Az energiaválság nem az, aminek látszik – 1. rész

Az elszálló energiaárakról, a kínai energiaválságról vagy a chiphiányról már mi is beszámoltunk, az egyes kiragadott események azonban nem képesek átfogó képet adni a probléma jellegéről.

Ha csak a napi híreket követjük, azt fogjuk látni, hogy gyakorlatilag mindenből hiány van: nincs elég nyersanyag, nincs elég szén, földgáz, energia, nincs elég chip, összeomolhat az autógyártás, mert alumínium- és magnéziumhiány van,és még sorolhatnánk.

Miért van egyáltalán bármiből is hiány? És mit jelent az hogy hiány van? Kevesebb terméket vagy energiát tudunk előállítani, mint a Covid előtt?  Tényleg a megújuló energia felelős az energiaválságért?

A következőkben ezeknek a kérdéseknek fogunk utánajárni, és adatokon keresztül be fogjuk mutatni, hogy az energiaválság és az áruhiány nem egészen az, aminek látszik, vagy aminek néhányan láttatni szeretnék.

Miért nincs elég áru?

Az egész történet úgy kezdődött, hogy a járvány miatt otthonmaradásra kötelezték az embereket, majd pedig az állam pénzt adott nekik, hogy ne elégedetlenkedjenek túlzottan. Már ahol, persze. Ezt a fajta juttatást a közgazdaságtanban helikopterpénznek hívják, és arra szolgál, hogy a kereslet fellendítése révén kimozdítsa a gazdaságot a válságból. A Covid azonban nem egy szokásos válság volt. Ezúttal nem igazán tudtak nyaralni menni, vagy szolgáltatásokra költeni az emberek, így két lehetőségük maradt.

Az egyik a tőzsdei spekuláció volt. 2021-ben annyi lakossági pénz áramlott az USÁ-ban részvényekbe, mint a megelőző két évtizedben összesen, ezért nem is nagyon lehet csodálni a részvényárfolyamok és a kriptovaluták szárnyalását.

A másik lehetőség a termékek vásárlása volt, különösen a műszaki cikkek és az autók iránti kereslet nőtt meg, de a lakásfelújítások, építkezések is beindultak, hiszen azt is lehet otthon a négy fal között csinálni.

A történetnek ez a része mindenki számára ismert lehetett, ami azonban döbbenetes, az az események magnitúdója. A kérdést a Bridgewater októberben készült jelentése járja körül, a következőkben ebből fogunk néhány érdekes részletet ismertetni.

Az első grafikon azt mutatja, hogy 2019 végéhez képest hogyan változott Amerikában a termékek iránti kereslet (kék), illetve e termékek globális gyártása (piros).

Forrás: Bridgewater

Idén nyáron körülbelül 4-5%-kal több terméket állított elő a világ az amerikai piac számára, ami egy igen magas és régen nem látott növekedés. A kereslet azonban ennél is sokkal gyorsabban, 20%-kal növekedett. Még egyszer kiemelném, hogy itt a bázis 2019 végét jelenti.

Gondolom mindannyian érezzük, hogy a másfél év alatt 20%-kal megugró kereslet mennyire nem normális dolog, és a világon nincs olyan ipar, ami ezt le tudná követni. Gyárakat felépíteni hosszú évekbe telik, miközben helikopterpénzzel mesterségesen felpumpálni a keresletet, csak néhány hónap.

Ha már szóba került az ipar, nézzük meg a Yardeni Research globális ipari termelési indexét. Itt is azt fogjuk látni, hogy a világ ipari termelése abszolút csúcsokon van, és nagyjából ott áll, ahol akkor lett volna, ha nincs a Covid.

Forrás: Yardeni Research – Global Economic Briefing: Industrial Production

Ahogyan a Bridgewater fogalmazott, ez egy kereslet oldali sokk, vagyis nem arról van szó, hogy az ipar ne lenne képes „normál” ütemű bővülésre, hanem a kereslet növekedése rugaszkodott el a realitásoktól.

A kereslet és a kínálat közötti ilyen mértékű különbségre utoljára a 70-es években került sor, de nagy különbség, hogy akkor a kínálat omlott össze.

Forrás: Bridgewater

Nyersanyagok

Több nyersanyag esetében is azt láthatjuk, hogy abszolút csúcson van a kitermelés, amivel párhuzamosan a raktárakat is kisöpörték, de még ez sem elég, ezért folyamatosan emelkednek az árfolyamok.

Forrás: Bridgewater

Úgy bányászunk, mintha nem lenne holnap, zakatolnak a gyártósorok, füstölnek a gyárkémények, a termelés a csúcson van, de ez sem elég, mert még ennél is sokkal többet szeretnénk fogyasztani.

Vannak persze olyan szektorok, ahol az alapanyaghiány miatt visszaesett a termelés, de más szektorok növekedése meg képes ezt többé-kevésbé ellensúlyozni. Előbbire jó példa erre az autógyártás, ahol a chiphiány fogja vissza a termelést.

De a chipek esetében sem arról van szó, hogy valami miatt visszaesett volna termelés. Az integrált áramkörök gyártása is abszolút csúcsot ért el 2021-ben, és az idei növekedés tökéletesen illeszkedik a sokéves trendvonalra – vagyis pont ott van, ahol lennie kell. De ez ugyebár most nem elég, mert mindenki kütyüket akar vásárolni.

Forrás: IC Insights

Energia

Kína

Ezek után térjünk át az energiaválság kérdésére: vajon tényleg nem tudunk elég energiát termelni? A válasz attól függ, hogyan definiáljuk az elég szót.

Nemrég mi is írtunk a Kínát sújtó áramkorlátozásokról, de ezúttal nézzük meg azt is, hogy milyen számok állnak mögötte.

Kína az idei év első 9 hónapjában 6072 TWh áramot termelt, ami abszolút rekord, és nem is kis különbséggel, hiszen 2019 azonos időszakában még csak 5297 TWh-t, 2020-ban pedig 5408 TWh-t állított elő. Az idei év első 9 hónapjában 10,7% volt a növekedés, ami kiemelkedőnek számít.

Az áramkorlátozások szeptemberre váltak súlyossá az országban, pedig ebben a hónapban 7%-kal több áramot termeltek, mint tavaly, és már tavaly is 7%-os volt a szeptemberi növekedés 2019-hez képest.

A 2021-es kínai áramtermelés havi bontásban. Forrás: China Electricity Council

Egyesek a megújuló energiát okolják a hiányért: túl kevés eső esett, túl keveset fújt a szél. Való igaz, hogy a kevesebb csapadék miatt csökkent a vízerőművek termelése. Az első 9 hónapban 0,9%-os volt a visszaesés, az áramkorlátozásokkal igen erősen sújtott szeptemberben pedig kemény 0,3%. De ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a Kína áramellátásának tizedéért felelős vízenergia 0,3%-os csökkenése energiaválságot okoz?

Mindeközben a szélenergia 28%-kal nőtt, és tízszeresen volt képes pótolni a kieső vízenergiát, ha pedig a szeptembert nézzük, 38%-os a növekedés. De a napenergia is két számjegyű növekedést produkált.

Forrás: chinaelectricityportal.org

2021-ben mind a konvencionális, mind a megújulókon alapuló kínai áramtermelés abszolút csúcson volt, és egy igen robusztus, a korábbi években megszokottnál is magasabb növekedést mutatott fel, de most ez sem volt elég, mert a kínai áruk iránti kereslet még ennél is nagyobbat nőtt.

Az ország ipari termelése 20%-kal emelkedett 2019 végéhez képest, amivel messze elrugaszkodott a sokéves növekedési pályájától, és olyan szintre lépett, ahova normál körülmények között csak 1-2 évvel később juthatott volna. Az áramtermelés nem tudott lépést tartani ekkora növekedéssel (amihez több hibás döntés is hozzájárult), és inkább a lakosság ellátását korlátozták, csak ne kelljen lemondani az exportbevételekről.

Forrás: Bridgewater

Nyilván az ország vezetésének egyszerűbb az időjárást okolnia, mint szembenéznie a saját hibás döntéseivel, ezért a sajtó sem írhatott mást, mint hogy a szárazság a hibás. Az utóbbi néhány hétben-hónapban azért kezdtek már észbe kapni az illetékesek, és lassan normalizálódik a helyzet. Az ipari termelés lassul, és ezáltal egy fenntarthatóbb pályára áll, a lakossági áramkorlátozások pedig mára szinte teljesen megszűntek.

Európa

Az év első 9 hónapjában az EU 1%-kal állított elő kevesebb áramot, mint 2019 azonos időszakában. Ebben semmi szokatlan nincs, az elmúlt 15 évben a kontinens áramtermelése egy helyben toporgott, az egyik évben kicsit több, a másik évben kicsit kevesebb áramot termeltünk. De még csak azt sem mondhatjuk, hogy idén a szokásosnál több áramot importáltunk. Ezen a téren tehát nem látni gondot.

Sokan azt mondják, hogy a megújuló energia okozta az energiaválságot, az a baj, hogy nem fújt elég szél. Ez az érvelés azonban meglehetősen gyenge lábakon áll.

Az való igaz, hogy az év első 9 hónapjában kevesebb volt a szélenergia, mint tavaly ilyenkor, viszont idén több szélenergiát termeltünk, mint bármelyik 2020-at megelőző évben, de ez sem 2019-ban, se azt megelőzően nem okozott energiaválságot. Ráadásul a 3. negyedévben, amikor igazán beütött, nem is volt visszaesés a szélenergiában.

Forrás: energy-charts.info

És bár lehet, hogy idén kevesebbet fújt a szél, de az eső meg többet esett. Ha a szél- a nap- és a vízenergiát is összeadjuk, akkor viszont azt mondhatjuk, soha még ilyen sok megújuló energiát nem termelt Európa, mint idén.

Ilyenkor persze sokan azt mondhatják, lehet, hogy összességében nőtt a megújuló energia termelése, de az eloszlással van a baj. Amikor éppen nem fúj a szél, akkor nincs elég áram, mert bezárták az alaperőműveket, és a földgáz is túl kevés.

Csakhogy a számok nem ezt mutatják. Az  elmúlt években az időjárástól nem függő erőművek állománya például nem sokat változott Németországban. A lignites erőműveik kihasználtsága még most is csak 60-70% között mozog, a szénerőműveiké 50% alatti, tehát jelentős mértékű tartalék van a rendszerben. Magyarországtól Spanyolországig számos további országról elmondható hogy a szénerőműveik kihasználtsága még most is alatta marad az elmúlt 10 év átlagának.

Az időjárástól nem függő németországi erőművek állománya. Forrás: energy-charts.info

Az EU földgázon alapuló áramtermelése most alacsonyabb ugyan, mint az előző két évben, de magasabb, mint 2018-ban, vagyis alapvetően van elég földgázunk.

Európa jól láthatóan el tudja látni elegendő árammal a fogyasztóit, de ha áramkorlátozások lennének, akkor azt már egyébként is észrevettük volna. Persze ha mi is 20%-kal szeretnénk növelni az ipari termelésünket, akkor már bajban lennénk, de mivel kiszerveztük a gyártásunkat keletre, ezért ezt a problémát rátoltuk Kínára.

Az adatok számomra azt mutatják, hogy a mostanában megtapasztalt turbulenciáért a monetáris és fiskális politika által előidézett keresleti sokk az elsőrendű felelős, és nincs olyan strukturális probléma, ami miatt ne tudnánk kellő mennyiségű energiával és áruval ellátni az embereket.

Persze lehet lovagolni a szavakon, és azt mondani, hogy ha nem tudunk annyi árut és energiát előállítani, mint amennyit fogyasztani szeretnénk, akkor hiány meg válság van, de szerintem, ha ilyen mértékben irracionálisak az igényeink, akkor az elég, és a hiány szavak értelmüket vesztik.

Mivel alapvetően nem a megújuló energia okoz gondokat most sem, ezért mindenkit megnyugtathatok, hogy hosszabb távon nem kell tartanunk a növekedésének megtorpanásától. Mint ahogyan attól sem kell tartanunk, hogy a kereslet-kínálat felborult egyensúlya tartósan velünk maradna. Mint eddig még mindig a történelem során, most is helyre fog állni az egyensúly, hiszen nem nyújtózkodhatunk túl a takarónkon.

Címlapkép: Reuters

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.