Plugin hibrid teszt: Škoda Superb iV

A teljesen elektromos autók mellett idén a plugin hibridek kapják a legnagyobb hangsúlyt az autógyártók kínálatában, hiszen azok segíthetik a cégeket, hogy flottaszinten teljesíteni tudják az európai CO2 előírásokat. Nem meglepő, hogy ma már szinte minden gyártó kínál ilyen megoldásokat, ráadásul a kifejlesztett hajtásláncot igyekeznek a lehető legtöbb típusban elsütni, hogy sokféle vevői igénynek is megfelelhessenek. Volkswagen csoporton belül is teljesen érthető, hogy a Volkswagen Passat GTE legújabb, második generációjának hajtásláncát a Škoda Superb frissített változata is megkapta.

Az Škoda Superb iV-t a bemutató után tavaly novemberben lehetőségünk volt a Škoda Citigo e iV-vel együtt kipróbálni, de egy ilyen rövid, irányított kaland a valós felhasználási lehetőségről keveset árul el, ezért elkértük az autót a hazai képviselettől egy hosszabb próbára is. Az unokatestvér, a Volkswagen Passat GTE már szintén járt nálunk, ezért ezúttal arra is kíváncsi voltam, hogy milyen jelentős különbségek vannak a két modell között.

Bárkivel is beszéltem az elmúlt napokban, a Škoda márkát a legtöbben a Volkswagen olcsósított, egy mesterségesen lemaradásban tartott változatának gondolják. Biztosan nem alaptalanok ezek a megállapítások, valószínűleg voltak ilyen különbségek a márkák illetve a hasonló kategóriájú típusok között, de nekem ez az autó kívül-belül annyira Passat szerű volt, hogy én többször is azt mondtam véletlen az érdeklődő ismerősöknek, hogy épp egy Passatot vezetek. Ma már típuson belül a különböző felszereltségi szintek között nagyobbak az eltérések, mint a két modell között (nem számítva persze a dizájnt).

Ez annyira így van, hogy ha hinni lehet a neten elérhető adatoknak, akkor a legújabb Superb és a Passat külső méreteit tekintve szinte azonosak, az eltérések elhanyagolhatóak. Bár elsőre az ember hajlamos azt mondani, hogy a Superb hátsó lábtere nagyobb, a Passatról készült képeket visszanézve úgy gondolom, hogy ez nem igaz. Mindkét típus bőséges lábteret kínál a hátul ülők számára, miközben az 510 literes csomagtartó is igazán bőséges.

A két autó közötti talán leglényegesebb különbség, hogy míg a Passat egy klasszikus kombi, addig a Superb egy sportkombi enyhén lecsapott hátsó résszel. Ez nagyon megváltoztatja az autó összhatását. A Škoda egy kicsit fiatalosabb, sportosabb ruhát kapott.

A sportosságra egyébként nagyon hatékonyan rájátszanak a Sportline felszereltség (főleg belül), illetve a nagy, 19”-os felnik is. Az összhatás olyan, ami miatt senkinek sem kell szégyenkeznie, hogy öreges vagy másodvonalbeli autóval érkezik. Be kell valljam, nekem sokkal jobban tetszik, mint az aktuális Passat.

Az autó beltere a Sportline szinten fekete vagy inkább sötétszürke, amit itt-ott karbon hatású berakás tesz izgalmasabbá. Az ülések steppelt alkantara/bőr kombinációjú huzatot kaptak, ami valószínűleg megosztja a közönséget. Az autó világos bőrrel és persze szövet huzatokkal is kapható. A Sportline sajátossága az egybeépített fejtámaszos első ülés, ami kényelmes ugyan, de a hátul ülők kilátását jelentősen blokkolja. A kihúzható combtámasz viszont egy nagyon kellemes extra, amit magasabb vevőknek mindenképpen érdemes bejelölniük a vásárlásnál. Az első ülések egyébként motorosan állíthatóak, és memóriásak is egyben.

A Passathoz képest a beltérben sem kell nagyon lemondani semmiről. Ami fontos, az a Superbben is ugyanúgy megtalálható. A tempomat vezérlése nem a kormányra, hanem a kormány mögé került, és egy kicsit más dizájnú a műszerfal, de lényegi különbség nincs. A hűtés/fűtés kezelőfelülete például teljesen azonos a két típusban. Még a vezeték nélküli telefontöltő és a vezeték nélküli Carplay megoldás is azonos az unokatestvérben elérhető megoldással.

A két autó az apró kényelmi funkciók meglétében tér el leginkább egymástól. A Škoda vezető oldali ajtajában kialakított nyílásba például bekerült egy esernyő, ami egy ötletes megoldás. De még ennél is jobb a csomagtartó jobb oldalán elhelyezett nyílás, aminek a fedele mögé az elsősegély csomag került, de akad még ott hely más apróságoknak is. Az ajtó belső oldalára két kivehető és összehajtható panel is került, amivel a csomagtartóba berakandó tárgyak elcsúszása akadályozható meg rendkívül hatékonyan. De a csomagtartó oldalába épített világítás egyben kivehető LED-es zseblámpaként is üzemel. A hátul ülők középen egy könyöklőt hajthatnak le, de még egy réteget lebillentve hosszabb tárgyak is átdughatók a csomagtérből.

A rolós kalaptartó két állásban is rögzíthető, de alá betehető egy extra ponyvaszerű anyag is (opcionális extra), ami hosszabb, sérülékenyebb tárgyak szállításához lehet jó megoldás. A csomagtartóban kifeszíthető csomagrögzítő háló ma már mindennapos, és a láblendítéssel nyitható és zárható csomagtér ajtó sem különleges, de mégis kényelmes szolgáltatás.

A novemberi első próbán be kell valljam nem tűnt fel, de ebben az autóban is aktív már az EU-ban előírt gyalogos figyelmeztető hang. Ez az a jellemző, aminek megalkotásánál a gyártók igyekeznek kiélni a kreativitásukat, pedig mindannyiunk érdeke az lenne, hogy ezek az autók a lehető legcsendesebbek legyenek. A Škoda Superbbe olyan morajlás került, amiről én az autó elhozatala után először azt hittem, hogy valami csapágy ment tönkre benne. Olyan hangja van, mintha a hajtásban valahol elment volna a kenés, vagy összetört volna néhány csapágygolyó (lehet, hogy más teljesen más dolgokat hall bele). Ezekkel a legnagyobb gond, hogy az utastérben is hallhatók. Persze az ember hozzászokik, mert nincs más választása, de jó lenne, ha az EU mihamarabb újravizsgálná a helyzetet, és eltörölné ezt az előírást.

EZT OLVASTAD MÁR?  ENYAQ: a Škoda legújabb villanyautója

Az elektromotort egy bruttó 13 kWh-s akkumulátor látja el energiával, amiből 10,4 kWh energia hasznosítható. A két érték közötti 20%-os különbség biztosítja, hogy az akkumulátor sose legyen teljesen feltöltve, illetve teljesen lemerítve, hiszen ez tenné tönkre a leghamarabb a lítium-ion cellákat. Ezzel a bőséges ráhagyással viszont még akkor is sokáig szolgálhat majd az akku, ha az autó gazdája naponta teljesen feltölti és lemeríti. Az akkumulátor egyébként a hátsó tengely elé került, a csomagtartó alja valószínűleg az oda átrakott üzemanyagtank miatt lett magasabb egy kicsit, mint a normál Superbeknél megszokott.

A háromfázisú állandómágneses szinkronmotor a DQ400e nevű automataváltóba került, így extra helyet igazából nem foglal el, viszont kiváltja a generátort és az önindítót is. Amíg van az akkuban energia, addig a Škoda Superb iV teljesen elektromos autóként üzemel. Az 1,4 literes, 156 LE-s (115 kW) TSI benzinmotor csak akkor kapcsol be, ha a gázpedállal igényelt gyorsuláshoz az elektromotor 115 LE-s (85 kW) teljesítménye már nem elegendő. Ez a hajtáslánc egyébként nagyon szimpatikusan használja együtt a két rendszert, így amikor csak lehet a hagyományos motor áll, és csak az elektromotor hajt, vagy lassulásnál épp visszatermel. A rendszer összteljesítménye 218 LE (160 kW). Ha a két motor együtt dolgozik, akkor Sport módban a gyorsulás nulláról 100-ra nem tart tovább 7,7 mp-nél, a maximális sebesség a gyári adatok szerint 224 km/h.

Az elektromotor még autópálya tempó mellett is biztosítja az autó mozgását, és természetesen a fűtés bekapcsolásakor sem indul be a benzinmotor, amíg van energia az akkuban. Mivel az elektromotor a váltón keresztül hajtja a kerekeket, a váltások elektromos módban is érezhetők, de egyáltalán nem feltűnőek vagy zavaróak. A DSG váltó nagyon szépen teszi a dolgát. A tisztán elektromos és a hibrid mód között egyébként kézzel is lehet váltani, így autópályán lehet takarékoskodni az akkuban eltárolt energiával, sőt, akár az elhasznált energia visszatöltésére is van lehetőség.

Az akkumulátor töltése az autó orrán lévő Type 2 aljzaton keresztül lehetséges. A fedélzeti töltő 3,6 kW-os, így a bevásárlás alatti gyors utántöltésre nem igazán alkalmas, de 3-3,5 óra alatt akkor is feltölt, ha teljesen lemerülve érünk haza, vagy a munkahelyre. Ezeken a helyeken igazából ennél akár kisebb teljesítményű töltő is bőségesen elegendő lehet. A hűtőrács egyébként ezen az autón is egy teli műanyag, ami azért érdekes, mert elvileg a benzinmotornak szüksége lenne a hűtésre. De úgy néz ki, hogy a klasszikus hűtőrács már a hagyományos autókon is inkább csak a tradíció része.

Hollandiában a bemutató után 10 °C-os külső és 20 °C-os belső hőmérséklet mellett 40 km-t mentünk elektromosan, nagyrészt autópályán és országúton. Akkor a fűtés nagyjából 4 km veszteséget jelentett a teljes hatótávból. Most a tesztnél sokkal jobb idő volt, és a légkondi sem kért többet mint 1-2 km, így 50-52 km-eket tudtam menni vele egyetlen töltéssel, mielőtt a benzintartalékhoz kellett volna nyúlni. Az azonos technikával rendelkező Passat GTE-vel télen fűtéssel 42-45 km-t tudtam elmenni, de télen hideg utcán parkolva inkább 40 km a reális elektromos hatótáv. A 10,4 kWh-s akkut és az 52 km-es hatótávot figyelembe véve kereken 20 kWh/100 km-re jön ki az autó fogyasztása, ami jól mutatja, hogy a plugin hibrid elektromos hajtáslánca fogyasztás terén nem tud versenyképes lenni a tisztán elektromos megoldásokkal.

Nem ideális ugyan, de előfordulhat, hogy valaki úgy használja a plugin hibrid Superbet, hogy nem tölti az akkumulátort. Ilyenkor az autó egyszerű hibridként üzemel, ami a tisztán benzines vagy dízel meghajtáshoz képest még mindig egy jó alternatíva, de ilyen formában a 13 kWh-nyi akku cipelése teljesen felesleges és környezetterhelés szempontjából káros. Egy 49 km-es szakaszon kipróbáltam, hogy mit tud ilyenkor az autó. Az autópályás, autóutas/országutas illetve városi szakaszokat is tartalmazó kört 2 km-re elegendő akkuenergiával indítottam. A hibrid hajtásnak köszönhetően összesen 22 km-t tetten meg elektromosan (lassítások, illetve megállás utáni gyorsítások, illetve városi szakaszok), ami a teljes táv 46%-a. 100 km-re vetítve így a kombinált fogyasztás 4,6 liter + 1,1 kWh volt (az induláskor még elérhető 2 km miatt). Aki ilyen autót választ vagy kap (céges autóként), az tegye meg magának és nekünk azt a szívességet, hogy amikor csak lehet elektromosan használja.

Autópálya tempós (130 km/h) tisztán benzines tesztet most nem csináltam, de a korábbi Passat esetén 6,8 litert mértem fűtés és légkondi nélkül (lépcsőshátú modell), az a gyanúm, hogy autópályán 7 literből a Superb kombi is elboldogul. Az 50 literes benzintank így nagyjából 700 km-re biztosít elegendő üzemanyagot.

EZT OLVASTAD MÁR?  Érdekességek a Volkswagen ID.3 kézikönyvéből
Sokkal jobb a holttérben lévő járműre figyelmeztető nagyméretű fényes lámpa , mint a tükör felületén lévő apró ikon.

Az autó vezetői asszisztens rendszerei a kor színvonalának megfelelőek. A véletlen sávelhagyást nehezítő rendszer folyamatosan aktív, így az út kanyarodásakor érződik, hogy a kezünk alá dolgozik. Ez kimondottan jó így, mert mindig éber és mindig kész megelőzni a baleseteket. Az aktív sávtartás (amikor folyamatosan a sáv közepén tartja az autót) az adaptív tempomattal együtt kapcsolódik be. Elfogadhatóan teszi a dolgát. Természetesen nem vezet helyettünk, csak segít, hogy ne kelljen energiát fektetni az autó sáv közepén tartásával, illetve azzal, hogy a beállított sebességet szükség esetén az utolért autó sebességéhez igazítsuk. Ez a két funkció ugyan már a kettes szintű önvezetést valósítják meg, de csak és kizárólag emberi felügyelet mellett használhatók. A sofőr figyelmét az autó a kormányra gyakorolt forgatónyomaték alapján ellenőrzi, ami meglepő módon a szokásosnál többször jelzett olyankor is, amikor csak a sávelhagyás nehezítő volt aktív, és nem is próbáltam az asszisztensekre hagyatkozni.

A fékkel viszont nem voltam kibékülve. Az elektromos és hibrid autók fékrendszere bonyolult dolog, hiszen kombinálni kell a visszatöltés fékhatását a hagyományos fékkel. Nem is mindig találják el elsőre a gyártók a megfelelő beállításokat. Valami ezzel a Superbbel sem volt kerek. Többnyire nyugodtan vezetek, és kerülöm azokat a szituációkat, amikor hirtelen fékezésre lenne szükség. Ennek ellenére ezt a Superbet háromszor is majdnem összetörtem egy hét alatt. Teljesen normális városi közlekedésben az előttem menő lassítására reagálva fékeztem (nem vészfékezés), majd miután nem lassult úgy az autó, ahogy én szerettem volna, jobban benyomtam a féket. Ekkor viszont már blokkoltak a kerekek, és csak az ABS munkáját éreztem. Nem a blokkolás a gond, hanem hogy eredetileg miért nem lassult úgy, ahogy kellett volna. Olyan ez, mintha a rendszer próbálta volna a motorfékkel megoldani a kért lassulást, aminek az ereje a sebességgel együtt viszont csökkent. Ezt kompenzálandó kellett volna megjelenjen a mechanikus fékerő. Azért furcsa ez, mert sem a Passat esetén, sem a hollandiai Superb teszten nem tapasztaltam gondot a fékkel. Ha egyszer fordult volna elő, akkor bevállalom, hogy én bénáztam, de egy hét alatt háromszor is, az gyanús.

Kéne?

Ugyan sokak fejében az él, hogy a Škoda Superb olcsóbb, mint a Passat, ez nagyon nem így van. Benzines és dízel erőforrás mellett a két típus alapára szinte azonos. Elképzelhető, hogy az extrák kiválasztása után kijöhet komolyabb különbség is, de nincs már jelentős eltérést a két márka árai között, mint ahogy igazából minőségben, tudásban is nagyon hasonlóak. Az egyetlen kivétel a plugin hibrid modellek, ott ugyanis nagyjából 2 millió forint a Škoda Superb iV árelőnye a Volkswagen Passat GTE-hez képest. Az autókat hasonló módon felextrázva sem csökken a különbség 1,5 millió alá. Ha mást nem nézünk, akkor már emiatt is inkább a Škodát választanám. A Škoda Superb esetén a plugin hibrid hajtás felára az automata váltós dízelhez képest alig 8%, de a Superb iV-hez hasonló teljesítményű dízelt választva az árkülönbség szinte teljesen el is olvad.

Škoda Superb Combi Volkswagen Passat Variant
benzines kézi váltóval 10.322.470 Ft 10.703.470 Ft
benzines automata váltóval 11.658.510 Ft 11.600.090 Ft
dízel kézi váltóval 11.483-720 Ft 11.545.950 Ft
dízel automata váltóval 12.686.410 Ft 12.257.150 Ft
plugin hibrid (benzin) 13.731.240 Ft 15.670.530 Ft
plugin hibrid extrákkal ~16,6 millió Ft ~18,1 millió Ft

Bízom benne, hogy a környezettudatos cégek flottájában egyre gyakoribb lesz ez a hajtáslánc, hiszen az elektromosan megtehető hatótáv nagyon jól illeszkedik a vezetői autók által gyakran teljesítendő  napi 30-50 km-ekhez. Ezek a távok a céges parkolókban olcsón kiépíthető, kis teljesítményű töltőkkel fillérekből megúszhatók, így a plugin hibrid hajtáslánc havi lízingdíjban megjelenő néhány ezer forintos felára a sokkal alacsonyabb üzemanyagköltséggel nullára csökkenthető. Az ingyenes parkolás már csak hab a tortán. Ehhez azonban a korlátlanul használható benzinkártyát korlátlanul használható céges töltőre, illetve emobilitás szolgáltatást indító tokenre kell cserélni.

Elektromos autót használsz?