú, Szürke: nikkel mentes. cellák megoszlása. Forrás: Adamas Intelligence / InsideEVs.

Az összesítés szerint az eladások 54%-át a magas nikkeltartalmú NCM, illetve NCA kémiák adták, ezekben az első N betű jelöli a nikkelt, ennek aránya pedig 6, 7, vagy 8-szorosa a másik két összetevőnek (ezek a kobalt és a mangán, illetve a kobalt és az alumínium-oxid a két kémiában.) Ezekkel a cellákkal készül a mai modern villanyautók döntő többsége. Az alacsonyabb nikkeltartalmú NCM kémiák tették ki az eladások 26%-át, a nikkel mentes cellák pedig 20%-ot adtak ki. Utóbbira érdemes figyelnünk a következő években, mivel ez nagyjából teljes egészében az LFP (lítium vasfoszfát) kémiát takarja, ami kobalt és nikkel mentes is, és emiatt jóval olcsóbb. Mostanra már a VW Csoport és a Tesla is úgy tervezi, hogy olcsóbb, kisebb hatótávú autói ezt fogják használni, de Ázsiában (értsd főleg Kínában) az autók 34%-a már most is ezzel készül.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.