Így termelt áramot Magyarország 2023-ban

A 2022-es évet követően tavaly is folytatódott hazánk áramfelhasználásának csökkenése, esett a szén- és a gázerőművek termelése, de azért akadt olyan ágazat is, amely történelmi mértékű növekedést tudott felmutatni. Tavaly ugyanis rekord mértékben, 1600 MW-tal bővültek a napenergiás kapacitások, így az időjárásfüggő megújuló energiák már a belföldi termelésünk 20%-át biztosították, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint a gázerőművek.

Hogy hazánk villamosenergia-termelése hogyan alakult a 2023-as évben, azt a következőkben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissen közzétett előzetes adatok alapján fogjuk részletesebben is bemutatni.

Fogyasztás, termelés, import

A magasabb energiaárak és az enyhe tél hatására tavaly 3,8 százalékkal csökkent az áramfelhasználásunk 2022-höz képest, a havi bontású adatokból azonban az is jól látszik, hogy az ősz folyamán megállt a csökkenő tendencia, és október óta minden hónapban több áramot használunk fel, mint az előző év azonos időszakában, ami alapján arra számíthatunk, hogy az idei év már növekedést fog hozni.

A teljes éves felhasználásunk (hálózati veszteségekkel együtt) 45.994 GWh-t ért el, ami 6 éves mélypontot jelent, 2017 óta ugyanis minden évben magasabb számokat láthattunk ennél. A hálózati veszteség 5,3 százalékot tett ki, ez megfelel az előző évi aránynak, évtizedes távlatban azonban már jól látható csökkenést jelent, miután 2014-ben ez az érték még meghaladta a 8 százalékot.

A termelésünk 34.895 GWh-t ért el, ami 2,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Tavaly közel 9 százalékkal kevesebbet, 11.100 GWh villamos energiát importáltunk, az import így 24,1 százalékot tett ki az áramfelhasználásunkból, ez minimális változást jelent a 2022-es arányhoz képest (25,6 százalék). Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. Az importunk legnagyobb része Szlovákiából és Ausztriából érkezett.

Energiamix

Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix (zárójelben a 2022-es számok):

• atomenergia: 45,6% (44,2%)
• fosszilis energia: 28,8% (34,4%)
• megújuló energia: 25,5% (21,4%)

Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 45,6 százalékkal. Itt lényeges változás nem történt, a 15.918 GWh-s adat szinte teljesen megegyezik az előző évek számaival, ám a növekvő termelésen belül némileg csökkent az aránya az elmúlt évtized során.

A földgáz is megőrizte második helyezését, a gázerőművek 7170 GWh-s termelése azonban 19 százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül 4 százalékponttal csökkenve 20,5 százalékig esett tavaly. Akár a megtermelt gigawattórákat, akár a mixen belüli arányt nézzük, 2016 óta nem láthattunk ilyen alacsony számokat.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán álló napenergia 2023-ban 38 százalékos növekedést követően 6537 GWh-val járult hozzá az ország ellátásához, ebből a háztartási méretű napelemes rendszerek 2130 GWh-t mondhatnak magukénak, ami szinte pontosan kétharmad-egyharmados megoszlásnak felel meg. Az országban tavaly előállított összes villamos energia 18,7 százaléka származott napenergiából, az 50 kW alatti rendszerek pedig önmagukban 6,1 százalékot értek el.

A tetőre szerelt napelemes rendszerek már majdnem annyi villamos energiát állítanak elő, mint a szénerőművek, melyek tavalyi termelése 2505 GWh-t ért el. Ez 559 GWh-val kevesebb az előző évi termelésnél, és 7,2 százaléknak felel meg, így elmondható, hogy Európa többi országához hasonlóan Magyarország sem tért vissza a szénhez, noha a kormány részéről erre egyébként meg lett volna a szándék.

Az ötödik helyen a biomassza/biogáz állt 1382 GWh-val (5,5 százalékos arány), ami jelentős, 28 százalékos visszaesés az előző évhez képest.

A szélerőművek tavaly 644 GWh-t termeltek, ez 1,8 százalékos aránynak felel meg. A szélturbinák építését teljesen ellehetetlenítő korlátozásokat a tavalyi év végén megjelent jogszabály-módosítás felszámolta ugyan, de még évekig nem számíthatunk új kapacitások piacra lépésére.

A hazai napelemes kapacitások bővülése viszont 2022 után 2023-ban is rekordot döntött. Az éves gyarapodás tavalyelőtt haladta meg először az 1000 megawattot, tavaly pedig több mint 1600 megawatt új kapacitás létesült, így a Nemzeti Energia- és Klímatervben eredetileg kitűzött célszámnak akár a kétszerese, 12 000 megawatt is rendelkezésre állhat 2030-ra.

Az időjárásfüggő termelők gyors elterjedése azonban komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A MAVIR a tavalyelőtti kevesebb mint háromszázhoz képest tavaly több mint ezer negyedórás időintervallumban tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla vagy negatív áras órák is a hazai áramtőzsdén: 2023-ban összesen 96 volt belőlük, több, mint a megelőző tíz évben összesen.

A következő években éppen ezért az energiatárolási kapacitások robbanásszerű bővülésére számíthatunk. A Mavir honlapja szerint 2023 végén körülbelül 20 megawattnyi teljesítményű akkumulátoros energiatároló működött az országban, ami a pályázati forrásokból megvalósuló új beruházásoknak köszönhetően két-három éven belül akár a hússzorosára is nőhet.

Két év alatt hússzorosára nőhet hazánk energiatárolási kapacitása

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.