Önvezető autók és megújuló energia: megkezdődött a legzöldebbnek ígérkező téli olimpia

Ismét egy nagy eseményhez érkeztünk a sport történetében, amely éppen annyira vonja magára a téli sportok rajongóinak figyelmét, mint amennyire a környezetvédőkét is. A dél-koreai Phjongcshangban ugyanis ma megtartották a 2018-as téli olimpiai játékok hivatalos megnyitóját, habár néhány sportágban már tegnap összemérhették tudásukat a résztvevő nemzetek legnagyobb tehetségei. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az érmek megszerzéséért való dicsőséges küzdelemnek és a nézők szórakoztatásának hatalmas ára van. Egy ekkora kaliberű rendezvény lebonyolítása rendkívül munka- és erőforrás-igényes, és a több ezer, több tízezer ember koncentrálódása egy kis területen jelentős környezetterheléssel jár. Egy olimpia megrendezése mellett és ellen is egyaránt számtalan érvet fel lehet sorakoztatni – nem véletlenül váltott ki akkora vitákat a budapesti olimpia ötlete tavaly ilyenkor -, ám ha most eltekintünk a pénzügyi és minden egyéb perspektíváktól, és szigorúan a környezeti hatásokkal foglalkozunk, rá kell jönnünk, hogy többek között a megnövekedett mennyiségű hulladék elszállítása, a létesítmények fűtése, az olimpián résztvevő sportolók és nézők utazása/szállítása mind olyan probléma, amelyek nem megfelelően kivitelezett kezelése súlyosan veszélyezteti a környezet állapotát.

Szerencsére az elmúlt két évtizedben sikerült felismerni, hogy bizony egy olimpiát, vagy bármely más eseményt okosan és felelősségteljesen is meg lehet szervezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság éppen ezért szorgalmazza a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét is a sportesemények rendezése során, így a megújuló energiaforrások használata, valamint az ellenőrzött és kontrollált szén-dioxid kibocsátás már megjelent a közelmúltban az olimpiáknak otthont adó települések terveiben. Ezt a trendet igyekszik folytatni Phjongcshang városa is, amely már évek óta aktívan reklámozza a környezetbarát olimpiáért tett lépéseit, s minden jel arra mutat, hogy a legzöldebb téli olimpiai játékokat kísérhetjük figyelemmel február 25-ig.

Lehet jól is csinálni…

Mielőtt azonban bemutatnánk, hogy Phjongcshang milyen környezetbarát módszerekkel készült az olimpiára, álljunk meg egy kicsit, és pillantsunk vissza az olimpiai játékok történelmének azon pontjáig, ahol a környezetvédelem megjelent a szervezés szempontrendszerén belül. Miután 1987-ben a Brundtland-bizottság meghatározta a fenntartható fejlődés fogalmát, a rangos sportesemények egy egészen új szemléletű világban találták magukat. Ettől kezdve a fenntarthatóság az olimpiai szervezés egyik fő pillére lett, a pályázó városoknak be kellett számolniuk minden környezeti kockázatot jelentő tevékenységről, és hogy hogyan tervezik mérsékelni és helyreállítani a károkat. Hogy a gyakorlati jelentősége ennek mekkora, azt jól érzékelteti a tény, hogy a pályázatban megfogalmazott környezeti szempontok nem járnak semmiféle kötelezettséggel, és továbbra sincs semmilyen szervezet, ami ellenőrizné a tényleges megvalósulást, és büntetné a szabályszegést, hiszen még csak egységes szabály sincs.

Bár az olimpiára vonatkozó környezeti szabályozás tehát koránt sem mondható szigorúnak, a ’90-es évektől mégis tapasztalható egyfajta javulás e téren. Így például az 1994-es téli olimpia – melynek a norvég Lillehammer városa adott otthont – már a fenntarthatóság jegyében zajlott le, és a következő olimpiák alatt is születtek okos megoldások. A 2000-es sydney-i olimpia például egy belvárosi remediációs projekt részeként valósult meg, azaz egy szennyezett földterület lett megtisztítva és a sportesemények helyszínéül felhasználva. A 2006-os torinói téli olimpián is előtérbe került a karbonlábnyom csökkentése, a hó készítése során felhasznált víz mennyiségének minimalizálása, és ökohotelek reklámozása. Két évvel később Peking a buszflottáját cserélte le sokkal kevésbé szennyező járművekre az olimpiára látogatók szállítására. 2012-ben London is kitett magáért a fenntartható olimpia szervezésében: megújuló energiaforrások, víztisztítás, kizárólag ellenőrzött forrásból származó faanyag használata is a feladatok között volt, valamint a medencék építéséhez kitermelt talaj a helyi parkok rendezésében került felhasználásra. Habár a londoni olimpia az egyik legzöldebbként van számon tartva a modern történelemben, a kiemelt mértékű odafigyelés ellenére is mintegy 3,45 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős.

EZT OLVASTAD MÁR?  Párizsban debütál az Opel Ampera-e

…és lehet rosszul is.

Mindezek ellenére természetesen rossz példákkal is találkozhatunk, melyek közül a legnagyobb port a Szocsi városában megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok kavarták. A látszat ebben az esetben is megvolt: hulladékmentes működés, zöld építészeti megoldások, együttműködés az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, folyamatos környezeti monitoring, harmónia a természettel, és minden, ami a szervezés jogának megnyeréséhez szükséges volt. Az oroszországi olimpia megrendezését a kezdetektől fogva sokan ellenezték a közeli UNESCO világörökségi helyszín és nemzeti park miatt, valamint Szocsi és környékének fejletlenségétől és alkalmatlanságától tartva, hogy csupán a környezeti aggodalmakat említsük. A projekt azonban mégis megvalósult az Olimpiai Bizottság beleegyezésével, ám utólag már a szervezet legtöbb tagja is elismerte a hibát. A környezetbarátnak ígért olimpia tudniillik egyáltalán nem volt olyan környezetbarát, sőt valamennyi korábbi félelem beigazolódott. Különböző környezetvédelmi szervezetek dokumentáltak bizonyítékokat illegális szemétlerakókról, az építkezések állatfajok migrációs útvonalait állták keresztbe, a helyiek ivóvízhez való hozzájutását nehezítették, és általánosságban az egész város életszínvonala romlott. A közeli nemzeti park néhány területe teljes egészében megsemmisült, a helyi biodiverzitás súlyosan sérült, és az omlások, csuszamlások kockázata is megnőtt a gondatlanul megtervezett építkezések következtében.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a téli és nyári olimpia környezeti hatásai gyakran különböznek. Egy brit, sportrendezvények fenntarthatóságával foglalkozó kutató szerint a téli játékok megszervezése sokkal nagyobb energiaigénnyel és környezetterheléssel jár. A sípálya létrehozásához ugyanis egész erdőket kell kivágni, a hegyoldalon való építkezés pedig sokkal nehezebb, mint sík terepen, az infrastrukturális problémákról nem is beszélve. És persze az sem mindegy, hogy mely város szervezi az olimpiát mekkora látogatottsággal, hiszen nyilvánvalóan nagyobb tömeg nagyobb környezeti hatással is jár. Összességében tehát az 1990-es évektől a sportesemények egy egészen más szemlélettel bonyolódnak le, mint korábban, azonban a kivitelezés nem mindig követi a szép ígéreteket.

A legzöldebb téli olimpia?

Visszatérve a jelenbe, Phjongcshang városvezetői is ígértek mindenfélét, ami egy ekkora rendezvény környezeti hatását csökkenteni tudja. A szervezők olyan vállalatokkal dolgoznak együtt, mind a General Electric, vagy a Coca-Cola, melyek a korábbi olimpiák alatt sikeresen alkalmazták a fenntarthatósági szempontokat a működésük során. A város körül már a pályázási időszak legelején elkezdek megépülni a szélturbinák, melyek a rendezvény teljes egészéhez szükséges árammennyiséget képesek biztosítani. A szélfarmok segítségére lesznek továbbá napelemek, illetve geotermikus energia is kiaknázásra kerül, így az olimpiához épített összes létesítményt megújuló energia látja el. Az épületek helyszíne is gondosan lett kiválasztva: egy szemétlerakó alakult sportparkká.

Ami a közlekedést illeti, értelemszerűen a szennyezésmentesség alternatív üzemanyagú járműveket kíván maga után, aminek megfelelően Phjongcshang már 2016-ban bejelentette 300 elektromos gépkocsi megvásárlását, melyek a téli olimpia és paralimpia alatt fognak működni, majd a játékok végezetével régebbi, elhasználódott vállalati járművek helyére fognak lépni. A problémamentes használathoz 20 gyorstöltő állomás is létesült a városban.

Akik busszal utaznának Phjongcshangban az olimpia idején, azoknak sem kell a káros gázok kibocsátásától tartaniuk, ugyanis négy nappal ezelőtt a megrendelt kínai gyártmányú Foton AUV buszok is megérkeztek a városba, hogy szolgálatot tegyenek az esemény alatt. A hideg időjárás ellenére ezek a járművek 120 kilométert tudnak megtenni 30 percnyi töltés után. A tömegközlekedés fejlesztéséből a vasútnak is jutott, a Szöul-Phjongcshang közötti mintegy 125 kilométeres szakaszon nagy sebességű vonat szállítja az utasokat, jelentősen csökkentve a közlekedésből származó üvegházgáz-kibocsátásokat.

EZT OLVASTAD MÁR?  Beüzemelték a budapesti IKEA elektromos autó töltőit

Dél-Korea a csúcstechnológiák fellegvára a világ legnagyobb elektronikai vállalataival, így persze az önvezető autók sem maradhatnak ki az olimpiai forgatagból. Az ország vezető autógyártója, a Hyundai tavaly nyáron jelentette be, hogy önvezető gépkocsik fognak működni a főváros és az olimpiai helyszín között, remek lehetőséget adva a gyártónak, hogy bizonyítsa a technológia terén elért eredményeit. Az emberek szállítását többek között HD térképező rendszerrel felszerelt IONIQ modellek végzik az említett szakaszon.

A koreai gyártót ismerve viszont sejthetjük, hogy a főszerepet nem az elektromos járművei fogják kapni, hanem sokkal inkább az üzemanyagcellás megoldás. A Nexo az idei CES kiállításon mutatkozott be, és a Hyundai szerint ez az első hidrogéncellás autó, melyben önvezető technológia van használatban. A három Hyundai Nexo-ból és két átalakított Genesis G80-asból álló konvoj már napokkal az olimpia előtt megtette a Szöul és Phjongcshang közötti utat teljesen önvezető módban, ami remek teljesítmény, figyelembe véve a dimbes-dombos, alagutakkal tarkított útszakaszt. A transzfert egyébként nem csak a nagysebességű vasút, illetve Level 4-es önvezető kocsik fogják biztosítani, hanem elektromos és hidrogéncellás buszok is, így nem csupán az olimpia területén, de az oda-és visszaúton sem kell kipufogógázokat engedni a légkörbe. A legfejlettebb kamerákkal, radarokkal és 5G hálózattal felszerelt autókat egyébként bárki kipróbálhatja egy rövidebb vonalon előzetes foglalás mellett.

Mindamellett, hogy Phjongcshang láthatóan szépen felkészült a téli olimpiára, a környezeti állapot iránti aggodalom most sem maradt el. A legnagyobb felháborodást a környezetvédők részéről az váltotta ki, hogy egy olyan hegyen építettek új sípályát, kiirtva az értékes állat-és növényfajoknak otthonául szolgáló erdőt, melyen abszolút felesleges volt, hiszen a közelben már eleve voltak más sípályák, amelyek alkalmasak voltak a játékok lebonyolítására. A kibocsátásokra vonatkozó kritikákra Phjongcshang válasza igencsak egyszerű: átláthatóság. Ez azt jelenti, hogy az olimpiához kötődő mindenféle üvegházgáz-kibocsátás, levegő-és vízminőségi adatok, karbonlábnyom, és a hatásokra adott megoldások hatékonyságát mutató teljesítmény index is bárki számára elérhető.

Hogy végül az olimpia milyen mértékű környezetszennyezéssel fog járni, az majd utólag biztosan kiderül, mindenesetre a dél-koreai város intézkedéseivel joggal remélhetjük, hogy valóban ez lesz az eddigi legzöldebb téli olimpia. És mikor mindenki rájön, hogy az elektromos meghajtású járművek használata mennyivel élvezhetőbbé és olcsóbbá teszi a sporteseményt, akkor már soha többé nem kell belső égésű autóknak kifüstölniük az olimpiára látogató sportolókat és nézőket a sportpályákról.

Elektromos autót használsz?