Újra kell majd tanulni a jachtozást az oligarcha paradicsomban

Az utóbbi években az Adriai-tenger nagy része kiemelten kedvelt hajókázási közegként. Illetve: sok kelet-, és közép-európai oligarcha (jellemzően, mint jacht-tulajdonos, avagy bérlő) pihenési övezeteként vált ismertté – leginkább a politikusok után is kutakodó média jóvoltából. A kíváncsi kamerák után azonban egy egészen más jellegű akadály bukkanhat fel a nyílt vízen hajókázni vágyók nagy bosszúságára: jelentős méretű tengeri szélerőműveket fognak építeni a tengerbe.

Legalábbis ezt jelentette be két cég, melyek egyetlen beruházás során 1100 MW szélerőművi termelőkapacitást építenek majd meg az Adrián.

A Power Technology írja, hogy a Barium öböl környékén két cég – a nemzetközi energiamenedzserek által alapított, európai megújuló energiás platformépítő Galileo Energy és az ugyancsak zöldenergiában utazó olasz Hope Group – óriási tengeri szélerőmű park projektbe kezd.

A közös vállalat Barlettától 40 kilométerre, északra épít egy 1100 MW-os úszó szélerőművet. A Barium Bay nevet viselő tengeri (offshore) erőmű 74 szélturbinából áll majd, és az olaszok számítása szerint évente mintegy hárommilliárd kWh zöldenergiát tud megtermelni, amivel egymillió olasz háztartás áramigénye fedezhető. Jelenleg a szükséges környezetvédelmi és műszaki tanulmányok készülnek az engedélyezések megkezdéséhez, de az új vállalatnál azzal számolnak, hogy már az idén benyújtható lesz a környezeti hatásvizsgálati kérelem. S ha az zöld jelzést kap, a projekt építés előkészítési, majd építési fázisba léphet.

Új értelmet kap az offshore Németországban

„A Barium Bay mérföldkőnek számít a méretének és az olaszországi energetikai átalakuláshoz való potenciális hozzájárulásának köszönhetően, kizárólag helyi energiaforrások felhasználásával” – közölte Ingmar Wilhelm, a Galileo vezérigazgatója. Hozzátette: az Adriai-tenger olyan kulcsfontosságú tényezők nyerő kombinációját kínálja, mint a jó szélsebesség, a hatalmas területek és a megfelelő csatlakozási megoldások az országos hálózathoz, így ezek különösen vonzóvá teszik a technológia ilyen méretű megjelenését az olaszok számára.

Az olasz projektindítással egyidőben a Galileo és a Hope Group azt is bejelentette, hogy a kiszemelt térségre fókuszáltan 24 hónapig tartó tengeri szél monitoringot végeznek. „Lelkesek és elégedettek vagyunk, amiért megerősítettük a Galileóval a partnerségünket” – mondta Michele Scoppio, a Hope Group vezérigazgatója – arra is utalva, hogy a két cég nem most kezd ismerkedni, dolgoztak már együtt. Övék a Brindisi és Lecce partjainál tavaly ősszel bejelentett Lupiae Maris projekt is; az 525 MW-os szélerőmű építése a Barium Bay projekthez hasonlóan 15 MW-os teljesítménycsúcsra képes úszó szélturbinákból áll majd.

Nem szeretnénk súgni, de a napokban éppen egy olyan európai modellről írtunk, amely képes egységenként a 15 MW elérésére:

A tengeren vág vissza a Siemens Kínának

Azt, hogy e két olaszországi projekt önmagában is mekkora változást jelent majd a dél-európai ország villamos energia rendszer számára, jól mutatja, hogy Olaszországban jelenleg egyetlen apró, 30 MW-os méretű offshore erőmű működik. A Taranto projektet ráadásul csak tavaly áprilisban avatták fel és kapcsolták a hálózatra. De az olasz kormány energiastratégiájában 2030-ig 3500 MW offshore tengeri erőmű hálózatba tétele szerepel.

Ez utóbbival kapcsolatban tavaly decemberben az Aurora Energy Research azt írta, hogy a szabályozási kérdések tisztázásával és a támogatási program felgyorsításával ez a teljesítményszint 5700 MW-ig feltornázható.

2021-ben az olasz villamos energia mixben a szélenergia 6,5 százalékot ért el annak köszönhetően, hogy 11.100 MW szárazföldi szélenergia potenciál összesen 20,6 TWh árammennyiséget termelt. Ez utóbbi mennyiség nagyságát a legkönnyebb talán úgy érthetővé tenni, ha behivatkozzuk: Magyarország éves áramfogyasztása 46-48 TWh. Innen pedig már tényleg csak egy apró lépés ez:

Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

Szabó M. István