Kapudrognak kevés: plugin hibrid Kia Ceed SW és XCeed

Mielőtt 2014-ben elektromos autót vettem, a vásárláskor az új, hagyományos meghajtású autók közül az utolsó állva maradt jelölt egy Kia Ceed volt. A rendkívül jó felszereltség mellett ha jól emlékszem már akkor is kiemelkedően magas, talán 7 év garanciát kínáltak, miközben az autó minőségérzetet sugallt. Jó ajánlatnak tűnt, de végül a várható alacsonyabb költségek miatt egy teljesen elektromos (Nissan Leaf) lett a befutó. Ennek fényében különösen vártam az elektromosított Kia Ceedet, ami végül kombiként plugin hibrid hajtáslánccal érkezett meg idén a piacra.

A Kia Ceed SW nem a legvagányabb, legprémiumabb, legcsinosabb autó a kínálatban, sokkal inkább egy racionális, vállalható megjelenésű, praktikus és nem utolsó sorban minőségi családi vagy flottaautó. Az én szememben ez a koreai konszern Golfja, ami a tömegeknek kínál megfizethető áron nagyon élhető autót. A Ceed vonal egyébként nagyon be is jött a Kiának, hiszen nem csak ferdehátú és kombi készült belőle, de már van „sportkombis” ProCeed és crossoveresített XCeed is. Idéntől a sima kombi és az XCeed rendelhető plugin hajtáslánccal is, ezt a kettő járt nálunk alapos tesztelésen.

Advertisement

Bár a kombi forma az SUV divat miatt kezd egy kicsit háttérbe szorulni, a jó pakolhatóság miatt még mindig sokan keresik a nagy puttonyos autókat családi vagy céges felhasználásra egyaránt. Ezért is nagyon fájó, hogy pont ilyet egy autógyártó sem kínál tisztán elektromos hajtással. Plugin hibridként több gyártónál is elérhető, a Škoda és a Volkswagen ajánlata korábban járt is nálunk, mint ahogy a Kia Optima SW PHEV-ről is készült már tesztünk. A koreai gyártó kínálatából időközben kivezették azt a modellt, így ma már a Ceed az egyetlen kombiként hapható plugin hibrid modell.

A Kia Ceed SW kívülről biztosan nem hoz tömegeket lázba. Bár nem ez a sportkombi a kínálatban, a hátsó ablak íve ad egy sportos hatást az autónak, igyekezve amennyire lehet vonzóvá tenni ezt az elsősorban praktikus formát. Alapvetően jól néz ki, és ha a részletekre fókuszálunk, akkor kimondottan tetszetős, de úgy összességében egy nem hivalkodó családi kombiról beszélünk. Ez szerintem nem hátrány, én annak idején részben emiatt is nézegettem a Ceedet.

A beltér úgyszintén kimért, praktikus, és inkább robusztus. Semmi magamutogatás, de ami van, az mind minőségérzetet kelt. A kormányon lévő gombok és billenőkapcsolók elsőre intuitívak, és ez többnyire igaz autó összes kezelőfelületére is. Egyedül az ajtózárakat belülről kinyitó (és lezáró) gombot nem találtam meg, pedig ott volt a szemem előtt a középkonzolon.

A középen lévő nagyméretű kijelző nagyon jó minőségű, jól használható és gyors, az alatta lévő érintésérzékeny gombsorral viszont többször is meggyűlt a bajom. Előfordult, hogy vezetés közben nem érintettem meg elég határozottan vagy pontosan az adott helyen, így nem reagált, de olyan is volt, hogy az érintőkijelzőn csináltam valamit, miközben a kezemmel hozzáértem a gombsor valamelyik eleméhez, és ezzel elváltottam egy teljesen másik képernyőre. Ennek a kezelése megszokást igényel, de jól mutatja, hogy nekünk felhasználóknak is adaptálódnunk kell majd az új kezelőfelületekhez.

A kijelző alatti klímaállító panel is igazán jól sikerült. Egyszerű darab, semmi csicsa, de praktikus és jól használható. A hőmérséklet beállítására szolgáló tekerőgombra tett kijelzőért pedig jár a piros pont.

Az autó térkínálata ebben a szegmensben elégséges, de nem tűnik óriásinak. A magasabb sofőrök mögött könnyen eltűnik a lábtér, de a hozzám hasonló (~172 cm) magasságúak mögé bőven be lehet még ülni.

Az autó elsődleges meghajtása az 1,6 literes (1580 cm3) GDI benzinmotorból érkezik, ami önmagában 105 lóerő (77,2 kW) teljesítményre és 147 Nm nyomatékra képes. Ezt egészíti ki egy 60 lóerős (44,5 kW) 170 Nm-es nyomatékú elektromos motor. A két rendszer együtt dolgozva 141 lóerőre (104 kW) és 265 Nm-es maximális nyomatékra képes.

Az elektromotor a 6 sebességes DCT automata váltón keresztül van bekötve, és párhuzamos hibridként működik, így a rendszer szinte minden elképzelhető üzemmódban képes dolgozni. Teljesen feltöltött akkumulátornál ideális esetben az autó elektromotorral indul, és teljesen hangtalanul és tisztán üzemel, amíg megelégszünk a 170 Nm és a 60 lóerő által biztosított gyorsulással. Ez nem tűnik soknak (és nem is az), de akár autópálya tempóban is képes mozgatni az autót.

Ha a gázpedállal nagyobb gyorsulásra ösztökéljük, akkor automatikusan beindul a benzinmotor, és besegít az autó mozgatásába. Ilyenkor közvetlenül a kerekeket is hajtja, de ha változik a forgalom üteme, akkor egyik pillanatról a másikra már csak a generátort tekeri, hogy az akkumulátorba termeljen vissza. De amikor nincs rá szükség, és a leállítását a védő mechanizmusok is engedik, akkor egy gázelvételnél azonnal le is áll, és nem termel vissza.

Mindezt teljesen automatikusan, sokszor észrevétlenül. Volt olyan, hogy magam sem vettem észre, hogy mikor kapcsolt be, csak a napi fogyasztáson láttam, hogy az aznap megtett első 40 km-re jutott 0,3 l/100 km-es benzinfogyasztás is.

A váltón keresztüli hajtás hozadéka, hogy az autó gyorsulása nem annyira egyenletes, mint a teljesen elektromos autók esetén, ahol egyáltalán nincs váltás. Itt a gyorsulás folyamata hasonló érzés, mint az automataváltós belsőégésű motoros autók esetén. A váltás során minimális megtorpanás érezhető. Aki hagyományos autóból érkezik, az ezt nem talán észre sem veszi, de ez nem az az élmény, amit például a Kia villanyautói (e-Niro, Soul EV) is nyújtanak.

A Kia rendszere nem kezeli annyira szigorúan az elektromos üzemet, mint az Ampera, az Outlander vagy a VW modelljei, így sajnos előfordul, hogy látszólag teljesen indokolatlanul is beindul. Biztosan van ennek is valami oka, de nehéz megérteni, hogy egy mélygarázsban (meleg van), 100%-ra töltött akkunál kikapcsolt fűtés esetén miért kell menjen a belsőégésű motor. Máskor megtesz 30-40 km-t úgy, hogy nem indul be egy pillanatra sem.

EZT OLVASTAD MÁR?  Bő egy nap alatt kimerült az 5 milliárdos keret

Az egész valószínűleg a külső hőmérséklettel és a motor hőmérsékletével lehet összefüggésben, hiszen a rendszer egyébként ugyanaz, mint amit a Kia Niro PHEV-ben már nyáron kipróbáltam. Akkor ilyet nem tapasztaltam, valószínűleg a meleg miatt nem volt rá szükség. Viszont már abban a cikkben, sőt a korábbi Optima PHEV-t bemutató anyagban is leírtam, hogy télen ezek az autók nem képesek az akkumulátor energiájából fűteni, így ha utastér fűtést kérünk, akkor el kell viseljük a benzinmotor hangját, rezonanciáját és fogyasztását is. Legalábbis addig, amíg fel nem melegszik a hűtővíz arra a szintre, hogy annak a hőjét elvonva lehessen fűteni a kabint. Mert ahogy azt a szintet eléri az ember, már tisztán elektromos hajtás mellett is fújja a meleget (egy darabig).

Az, hogy se fűtőszál, se hőszivattyús fűtés nincs az autóban az nem csak azt eredményezi, hogy a kabin felfűtéséhez benzint kell égetni, hanem azt is, hogy a töltőn lógó autót nem lehet reggelente időzítve előfűteni a hálózatból kapott energiával. Így hiába majdnem elektromos az autó, aki kint parkol, az hideg autóba kell beüljön.

Hideg reggeleken pedig nem csak a lehűlt utaskabin, de a fogyasztás is sokkoló tud lenni az első km-eken. Reggelente szokott lenni két rövid etapom, ami a hagyományos autók számára nem kimondottan ideális. Egy ~4 és egy ~5 km-es köröm van egymástól kb. 1 óra különbséggel. Épp elég idő, hogy az autó az első kör után visszahűljön, így az autó mindkét alkalommal nekiáll felfűteni a kabint. Ennek eredménye, hogy az első ~9 km-en elhasznál 7%-nyi (~0,5 kWh) áramot és 100 km-re vetítve kb. 8-9 l benzint. Ha a napi közlekedésem ilyen rövid távok megtételéből állna, akkor Kia plugin hibriddel télen drága lenne a közlekedés.

Szerencsére amikor nincs szükség fűtésre (tavasztól őszig), vagy a motor és az utaskabin már felmelegedett, akkor a Kia Ceed SW PHEV tisztán elektromos autóként is használható. Ilyenkor a tisztán elektromos hatótáv vegyes használatban az 50 km-t is megközelíti, de ahogy a Niro PHEV tesztben is láttuk, városban akár 60 km elérése sem lehetetlen. Ráadásul a hibrid rendszer beizzítása után sem kell teljesen lemondani az elektromos hajtásról, hiszen ha a forgalmi helyzet megengedi, és a fékezésekből elegendő energiát gyűjtött össze az autó, akkor újra képes több km-t is megtenni elektromos módban. A benzinmotort egyébként 15-16% környékén indítja be, de a töltöttségi szintet akár 10%-ig is leengedi hibrid üzemben a működés függvényében.

Fűtés mellett a tisztán elektromos hatótávról sokkal nehezebb pontos képet kapni, de valószínűleg ugyanúgy lehet számolni ezzel a 45-50 km-rel, annyi különbséggel, hogy azt nem feltétlen akkor használjuk fel, amikor mi akarjuk. Az indulást követő első 8-10 km-ben felmelegíti a motort és az utasfülkét, majd tisztán elektromos módba vált. Ha lehűl a hűtővíz, akkor újra beindítja a motort, és azzal hajt, illetve áramot termel, amíg újra el nem éri a kellő hőmérsékletet. Ember legyen a talpán, aki ezt tudja követni.

Ez összességében nem hangzik túl jól, és nem is akarom leplezni a csalódottságot, amit éreztem az autó használata közben, de azt el kell ismerni, hogy az autó fogyasztása még ilyen felhasználás mellett is kimondottan baráti. Mentem vele egy olyan 100 km-es városi-országúti-autópályás vegyes kört, amit feltöltve kezdtem és végig ment az autóban a fűtés, és a végén a fogyasztás 3,3 l benzin és 7,5 kWh lett. Ha tehát valaki hosszabb távokat megy, akkor ez az üzemmód fogyasztás szempontjából nem éri hátrányként. Arról viszont le kell mondjon, hogy ő maga határozza meg, hogy hol menjen elektromosan és hol benzinnel. Sajnos ennek eldöntését az autó saját hatáskörbe utalja.

Szomorú módon a Kiát is elérte az idióta európai szabályozás, ami előírja, hogy az elektromos autók 30 km/h-s tempóig generált hangot adjanak ki magukból, hogy ezzel is figyelmeztessék a gyalogosokat az autók közeledésére. Ez pont a villanyautók egyik legvonzóbb tulajdonságát a csendességét veszi el. Aki hangos benzines vagy dízel autóból jön, azt lehet, hogy nem zavarja, engem villanyautóból átülve minden ilyen autóban bosszant. Ez a hang a korábban homologizált autóknál kikapcsolható volt, de az új modelleknél már sajnos fix.

Az elektromos fűtés elhagyása mögött részben talán az is állhat, hogy az autó akkuja ma már kimondottan picinek tűnik. Ráadásul a hibrid hajtás képességeinek megőrzéséhez a nettó 8,9 kWh kapacitásból is csak kb. 85%-ot enged tisztán elektromos módban felhasználni. 15-16%-os töltöttségi szint körül ugyanis az autó beindítja a benzinmotort. 10%-ig ugyan hibrid módban is lemehet a töltöttség, de a 85% az 7,565 kWh energiát jelent. Ha ebből még egy 3 kW-os fűtőszálat is el kellene látni energiával, akkor az autó tisztán elektromos hatótávja végképp nagyon szolid lenne.

A 117 kg-os akku egyébként két csomagban a hátsó ülések alá, illetve a csomagtartó aljába került. A 96 cella összesen 360 V-os névleges feszültségen biztosítja az energiát, a maximális teljesítmény pedig 59 kW.

EZT OLVASTAD MÁR?  Elektromos autók: Európa lenyomja az USA-t

Bár elektromos áramra vonatkozó fogyasztási adatokat az autó nem ír ki, a 7,565 kWh és az 50 km-es hatótáv 15,1 kWh/100 km-es fogyasztást ad. Ez jött ki ideális körülmények közt vegyes használatban. A Niro PHEV tesztnél láttuk, hogy csupán városi üzemben bőven be lehet menni ez alá is, de az is biztos, hogy télen a sűrűbb levegő, a téli gumi és a latyak miatt ennél magasabb lesz még úgy is, hogy fűteni nem az akkuból kell. Ez egyébként nem rossz eredmény, hiszen az ilyen plugin hibridek többsége ideális körülmények között is 18-20 kWh/100 km-es fogyasztásokat produkál.

Mondhatnánk, hogy ennek semmi jelentősége, hiszen a benzinmotor mindig ott van tartaléknak, de azért mégse mindegy, hogy a 3,3 kW-os 1 fázisú fedélzeti töltővel mennyi áramot és mennyi idő alatt kell visszatölteni az akkuba. Ha egy autó takarékos, akkor annak az üzemeltetése is olcsóbb, illetve például egy bevásárlás vagy mozizás alatt több km-re elegendő energia nyerhető ugyanabból a töltőoszlopból. A Kia Ceed SW PHEV ebből a szempontból tehát jól vizsgázik. Az akkuméretből már sejthető, hogy DC töltési lehetőség nincs rajta, viszont jó pont a fejlesztőknek, hogy a töltőnyíláshoz tettek egy apró kis világítást, hogy sötétben könnyebb legyen a kábel csatlakoztatása. Ez az európai modellekről rendszerint hiányzik.

A benzines fogyasztást nagyon nehéz pontosan megmondani, mert nem ismerjük pontosan a számítás alapját. A fedélzeti számítógép a fogyasztást valószínűleg a teljes megtett távra vetíti, ami azért csalóka, mert nem írja mellé az elektromos fogyasztást. Összesen 364 km-t mentem az autóval, a végén pedig 9,53 l üzemanyag hiányzott a tankból. Az áram mellett így az autó átlagosan 2,62 liter üzemanyagot kért 100 km-enként.

Kia XCeed PHEV

A terv az volt, hogy a Ceed SW PHEV után a divatosabb XCeet PHEV-t is elhozom egy tesztre. A kombi azonban annyira lehangolt a fentebb részletezett megoldásaival, hogy már vágytam vissza egy igazi villanyautóba. De végül csak elhoztam az XCeed PHEV-t is, amit nagyon nem bántam meg.

Amennyire „szürkének” találom a kombit, annyira érdekes és izgalmas a crossover Ceed. Szerintem nagyon eltalált forma. Nem batár SUV, de már kicsit magasabb. Nem kombi, de azért még lehet bele pakolni. Nem nagy, de a magasabb építés miatt talán egy kicsivel tágasabb. És kimondottan jól áll neki a kék szín is. Persze a technika ugyanaz a két autó alatt, tehát nagy különbségre nem szabad számítani. Viszont valamiért ezt nem éreztem annyira lomhának elektromosan, mint a kombit. De ez szinte biztosan csak érzéki csalódás.

Kéne?

A plugin hibrid autót egy fontos termékkategóriának tartom. Bármennyire is jók és használhatók már az elektromos autók, el kell fogadni, hogy egyelőre sokan még nincsenek felkészülve ekkora ugrásra, illetve akad olyan szituáció is, amikor egyszerűen nem lenne racionális egy tisztán elektromos autó (legalábbis a mai kínálatból). Sokáig kapudrognak neveztem ezeket a tölthető hibrideket, hiszen aki egy ilyennel kipróbálja a villanyautózást, az megfertőződik. Vágyni fog rá, hogy ne csak 40-50 km-t tudjon elektromosan megtenni, hanem mindet. Minden nap érezni fogja a kényelembeli különbséget a hagyományos és az elektromos hajtás között, és a következő autója jó eséllyel már tisztán elektromos lesz.

Rá kellett azonban jönnöm, hogy nem minden PHEV alkalmas kapudrognak. Ha a villanymotor gyenge, akkor az autós nem fog találkozni a villanyautókra jellemző gyorsulással. Ha a villanymotor a váltón keresztül hajtja a kerekeket, akkor nem fogja megtapasztalni az egyenletes, rángatás nélküli gyorsulást. Ha nem tud elektromosan fűteni, akkor nem kapja meg azt az előfűtés-előhűtés kényelmét. Ha nem a sofőr szabályozza a belsőégésű motor működését, akkor még az a jóleső érzés sem marad meg, hogy legalább a városban nem pöfögünk a többi városlakó orra alá. Az ilyen plugin hibridek így csak jó autók lehetnek, de a villanyautózás igazi élményének bemutatására alkalmatlanok.

Ha valaki nagyon rövid távokból tesz meg sokat, ezek között pedig az autó áll és lehűl, akkor télen kevés hasznát fogja venni az elektromos hajtásnak, de ha egy-egy út 10-15 km vagy hosszabb, akkor fogyasztás tekintetében lehet egy jó választás. Mindössze az a kérdés, hogy miért érdemes ezt választani egy tisztán elektromos, 39 kWh-s Kia e-Niroval szemben, amivel egy napi 50 km-es ingázás 4-5 alkalommal is megtehető anélkül, hogy tölteni kellene, és állami támogatással 2 millió forinttal olcsóbban elhozható, mint ez a két autó. A Kia Ceed SW PHEV és a Kia XCeed PHEV egyaránt 10,34 millió forintról indul, de a jobban felszerelt változatért további 1,1 milliót kell kicsengetni.

De hogy a kérdésre se maradjon el a válasz: az Xceed, különösen ebben a kék színben nagyon bejön. Méretét, tudását, kényelemét és megjelenését tekintve nekem tökéletes lenne. Benzinmotor nélkül az e-Niro 64 kWh-s hajtásláncával nagyon kéne.

Elektromos autót használsz?

Antalóczy Tibor

A Villanyatosok.hu főszerkesztője, illetve a Villanyautósok Közösségének egyik alapító tagja, e-mobilitás szakértő. 2014 óta aktív elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.