HALLASSUK A HANGUNK!

Írd alá Te is a GEVA (Global EV Alliance) nyilatkozatát!

Németország vagy Kína – melyik ország energiapolitikája bukdácsol jobban?

Németország egy 2009-es törvényben is rögzített célját, amely szerint 2020-ra 35%-ot kell elérnie a megújuló energia arányának a villamosenergia-termelésen belül, mára bőven túl is teljesítette, hiszen az idei év első 9 hónapjában 48%-on állnak. Éppen ezért számomra értelmezhetetlenek azok az újabban felbukkanó kijelentések, amelyek szerint a német energiaátmenet zsákutcába jutott volna.

Ezelőtt 5-10 évvel a károgók még azt hajtogatták, hogy mire a németek elérik a 2020-as célokat, összeomlik a hálózat, rendszeresek lesznek az áramszünetek, és jönnek majd a szélcsendes, gyertyafényes esték.

Úgy érveltek, hogy aki tanult már életében fizikát, az tudja, hogy időjárásfüggő technológiákkal nem lehet stabil áramellátást biztosítani, mert arra csak az olyan alaperőművek alkalmasak, mint a nukleáris és a szénerőművek. Németország vezetését szerintük átvették a zöldbolsevikok, akik nem értenek a fizikához, és nem hallgatnak a szakértőkre, ezért az ország csak rohan a szakadék felé, és bármelyik pillanatban jöhet az összeomlás.

Ha a számokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a németországi áram harmada időjárásfüggő technológiákból származik, ami nem világrekord ugyan, de nem is sok helyen látni hasonlót. Ezzel szemben Kínában az időjárásfüggők csak 10%-ot érnek el, és a hálózat gerincét az alaperőművek adják, a termelés 70%-a a jól bevált fosszilis és atomerőművekből származik.

Ha a károgóknak van igazuk, akkor a két ország közül Németországban kell előbb térde rogynia az áramellátásnak. De vajon tényleg így történt? Akik követik a nemzetközi híreket, már tudhatják, hogy a valóság ennek éppen az ellenkezője. A Kínából érkező híradások szerint ugyanis az országban elég komoly energiaválság ütötte fel a fejét.

A krízis tavaly kezdődött, de az elmúlt hetekben vált igazán súlyossá. A 34 tartományból szeptember végére már 20-ban voltak órákig vagy napokig tartó, úgynevezett gördülő áramszünetek, amikor beosztják, hogy mikor melyik terület kapjon áramot. Kínában most ugyanis nincs elég áram. Az állam felszólította a lakosságot a takarékosságra, arra kérték az embereket, hogy a légkondicionálókkal legfeljebb 26 fokra hűtsék az épületeket, vagy az első három emeletre lépcsőn menjenek fel lift helyett. Ez utóbbi kérést már csak azért is érdemes megfontolni, mert az áramszünetek miatt emberek rekednek a liftekben. Esténként sokszor nincs közvilágítás, és előfordul, hogy a közlekedési lámpák sem működnek. A gyertyakészítők viszont örülhetnek, mert a megrendeléseik megtízszereződtek.

Kép: Oliviia Zhang/AP

Az általános áramhiány a gazdaságot is súlyosan érinti. A hatóságok arra kérték a gyárakat, hogy csúcsidőben csökkentsék a fogyasztásukat, vagy heti néhány napra zárjanak be. Sok üzemnek teljesen le kellett állnia, vagy méregdrágán generátorokat üzemeltetnek. A Goldman Sachs becslése szerint az ipar 44%-át érinti a probléma, ami a GDP növekedést is vissza fogja vetni.

De miért nincs elég áram Kínában? Túl sokat nőtt a fogyasztás? Nem esett elég eső a vízerőművek számára? Ezek ugyan létező, de kezelhető problémák. A kínai szénerőművek kapacitáskihasználtsága 50% alatt volt 2019-ben, a szenes áramtermelésnek tehát bőven lenne tere a növekedésre. Ha Kínának több áramra volna szüksége, egyszerűen csak több szenet kellene elégetnie.

A klímavédelemre való hivatkozás leginkább csak propagandafogás, amivel a párt az arcvesztését szeretné csökkenteni. Vagy tényleg elhisszük, hogy Kína képes megfojtani a saját gazdaságát, hogy megmentse a bolygót? Hogy 2021-ben azért állít le gyárakat, hogy 2060-ra karbonsemleges legyen, miközben szénerőművek tucatjait építi?

Az okokat máshol kell keresnünk, és a jelenség kiválóan illusztrálja azt a mondást, amely úgy szól, hogy „vezesd be a szocializmust a sivatagban, és hiánycikk lesz a homok”. A kínai rezsicsökkentés ugyanis úgy néz ki, hogy a szénerőművek csak a kormányzat által meghatározott áron értékesíthetik az áramot – az állam így akarta olcsó árammal támogatni a hazai ipart, és ezzel egyidejűleg fenntartani a lakosság elégedettségét. A szén világpiaci ára azonban az idén jelentősen megemelkedett, a szituációt pedig tovább rontotta, hogy miután az ausztrál miniszterelnök javaslatot tett a koronavírus eredetének nemzetközi kivizsgálására, Kína válaszul megtiltotta az ausztrál szén importját, amivel saját magukat lőtték lábon, mert az így kieső szállítmányokat időbe telik pótolni. Jelenleg a szén magas ára miatt a szénerőművek veszteséggel működnek, és mivel árat emelni nem lehet, a termelés visszafogásával próbálják meg csökkenteni a veszteségeiket, így viszont nincs elég áram.

Ahogyan a Vakmajom nevű pénzügyi blogger fogalmazott:

Nagyon leegyszerűsítve fogyasztói árat kéne emelni, hogy legyen áram, a kommunista párt viszont nem akarja a népszerűtlen intézkedéseket – és most azt mérlegelheti, hogy melyik népszerűtlenebb, ha „olcsó” az áram, de nincs, vagy ha van, de drága. Te mit választanál, hogy havi 20 000 helyett 40 000 a villanyszámla, és szépen jön az áram, ahogy kell, vagy hogy marad „olcsó”, de gyertyával kell világítani, kézzel mosni, nincs hűtő, tévé, asztali számítógép, mobiljel és generátort kell beállítani a konyhába, sufniba, udvarra, ha nem akarsz a mobillal elemlámpázva vacsorázni, hogy lásd, mi van a levesben?

Ezzel egyidőben a föld túloldalán, Németországban van elég áram, mert bárki bármit is mondjon, náluk fényévekkel szabadabb és piacibb az áramszektor működése. Ahol pedig hagyják működni a piacot, ott lesz áram, még a szélcsendes estéken is. Az ellendrukkerek legnagyobb bánatára nem jött el a világvége, és a fizikára való fals hivatkozásukkal is csak saját magukat tették nevetségessé. Miközben Kína az alaperőműveivel sem képes 21. századi színvonalú áramellátást biztosítani, addig Németországban az időjárásfüggők magas aránya ellenére is csak a romantikus vacsorákon kerülnek elő a gyertyák.

A Németországot kritizáló szakértők nem először futottak lyukra, erről szól az egyik korábbi cikkünk:

Címlapkép: Wikimedia/Huangdan2060

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.