Alig van, aki a magyaroknál olcsóbban villanyautózik Európában

Hazánk a hatodik legolcsóbb azon a 38 országból álló listán, amelyet az ír Switcher.ie állított össze az otthoni töltés költségeiről.

Azért érdemes némi fenntartással kezelni a listát.

Egyszerűsítés

Az ír weboldal többek között a banki, telekommunikációs, autós és energiaköltségek összehasonlításával foglalkozik és a fogyasztóknak próbál segíteni a legjobb alternatíva kiválasztásában, így profiljukba vág ennek a listának az elkészítése is.

Friss összeállításuk alapján Európa 38 országa közül villanyautós szempontból a legdrágább Németország, amelyet Dánia és Írország követ. A legolcsóbbak Törökország, Grúzia és Koszovó.

Hazánk a 33. azaz nálunk az egyik legolcsóbb a villanyautók otthoni töltése.

A teljes lista az alábbiak szerint alakult:

Egy ilyen lista elkészítésekor persze az alkotók kénytelenek pár alapvetést lefektetni, hiszen nem lehet végtelen számú változatot készíteni végtelen értékkel és akkumérettel.

Így egy egyszerű számítás szerint a fentieknél nagyjából 18 kWh/100 km fogyasztást és 66 kWh-s akkuméretet vettek alapul.

Előbbi elsőre kicsit magasnak tűnik egy nagy átlagnak, inkább autópályás fogyasztásnak vélnénk, de az is igaz, hogy az eladásokban ma az SUV-k vannak többségben, azok pedig nem az alacsony fogyasztásukról híresek. Az átlag akkuméret a régebbi autókat is beleszámolva szintén picit magasnak tűnik, hiszen sok korai típus csak 25-40 kWh közötti kapacitással rendelkezett, de az utóbbi pár évben sok népszerű modell kapott 50-80 kWh közötti akkupakkot, úgyhogy nem vetjük nagyon a készítők szemére ezt a választást.

Ami viszont mindenképp árnyalja a képet az az átlagos energiaár, ami messze nem ilyen egyszerű, vagy egyszerűen meghatározható.

Azzal nyilván nehéz kalkulálni, hogy hány villanyautósnak van saját napeleme, annak mennyi volt a bekerülési költsége és a saját termelése mennyiben fedezi a háztartás, illetve az autó(k) fogyasztását. Viszont az biztos, hogy több európai országban is verseny van a lakossági árampiacon, így sokan választhatnak különböző tarifák közül, amelyek között akad szép számmal olyan is már, amely kifejezetten a villanyautósokat célozza meg. Így lehet, hogy valaki éjszaka tölt nagyon olcsón, vagy pont nyáron napközben, amikor az adott ország napelemei túltermelnek.

Hogy ez mennyire nem triviális, azt jól mutatja hazánk esete. Gondolhatnánk, hogy nálunk viszonylag egyszerű a képlet, hiszen nagyságrendileg 35, illetve 70 forintos rezsicsökkentett tarifák vannak érvényben. Ám a kisebb díj csak évi 2523 kWh-ig van érvényben, így egy átlagos háztartás, pláne családi ház fogyasztásának levonása után valószínű, hogy a villanyautó – legalább részben – már 70 forinttal tölt.

Ezzel szemben a fenti táblázat kerekítve 10 eurócenttel kalkulál, ami arra enged következtetni, hogy a 35 forintos tarifát vették alapul.

Ha a hazai átlagos, évi 17 ezer kilométeres futásteljesítmény 90 százalékát fedezi valaki otthoni töltésből – saját tapasztalat alapján ez egy elég reális feltételezés – és a készítők által feltételezett 18 kWh/100 km fogyasztást vesszük alapul, akkor már önmagában ez több, mint a 2523 kWh-s rezsi-limit.

Ha fenti táblázatban hazánkat dupla, azaz 70 forintos áramdíjjal kalkuláljuk, akkor valahova a 22-23. hely környékére Szlovénia és Norvégia közé kerülnénk, ami persze még mindig nem rossz, hiszen a lista közepét jelenti.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.