PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrLyNlbGVrdHJvbW9zIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvI2VsZWt0cm9tb3MnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2stZXZyYW5nZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWV2cmFuZ2UtdmlsbGFueWF1dG9zb2stMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2stZXZyYW5nZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay0xOTQweDUwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDYxOC5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA2L2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wNjE4LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTA2MTgucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Németországot divat volt az elmúlt években ekézni amiatt, hogy a kritikusok szerint túl gyorsan állt át a megújulók használatára, és sokan úgy vélik, hiba volt lekapcsolni az atomerőműveket is.

Pedig három hónap alatt több mint 70 milliárd kWh zöld energiát termeltek, és a hálózat sem omlott össze.

Tisztul a kép

Ha a megújulók termeléséről van szó, akkor alapvetően mindenki arra gondol, hogy nyáron biztosan jól hoznak, de télen alig van hasznuk. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb.

Jó példa erre az idei első negyedév, amelyben azért még két téli és csak egy tavaszi hónap volt, Németországban mégis elég volt ez arra, hogy a megújulók megverjék a fosszilis energiaforrásokat.

Az ország 121,5 milliárd kilowattórás energiatermelésének 58,4 százalékát tették ki a megújuló források az idei év első három hónapjában, míg tavaly ilyenkor az arány még pont ennek az ellenkezője volt.

A német statisztikai hivatal jelentése ennél mélyebben is belemegy a részletekbe, így kiderül az is, minek köszönhető a változás.

Forrás: Destatis, Tagesschau

A grafikonból jól látszik, hogy mennyire fontos volt a szélenergia a fenti siker elérésében – ez egyébként alapvetően jól ki tudja egészíteni a napelemek nyári termelését. A viszonylag alacsony év eleji napsütéses órák száma ellenére egyébként a napenergia szerepe is nőtt, és a második legfontosabb alternatív energiaforrás volt.

Az atomenergia 2023 áprilisi kivezetésével kapcsolatban gyakori tévhit, hogy Németország ehelyett a szénerőműveket nyitotta újra, ám a fentiekből is jól látszik, hogy a lignit és a kőszén szerepe jelentősen csökkent, és már csak az elektromos áram kevesebb, mint negyedéért feleltek.

Elenyésző import

A német átállás kritikusai azt is gyakran felemlegetik, hogy ezt a nagy zöldülést csak azért tudta átvinni a kormányzat, mert a kieső atomenergia és fosszilis források helyett külföldről importál áramot. Ezért utánanéztünk annak is, ez az adat hogyan alakult az első negyedévben.

A német energiapiac hivatalos adatai alapján azonban elmondható, hogy az ország az első negyedévben mindössze nettó 1,9 milliárd kWh (1,9 TWh) elektromos áramot hozott be az első negyedévben, ami a 121,5 milliárdos saját energiatermeléshez képest elenyésző, 1,5%. (A nettó energiaimport az ország exportjának és importjának különbözete).

További jó hír, hogy az idei első negyedévben nagyot esett az elektromos áram nagykereskedelmi ára, átlagosan 67,67 euróba került 1 MWh a tavalyi 115,82 helyett, ami 42 százalékos csökkenést jelent az energiaárakban. A maximum 174,7, a minimum pedig -9,98 euró volt.

Jól mutatja, hogy mennyire fontosak lesznek a megújulók mellé az energiatárolók a jövőben, hogy a negyedév során 32 órán át (a teljes idő 1,5 százalékában) volt negatív az elektromos áram ára – aki ilyenkor betárazott, majd a csúcsidőszakban eladott ebből, az jól járt.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.
Összehasonlítás