Az üzleti élet minden területén jellemző, hogy egy diszruptív technológia megjelenésekor az inkumbens gyártók először csak legyintenek, és jó esetben is csak késve ugranak fel a mellettük elrobogó vonatra. Nincs emögött semmi meglepő, hiszen az ő szemszögükből minden új technológia egy-egy ilyen vonat. Nem biztos, hogy megéri mindegyikre felugrani, amikor a másik vágányon a saját vonatuk is szép tempóval halad. Ha egy olyan technológiába invesztálnak, ami rövid időn belül elbukik, akkor az felesleges pénzkidobás és jelentős veszteség a cégnek. Mi az elektromobilitást szoktuk leggyakrabban egy ilyen diszruptív technológiaként emlegetni, de észre kell venni, hogy az autógyártás ma ennél már sokkal bonyolultabb. Rengeteg területen kell követnie egy gyártónak a trendeket ahhoz, hogy naprakész és versenyképes legyen. A guruló számítógépként definiált autó tervezése és gyártása is sok olyan tudást és képességet igényel, amivel 10 éve a gyártók még nem rendelkeztek, de a gyártástechnológia és az új, elektromos hajtásláncok hatékonyságának fejlesztése is egy olyan terület, amivel eddig nem kellett foglalkozzanak. A Mercedes-Benz a napokban a berlini gyárában tartott egy rövidke bemutatót arról, hogy miken dolgoznak mostanában. A Digital Factory Campus egy olyan létesítmény, ahol nem csak gyártás, de a gyártástechnológia fejlesztése és kipróbálása is zajlik. Ezúttal a mesterséges intelligencia megjelenése, a gyártósor mellé hamarosan beálló humanoid robotok és az axiális fluxusú motorok voltak fókuszban. AI mindenütt A mesterséges intelligencia a nagy nyelvi modellek (LLM) (pl. ChatGPT) megjelenésével előléptek a háttérből és a mindennapi életünk részévé váltak. Forradalmasították a keresést, a problémamegoldást és sok esetben a kommunikációt is. Felfoghatatlanul sok területen képesek leegyszerűsíteni a mindennapi életünket, ha jól használjuk a technológiát. A nagyvállalati környezetben ezek használata nyilván egy kicsit nehezebb, hiszen rengeteg szupertitkos adattal dolgoznak, amiket még véletlen sem szeretnének viszontlátni vetélytársak kérdéseire adott válaszokban. Így a nyilvánosan elérhető rendszerek használata a legtöbb helyen kizárt. De a komplex problémákat és dokumentációk millióit pillanatok alatt átlátó és felfogó mesterséges intelligencia ezeknél a vállalatoknál is sokat dobhat a hatékonyságon. A Mercedes-Benz az összes technológiai dokumentációjával és gyártási adatával okosította fel az általuk kiválasztott nagy nyelvi modelleket, amik így szinte minden kérdésre válaszolni tudnak, amire a dokumentációk és adatok alapján válaszolni lehet, legyen az a gyárban lévő valamelyik gép beállítása, vagy a kecskeméti gyár januári termelési adataiból való adatlegyűjtés. Az MO360 (Mercedes Operation 360) például pillanatok alatt megmondta a demó során, hogy hány mm magasra kell tenni egy adott gépen az RFID címkét. Persze a hallucináció egy ilyen felhasználásban elfogadhatatlan, így a rendszertől elvárás, hogy minden válaszhoz mutassa az információk forrását is. Legyen az rajz vagy írott anyag, a válasz alatt egy kattintással minden elérhető és ellenőrizhető. És ellenőrizni kell is, hiszen a mesterséges intelligencia feladata egyelőre nem az emberek leváltása, hanem az emberek segítése. A végső döntés továbbra is a lekérdezést indító alkalmazott felelőssége. A fenti angol nyelvű kérdésre a választ az LLM egy német műszaki rajzon találta meg, ami jól mutatja, hogy mennyire eltűntek a határok a nyelvek között. De természetesen az sem okozott gondot, hogy a választ kérésre magyarul és kínaiul is megfogalmazza. A legérdekesebb talán a problémák feltárásának menete. Mivel a különböző területeken különböző mesterséges intelligencia ügynökök (AI agents) dolgoznak, egy minőségi probléma esetén a különböző területek mesterséges intelligenciás botjai meg tudják a saját tudásuk alapján vitatni a problémát és ideális esetben pillanatok alatt el tudnak jutni a probléma forrásához. Sok-sok órányi munkát megspórolva a különböző területek felelőseinek, akiknek ezek után már csak ellenőrizniük kell a megállapítások helyességét. De egy gyár életében a gyártás során is lehetnek olyan adatok és lekérdezések, amikre egy hiba megtalálásához vagy egyéb okból van átmenetileg szükség. Egy IT területen dolgozó kollégának nyilván nem gond összedobni 5-10 perc alatt egy SQL lekérést, amivel megtudhatók a szükséges adatok, de a gyártásban vagy a vállalatirányításon dolgozóknak ehhez korábban valószínűleg egy igénylést (ticket) kellett leadjanak. A mesterséges intelligenciával elég csak megfogalmazni a kérdést és megadni az adatforrást és már kész is a lekérés akár táblázatos, akár grafikonos formában. Szó szerint 5 perc egy olyan munkavállalónak, akinek valószínűleg direkt hozzáférése sincs a forrás adatbázisokhoz, nem hogy gyakorlati tudása a megfelelő lekérdezés összeállításához. A bemutató során a kecskeméti gyár idén januári gyártásából kérték le színenként a gyártási adatokat. Apollo humanoid robot Az autógyártás négy klasszikus állomásából (préselés, karosszéria összeállítás, festés és végszerelés) az első hármat már viszonylag jól 90-95%-os hatékonysággal automatizálták, de az utolsó csarnokban még minden gyártónál ezrével dolgoznak emberek. Bár az ő munkájukat is rengeteg robot segíti már, de a rengeteg különböző feladatra rendkívül nehéz és drága célrobotokat fejleszteni. Az emberek ráadásul rugalmasan tudnak alkalmazkodni ahhoz is, ha a soron egymástól teljesen eltérő típusok követik egymást. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan őket is versenyhelyzetbe állítja. A nagy nyelvi modellekhez hasonlóan a humanoid robotok is az elmúlt 2-3 évben robbantak be az életünkbe. Persze vannak kisebb-nagyobb cégek, köztük például olyan nagy autógyártók is, mint a Honda vagy a Toyota, amelyek már évtizedek óta dolgoznak ember formájú robotokon, de ezek nagyon sokáig nem jutottak tovább a technológiai bemutatók szintjén. A végtagok mozgatásához szükséges komponensek miniatürizálása és az azok irányításához szükséges számítási teljesítmény illetve mesterséges intelligencia mostanra jutott el arra a szintre, hogy nem csak látványos, de hasznos robotokat is lehet készíteni. A Mercedes-Benz a University of Texas austini kampuszán 2016-ban gründolt Apptronikot választotta partnerének a humanoid robotok fejlesztésében. A bemutatón a startup Apollo nevű robotja is produkálta magát, bár többnyire még csak távirányítással. Önállóan egyelőre még csak két csőszerű alkatrész összepattintását tudta elvégezni, aminek során ugyanúgy a „hallására” támaszkodott, mint az ember tenné: a két alkatrész akkor van jól összerakva, ha az összeillesztés során hallható egy kattanó hang. De egyelőre nem is ilyen bonyolult problémákat szánnak az Apollo robotoknak, hanem egyszerűbb, de rendkívül unalmas, ismétlődő logisztikai feladatokat kell majd ellássanak. A nagy ipari robotokkal szemben a humanoid robotok óriási előnye, hogy a működésükhöz nem kell átalakítani a környezet. Minden további nélkül betehetők azokhoz a feladatokhoz, amiket korábban emberek végeztek, ugyanazokat a szerszámokat tudják használni, amiket az emberek is használnak. Ráadásul nem kell minden feladatra speciális robotot készíteni, ugyanaz a nagy sorozatban gyártható szabvány robot alkalmazható lesz az emberek által végzett legtöbb feladatra. A betanítás sem kódolással történik, mint az ipari robotok esetén, hanem minták mutatásával. Az egyszerűbb feladatokra akár néhány óra alatt megtaníthatóak lesznek a robotok. Elég lesz csak megmutatni nekik a műveletet (egyelőre virtuális valóság szemüveggel és kesztyűvel tanítják és irányítják), és néhány órával később már menni fog önállóan is. Ráadásul elég csak egy robotot betanítani, a tudás a többi robotnak is pillanatok alatt átadható. Az Apptronik vezetője szerint a humanoid robotok alkalmazása most abban a fázisban jár, ahol a 80-as évek elején a személyi számítógépek jártak. Ha ez igaz, akkor a következő 1-2 évtizedben nem csak az ipar, de akár a mindennapjaink is drasztikusan megváltozhatnak. A Mercedes-Benz nem csak együttműködik az Apptronikkal, de befektetőként is támogatja a startupot. Az Apptroniknak a németek gyárai szinte kimeríthetetlen fejlesztési és tanulási lehetőséget jelentenek. Most a bemutatón nagyon védték az asztal mögött, elbarikádozva álló Apollot, csak egy-egy fotó erejéig lehetett szigorú felügyelet mellett közel menni hozzá. Nekem nagyon az volt az érzésem, hogy ez még egy kezdetleges állapotban lévő mintapéldány. De az Apptroniknál készül a második generációs robot, amit akár már idén bevethetnek konkrét feladatokra is a Mercedesnél. Az Apptronik és a Mercedes állítása szerint a robotok nem az emberek leváltására, hanem a segítésére kerülnek a gyárakba, a cél a hatékonyság növelése. Nem nehéz azonban belátni, hogy amint egy robot gyorsabban, pontosabban és kitartóbban (vagy netán olcsóbban) tud elvégezni egy feladatot, mint egy ember, akkor azt a feladatot nem fogják a továbbiakban emberekre bízni. Axiális Fluxus motor A programnak volt egy meglepetés, kakukktojás pontja is, amin csak a telefonok és egyéb képrögzítésre alkalmas eszközök leadása után vehettünk részt. A Berlin-Marienfelde üzemben az EQA és EQB meghajtó motorok mellett elkezdődött a frissen kifejlesztett axiális fluxus motorok próbagyártása is. A nagyobb görögdinnye méretű hagyományos villanymotorokkal ellentétben az axiális fluxus motorok harmad akkora méretben kínálnak azonos teljesítményt, vagy fele akkora méretben azonos nyomatékot. Az új technológia használatával jelentősen csökkenhet a jövőben az elektromos autók tömege, miközben a teljesítmény nem változik, a hatékonyság pedig nő. A motorról először 2023 nyarán a Vision One Eleven tanulmányautó bemutatásakor beszélt a Mercedes. A német gyártó által 2021-ben felvásárolt brit Yasánál fejlesztett motor már a rendkívüli hatékonyságú EQXX koncepcióautóban is bizonyított. Az axiális fluxus motor jövőre induló sorozatgyártása nagyjából 100 lépésből áll, amelyekből kb. 65 teljesen új a Mercedesnél. Ezek közül 35 világszinten is teljesen új megoldás. Meg kellett például oldaniuk a tekercsekben használt téglalap keresztmetszetű réz lap vékonyabb oldalnál való hajtását úgy, hogy a már rajta lévő szigetelés ne repedjen meg. De a motorba beszerelt réz tekercsek végeinek összehegesztése is speciális, erre a célra kifejlesztett lézeres megoldást igényelt. A lézereket ezen felül a tekercsekben lévő vasmagok összeszerelés előtti megtisztítására is használják. Ultramodern tanulmányautót villantott a Mercedes Az axiális fluxus motor 2026-tól egy AMG.EA platformos Mercedes-AMG szedánban, 2027-től pedig egy SUV modellben lesz kipróbálható. PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL2VsZWt0cm9tb3MtYXV0by1zenBvbnpvcmktMS0yMDI1LTAzLTAxLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDIvZWxla3Ryb21vcy1hdXRvLXN6cG9uem9yaS0xLTIwMjUtMDMtMDEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Antalóczy TiborA Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
