PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 26. péntek

Felejtsünk el mindent, amit eddig a hipersportautók világában láttunk: az 1914 lóerős Rimac, a 340 km/h-val hasító Lotus, de még a legerősebb olasz sportautóként bemutatott, a 0-100-as sprintet 1,9 másodperc alatt lefutó Pininfarina is csupán egy szépen fényezett lovasszekér ahhoz képest, amit a japánok összepakoltak egy szénszálas karosszériába. Az Aspark Owl hosszú évek fejlesztése és tesztelése után állt végleges, gyártásra készült formájában a kamerák elé, ami nemcsak sokkal kifinomultabb és szebb lett az eddig mutogatott prototípusnál, de a specifikációk terén is számottevően többet tudtak kifacsarni belőle a mérnökök.

Abba most ne menjünk bele, hogy mennyi értelme van egymást túllicitálva zúdítani a lóerőket egy utcai autóba, és azon versenyezni, hogy ki tudja olyan gyorsulásra optimalizálni a kocsit, amit egy átlagos ember már kezelni sem képes, hiszen mind tudjuk, hogy egy bizonyos réteg nagyon sok pénzt hajlandó költeni arra, hogy a legkülönlegesebb masina álljon a garázsában. Mindenesetre az Aspark ezt a csatát megnyerte: az Owl elképesztő 1,69 másodperc alatt ér fel 60 mérföld/órára (kb. 96 km/h) majdnem álló helyzetből, amivel minden létező hagyományos vagy elektromos meghajtású hiperautót megszégyenít. Összehasonlításképpen egy Porsche 918 Spyder 2,2 másodperc, egy Tesla Model S P100D vagy egy Bugatti Chiron pedig 2,5 másodperc alatt ér fel ekkora sebességre. Ha igazak az Aspark számításai, akkor az Owl még az új Tesla Roadstert is legyorsulja a pályáról. Nincs is ebben semmi meglepő, hiszen a japánok évek óta erre gyúrnak: már tavaly megmutatták, hogy spéci versenygumikkal 2 másodperc alá vihető a kocsi, és azóta is azon munkálkodtak, hogy ebben ők legyenek a legjobbak. A gyártási változat 1,69 másodperces idejét állítólag már sima utcai gumikkal sikerült elérni.

Az Owl teljesítményben is a csúcson van. A négy villanymotorba összesen 2012 paripa ereje fért be (1480 kW) 2000 Nm mellett, amik akár 400 km/h-ra is fel tudják gyorsítani az autót. A nyers erő nem igazán fér meg az energiahatékonyság mellett, így a 64 kWh-s Li-ion akkucsomagtól mindössze 450 kilométernyi hatótáv várható a régi és igencsak túlzó NEDC szerint. A villanymotorok energiaéhségét némelyest sikerült kompenzálni az ultrakönnyű, 1900 kilós tömeggel, és az aerodinamika szempontjából kedvező csupán 99 centiméteres magassággal, amivel az Owl az egyik legalacsonyabb hiperautó a piacon. Az aksi mintegy 80 perc alatt tölthető fel 44 kW-os teljesítményen, de a gyártó azt ígéri, hogy ez 2020-ban javulni fog.

A korábbiakhoz képest számos változáson esett át a jármű dizájnja. Megjelentek például a kamerával ellátott visszapillantó tükrök, át lettek formálva az oldalsó ablakok, felkerült egy aktív hátsó szárny, mely automatikusan munkához lát 150 km/h sebességnél, valamint az utasteret is alaposabban kidolgozták a tervezők.

Az Aspark nem véletlenül a Dubaji Autószalonon mutatta be mesterművét: itt található ugyanis az a közönség, mely hajlandó 2 900 000 eurót, azaz mintegy 957 millió forintot kifizetni azért, hogy az övé legyen a mindössze 50 legyártott darab egyike. Ez még csak az indulóár, bőven egymilliárd forint fölé is tudnánk vinni a kocsi árát néhány extra hozzáadásával. A gyártás a Manifattura Automobili Torinoval együttműködve Olaszországban történik, a legelső elkészült példányok pedig 2020 második negyedében jutnak el a gazdájukhoz.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.