PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2stZXYtaGF2YXNwcm9kdGVydi0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto
2024. 03. 03. vasárnap

Magyarország furcsa helyzetben van, mivel a szélenergiával kapcsolatban, kormányzati szinten továbbra is legfeljebb a passzív elismeréséig jutott el a tiltásból. Nem csak azért furcsa a helyzet, mert legutóbb az Európai Unió Tanácsával kötött szerződésben kötelezte el magát  többek között „a szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése” mellett [C6.R2 pont] – annak érdekében, hogy a több mint 2000 milliárd forintos keretösszegű RRF pénzekhez hozzájusson. Nem is azért, mert ebből a vállalásból éppenséggel semmit nem látni jelenleg – annak ellenére sem, hogy ezt az igyekezetet (is) 2023. március 31-ig törvényi szinten láthatóvá kellene tenni.

Sokkal inkább azért, mert miközben Magyarországon 2010 óta nem épült szélerőmű, és 2016 óta gyakorlatilag tiltott is az efféle beruházás, aközben a világ, de legalábbis Európa „kifordulni látszik a sarkából”. Így minden nap, amit annak beismerése nélkül töltünk el, hogy saját szélerőművekkel (annyival, amennyit észszerűen és igazolhatóan telepíteni csak lehetséges) könnyebb lenne, csak a lemaradásunkat növeljük az EU-ban.

Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni Magyarországon

A szélerőművek és az ilyen beruházások hiánya az erről a témáról való közgondolkodást is erodálja, sokak fejében még mindig az a kormányzati mantra visszhangzik, hogy „nem fúj a szél”, pedig ez az állítás egyáltalán nem helytálló. Ahogyan az sem, hogy a szélerőművek környezetszennyezőek, mert „nem tudnak mit kezdeni az elhasználódott lapátokkal”. Néhány hete csak, hogy beszámoltunk róla: megvan a technológiai megoldás arra, hogy a sokat citált szélerőmű lapát újrahasznosítási kérdést kezelni lehessen. Már azokat a lapátokat, amelyek a következő években a munkájuk befejeztével kivonulnak a termelésből.
A dán Vestas olyan megoldást talált erre, amely a jellemzően epoxigyanta felhasználásával gyártott szélerőmű lapátokat az anyagösszetétel megváltoztatása nélkül is bevezethetővé teszi a körforgásos gazdaságba.

A bejelentést jóval megelőzően azonban már az is megtörtént a világ szélerőmű-építő cégeinél, hogy eleve újrahasznosítható módon megépíthető szélerőműves platformok tervezésére és építésére adták a fejüket. Így tett a General Electric is,  a már említett Vestas mellett a német-spanyol Siemens Gamesa is. E lépés első, gyakorlatba átültetéséről számolt be a minap a német RWE. Igen, az a cég, amelyet Magyarországon még mindig sokan a Mátrai Erőmű és az Elmű-Émász egykori tulajdonosaként azonosítanak (csupán). Pedig a cég az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, akkor is, ha az továbbra is igaz, hogy a megvilágosodás folyamata azért még közel sem ért véget.

A német energetikai óriás egyik projektje, a Sofia offshore szélerőmű építése során már dedikáltan újrahasznosítható lapátokat építenek be a platformokba.

Sofia – az Északi-tengeren

A Sofia Offshore Wind Farm projekt egy 1400 MW termelési kapacitásra épülő tengeri szélerőműves beruházás az Egyesült Királyság partjaitól majdnem 200 kilométerre, az Északi-tengeren. A beruházás 2015-ben kapta meg a létesítési engedélyét, a tervezés és előkészítés 2017 óta az RWE-nél történik. Időközben több részletet, így a lapátok anyagát és szerkezeti típusát is módosítottak. Az RWE a Siemens Gamesával dolgozik együtt, utóbbi gyártja az újrahasznosítható lapátokat (blade) is. Illetve: első lépésben a vállalás az, hogy a 100 telepítendő turbinából 44 biztosan ilyen reciklilkálható blade-eket kap. A Sofia projektben így összesen 132 újrahasznosítható lapát biztosan beépítésre kerül. Érdekes, hogy az energiacég szerint azért ennyi, mert ez a pillanatnyilag maximálisan elérhető mennyiség a piacon. Ez a projekt az első, amely újrahasznosítható lapátokat kap.

A Sofia az eddigi legnagyobb tengeri szélerőműparkunk, és ez a világelső jelentős lépés a tengeri szélerőművek hosszú távú fenntarthatóságának magasabb szintre emelésében. Az RWE úgy gondolja, hogy ez a helyes irány ágazatunk jövője szempontjából, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll” – közölte Sven Utermöhlen, az RWE Offshore Wind vezérigazgatója.

A Sofia Offshore Wind Farm térsége az Egyesült Királyság észak-keleti partjainál (forrás: RWE)

Míg a szélturbinák sok alkatrészét (például a tornyot, a gondolát stb.) már bevett újrahasznosítási protokoll szerint kezelik, a turbinalapátokban használt kompozit anyagok újrahasznosítása nem ennyire egyszerű. A gyártó Siemens Gamesa azonban a megoldáshoz alapvetően nem más gyártási technológiát, hanem egy újonnan kifejlesztett gyantát használ. Ennek olyan a kémiai szerkezete, hogy megfelelő eljárással hatékonyan elválasztható más elemektől, így azt a problémát sikerül kezelni, hogy az epoxigyantás konstrukciók leginkább csak valamilyen nehézvegyipari eljárással választhatók alkotóelemekre – és ez környezetterhelési kockázatokkal is jár.

Ezügyben érdemes egy kis időt szánni a legutóbbi nagyinterjúnk átolvasására; a magyar energiapolitika egyik meghatározó szereplője, Kaderják Péter az akkumulátorgyárak témakörben hozta fel azt a témát, hogy a zöldenergiára való átállás bizony, járhat potenciálisan szennyező iparágakba történő beruházással is. Az interjú itt olvasható:

„Ez az üzlet arról szól, hogy az egész világot más technológiára akarod lecserélni”

A Sofia offshore szélpark építése azonban más szempontból is igyekszik zöldebb megoldást választani a szokásosnál: a Siemens Gamesa abba is beleállt, hogy az erőműhöz szükséges turbinalapátok legalább felét az Egyesült Királyságban gyártsák. Ezzel az alkotórészek szállítási távolságát, de az ezzel járó környezeti terhelést is csökkentik.

A telepítések, majd a hálózati installálások előkészítése várhatóan még az idén elkezdődik, az építkezést a tervek szerint 2026-ban fejezik be. Az offshore szélturbinák mindegyike a Siemens Gamesa legújabb, SG 14-222 DD típusú modellje lesz, melyen a lapátok 108 méter hosszúak, és a rotorra felszerelve a három lapát a működése közben 222 méteres átmérőjű köröket ír le. Ez a típus az, amivel a Siemens a kínai technológiai kihívásra válaszolt.

A tengeren vág vissza a Siemens Kínának

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Szabó M. István