Új királyt koronáztak a hipersportautók

Miközben a legtöbb autógyártó az elektromos járművei gyártási költségeivel küzd, hogy megfizethető áron tudja eladni a villanyautókat és életben tartani a vállalatot, addig az autóipar egy másik szegletében egy minél gyorsabb, szebb, és különlegesebb jármű építése a cél – az sem baj, ha közben az ára az egekbe szökik, hiszen ez csak tovább növeli az exkluzivitást. Ebbe a versenybe robbant most be a Lotus, mely majdnem 2000 lóerőt pakolt a tegnap Londonban bemutatott Evija modelljébe, ezzel a valaha épült legerősebb tisztán elektromos, sorozatgyártott, utcai hiperautóra került rá a britek márkajelzése, túlszárnyalva még a Rimac C_Two elképesztő 1914 lóerős teljesítményét is. Sőt, nem kizárt, hogy ezt a mesterművet semmilyen belsőégésű motorral hajtott utcai masina nem tudná megverni, pedig az Evija számos tekintetben az első a Lotusnak: ez a gyártó legelső elektromos meghajtású autója, a legelső hiperautója, és egyben a legelső piacra dobott modellje, mióta a kínai Geely felvásárolta 2017-ben, így évtizedekre visszanyúló tapasztalat sem segítette a brit csapatot.

Az Evija specifikációira rápillantva megértjük, hogy miért mondogatta hónapokon keresztül a Lotus, hogy világklasszis hajtásláncot fejlesztett autójába. A Williams Engineeringgel végzett közös munka gyümölcse 1972 lóerő és 1700 Nm nyomaték, melyet négy villanymotor generál. A mindössze 1680 kilogrammot nyomó, szénszálas karosszériájú szupersportautó három másodperc alatt lefutja a százas sprintet, de ami még durvább, hogy a 300 km/h is megvan 9 másodperc alatt. És ez még nem is a végsebesség, merthogy akár 340-nel is lehet hasítani az Evija volánja mögött ülve. A hajtáslánc állítólag 98%-os hatékonyság mellett működik, és minden egyes darabja úgy lett tervezve, hogy az autó képes legyen hosszabb távon is fenntartani brutális teljesítményét. Ezek után gyaníthatjuk, hogy nincs olyan ember a bolygón, aki ezt az autót a városi munkába járáshoz vásárolná meg, de valószínűleg a hypermiling rekordok sem ezzel fognak születni, így talán a Range és a City vezetési módok nem fogják annyira lenyűgözni a vásárlókat, mint a Tour, a Sport, vagy a Track.

Aki azt hiszi, hogy a műszaki szenzációnak itt vége, az nincs tisztában vele, hogy meddig lehet fejleszteni az elektromos hajtásláncokat. Merthogy a Lotus mérnökei az akkumulátor-technológiát is a csúcsra pörgették, és a világ leggyorsabban tölthető aksiját tették az Evijába. A kocsit akár 800 kW teljesítményen is fel lehetne tölteni, ám csak elméleti szinten ugyebár, hiszen a jelenleg elérhető legnagyobb teljesítményű töltőberendezések is csak 350 kW-tal táplálják az elektronokat az akkuba. Ám ha mégis lennének 800 kW-os töltők az utakon, akkor a villany-Lotus 70 kWh-s aksiját 9 perc alatt tele tudnák tölteni a CCS2 csatlakozón keresztül. Így azonban erre 18 percet kell várni, hogy aztán a WLTP szerint 400 kilométert ismét száguldhassunk.

Természetesen Lotus Evija számos más újdonságot és csúcstechnológiát is tartogat, többek között ez a világ első gyártásba szánt autója, melynek a távolsági és a tompított fényét is lézeres fényszóró adja, és behúzható visszapillantó-kamerákat sem gyakran látunk más autókban. Az ilyen különlegességeket meg is kell fizetni, így aki meg akarja kaparintani a 130 darabos széria egyikét, annak adók és illetékek nélkül 1,7 millió fontot, azaz durván 614 millió forintot kell előteremtenie.  A gyártás 2020-ban indul egy újonnan létrehozott létesítményben az Egyesült Királyságban.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.