PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cub212Lmh1L2Vtb3Rpb24tZGlqY3NvbWFnb2siIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm9tdi5odS9lbW90aW9uLWRpamNzb21hZ29rJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOC9sZWFkLWJhbm5lci1tb2JpbGUtNjAweDUwMC0xLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDgvbGVhZC1iYW5uZXItZGVza3RvcC0xMzAweDYwMC0xLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDgvbGVhZC1iYW5uZXItZGVza3RvcC0xMzAweDYwMC0xLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A Maldív-szigetek neve hallatán sokaknak a luxusnyaralás és a tengerparti-, vagy épp a tengerre épített bungalók jutnak eszébe. Ugyanakkor az Indiai-óceán e kis szigetállama az elsők között ismerte fel, hogy az energiafüggetlenség és a klímaváltozás elleni harc egyaránt létkérdés. A több mint 1100 korallszigetből álló ország – melyek közül mindössze 187 lakott – összesen alig 298 km²-nyi szárazfölddel rendelkezik. Ez nagyjából megfelel Szeged (281 km²), vagy Nyíregyháza (274 km²) közigazgatási területének, vagyis az 1100 sziget összes területe akkora, mint Magyarország 0,32%-a. 2023-as becslések szerint a szigeteken mintegy 521.000 ember él, főként a fővárosban Maléban, illetve az atollok kisebb szigetein. A Maldív-szigetek | forrás: mapsland.com A függőség ára A Maldív-szigetek villamosenergia-termelését jelenleg szinte teljes egészében dízelüzemű generátorok adják. Az Éghajlatváltozási, Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint az ország beépített villamosenergia kapacitása kb. 600 MW, amelyből csupán 68,5 MW (kb. 11%) a napelemek összkapacitása. Vagyis jelenleg az áramtermelés csupán 6%-a származik megújuló forrásból, a fennmaradó 94%-ot fosszilis energiahordozókból fedezik, amelyet rendkívül költséges és környezetszennyező módon importálni kell. Más primer energiaforrás gyakorlatilag nincs jelen az ország villamosenergia-mixében. A Maldív-szigetek fosszilis energiahordozó-importja 2022-ben. A fosszilis tüzelőanyagok importja a Maldív-szigetek legfontosabb energiaforrása, amelynek importköltsége 2023-ban nagyjából 900 millió dollár volt, ami az éves GDP körülbelül 13,5%-át tette ki. Az importált tüzelőanyagok körülbelül fele megy el villamosenergia-termelésre. A COVID után, 2022-ben, amikor a turizmus is visszatalált önmagához a Maldív-szigetek több mint 850.000 tonna finomított kőolajterméket importált, ami 50%-kal volt több, mint a 2017-es mennyiség. A fosszilis energiahordozókat a következő célokra használják. A villamosenergia-igény – csakúgy, mint a világ más tájain – a Maldív-szigeteken is drasztikusan nő. A minisztériumi jelentésből az is kiderül, hogy a becslések szerint a következő 15 évben az áramigény nagyjából duplázódni fog. A Maldív-szigetek átlagos tengerszint feletti magassága mindössze 1,5 méter. A terület több mint 80%-a kevesebb mint 1 méterrel van csak a tengerszint felett. Az IPCC előrejelzései szerint a tengerszint 2100-ra emelkedhet meg 0,5–1 méterrel, ami a terület 77–85%-ának elárasztását eredményezheti. Egyes vizsgálatok szerint ez akár a lakható területek 80%-os csökkenését is eredményezheti, valamikor 2100 körül. Tévhit tehát, hogy a Maldív-szigetek 10 éven belül el fog süllyedni. Sőt! A University of Southampton és a National University of Singapore Maldív-szigetekkel kapcsolatos projektjei azt mutatják, hogy nem minden sziget süllyed! Akadnak, amelyek a sedimentációnak (geológiai üledékképződés) köszönhetően természetesen nőnek, vagy stagnálnak. Ez a 2018-ban végzett hosszú távú kutatás is azt mutatja, hogy a vizsgált szigetek 20–40%-a nőtt, 40%-uk területileg stagnált és csupán 20–25%-nak csökkent a területe. Míg 2019-ben az összesített energiafogyasztás nagyjából 1500 GWh volt, addig 2035-re a szakemberek ezt az értéket már 3200 GWh fölé várják. Az adatokból az is jól látszik, hogy az igény nem a turisták által használt resort szigeteken nő, hanem inkább a lakott szigeteken és a fővárosban. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy a Maldív-szigetek lakossága az éves trendek alapján mindössze 0,4%-kal nő évente. Csak a kontextus kedvéért: Berlin lakossága 2024 év elején kb. 3,8 millió fő volt a mindössze 521.000 maldívval szemben. A German Federal Statistical Office szerint a német város éves villamosenergia-fogyasztása 12,3 TWh, vagyis 12.300 GWh volt. Mindez azt jelenti, hogy a Maldív-szigetek jelenlegi, nagyjából 2000 GWh-s fogyasztása a 2024-es német nagyvárosénak csupán 16,7%-a. Ha viszont mindezt a népesség irányából közelítjük meg, akkor 2019-ben a Maldív-szigetek egy főre jutó fogyasztása a berlini érték kb. 90%-a volt. Az egyszerűség kedvéért itt van mindez táblázatban is: Napenergia – föld nélkül? A maldívok célja a fosszilis függőség mérséklése és a megújulók arányának drasztikus növelése. A kormány tervei szerint 2028-ra a villamosenergia-termelés 33%-át tiszta források (főként napenergia) adják majd, ami kb. 800 GWh éves termelést és 330 MW új kapacitás telepítését igényli. Hosszabb távon a Maldív-szigetek 2030-ra – a világon az elsők között – szeretne nettó karbonsemlegessé válni, ami csak jelentős nemzetközi támogatással valósítható meg. Mivel a lakott és turisztikai célú szigetek túlnyomó része már beépített, a nagyméretű földi napelemparkok kivitelezése szinte lehetetlen. Erre válaszul született meg az úszó napelemes rendszerek ötlete. Helyszín: Baa Atoll | fotó: Zvara Szabolcs A néhány nappal ezelőtt készített fotókon jól látszik az új irány: alumíniumvázra szerelt, sós víznek ellenálló panelek lebegnek a lagúnákban, miközben közvetlenül az adott sziget mikrohálózatába táplálnak vissza energiát. Ez nemcsak földterületet takarít meg, hanem jelentősen csökkenti a dízelfüggőséget is. A lakott szigeteken és mellettük is egyre-másra szaporodnak a napelemes rendszerek. Ahol lehet, már az épületek tetejét is mindenhol befedték napelemekkel. | fotó: Zvara Szabolcs Helyszín: North Malé Atoll | fotó: Zvara Szabolcs Maléban – az ország fővárosában – a nemzetközi repülőtér és a hidroplán terminál közötti part mentén több kilométer hosszan futnak napenergiás installációk. Ezeket a Maldív-szigeteki Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával telepítették, részeként annak a programnak, amely 26 szigeten szerelt fel hálózatra kapcsolt, vagy hibrid (dízel+PV) rendszereket. Több sziget esetén ezekhez lítiumion-akkumulátorokat is telepítettek (pl. Addu City, Thinadhoo), jellemzően 250 kWh–1 MWh közötti méretben. Inverterek, tárolás és technológia A nagyobb projektekben elsősorban Huawei SUN2000 és Sungrow invertereket alkalmaznak, mivel ezek jól integrálhatók mikrogrid környezetbe, rendelkeznek hibrid funkcionalitással és könnyen skálázhatóak. A tengeri rendszerek invertereit vagy a part mentén installált-, vagy az erőmű közelében a vízre telepített műszaki konténerekbe (mint az a legelső képen is látható), vagy központi úszó „szigetekre” telepítik, vízálló burkolatban. A karbantartás itt komoly kihívás, mivel a folyamatos szél, a tengeri só, a páratartalom és a hullámzás is extrém igénybevételnek teszi ki a berendezéseket. A Trans Maldivian Airways hidroplán terminálja a Malé Nemzetközi Repülőtéren. | fotó: Zvara Szabolcs A Maldív-szigeteken az energiatárolás még nem országos szintű, de több pilot program is fut: a Maldives Solar PV-Diesel Hybrid Systems projekt például 5 MWh kapacitású energiatárolót telepített három atollon. Ezeknek a célja, hogy stabilizálják a napelemes termelésből fakadó ingadozásokat és csökkentsék a dízelgenerátorok üzemidejét. Zvara SzabolcsHiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
