PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIwOTQ3N19lMjNjYTdlM2MxIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjA5NDc3X2UyM2NhN2UzYzEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LWNlZ2VzLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LWNlZ2VzLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLWlvbmlxNi1jZWdlcy0xOTQweDUwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIwOTQ3N19iZGMyYmNhYTEzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjA5NDc3X2JkYzJiY2FhMTMnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LW1hZ2FuLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LW1hZ2FuLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLWlvbmlxNi1tYWdhbi0xOTQweDUwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto

44 százalék megújuló energiás áram, na nem nálunk, a németeknél

energia

Egyre zöldebb áramot tankolhatnak a németek, 2019. első félévében várhatóan eléri a 44 százalékot a tiszta áram aránya. Az Európai Unió ugyan csak 2030-ra írná elő a 32%-os megújulós célt, de Németország túlteljesít. Pedig egyáltalán nem mindegy, mennyi zöld áram kerül a vezetékekbe, illetve a villanyautók akkumulátorába, hiszen ettől nagyban függ az elektromobilitás éghajlatra gyakorolt hatása. Nálunk naperőművekkel igyekeznek utolérni az uniós előírást, de a németeknél mások az arányok, a szél arat.

A sopronhorpácsi szélerőmű építés közben, 2008. januárjában. Az utolsók közt épülhetett hazánkban, azóta a jogi környezet nem teszi lehetővé szélkerekek létesítését.

55,8 milliárd kilowattórával a szélerőművek húzták a megújulós áramtermelő ágazatot (18% növekmény 2018. első félévhez képest), a napelemek „csak” 24 milliárd kilowattórát termeltek. A legnagyobb – 30 százalék – növekményt a tengeri szélerőművek hozták 12 milliárd kWh termeléssel. Az egyéb megújulós energiaforrásokból, mint a biomassza tüzelésű erőművek és vízerőművek további 36,7 milliárd kWh áram származott. A számok előzetes becslésen alapulnak. A nagy arányú növekedés első sorban a rekord szeles márciusnak köszönhető, de a többi hónapban is átlagon felüli szél fújt.

Ez azonban szakértők szerint kevés, ha így folytatódik, 2030-ra csak 54%-os arányt érnek el a megújulók, míg a berlini kormányzat klímavédelmi célból előirányzott célja 65 százalék. A további telepítéseket azonban a szárazföldön területi korlátozások fékezik nap- és szélerőművek tekintetében, valamint a tengeri szélfarmok és napenergia tekintetében a kapacitás pályázati keretek szűkösek.

 

Lenkei Péter

Összehasonlítás