Rekordon a megújuló energia aránya Németországban

Németországot divat volt az elmúlt években ekézni amiatt, hogy a kritikusok szerint túl gyorsan állt át a megújulók használatára, és sokan úgy vélik, hiba volt lekapcsolni az atomerőműveket is.

Pedig három hónap alatt több mint 70 milliárd kWh zöld energiát termeltek, és a hálózat sem omlott össze.

Tisztul a kép

Ha a megújulók termeléséről van szó, akkor alapvetően mindenki arra gondol, hogy nyáron biztosan jól hoznak, de télen alig van hasznuk. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb.

Jó példa erre az idei első negyedév, amelyben azért még két téli és csak egy tavaszi hónap volt, Németországban mégis elég volt ez arra, hogy a megújulók megverjék a fosszilis energiaforrásokat.

Az ország 121,5 milliárd kilowattórás energiatermelésének 58,4 százalékát tették ki a megújuló források az idei év első három hónapjában, míg tavaly ilyenkor az arány még pont ennek az ellenkezője volt.

A német statisztikai hivatal jelentése ennél mélyebben is belemegy a részletekbe, így kiderül az is, minek köszönhető a változás.

Forrás: Destatis, Tagesschau

A grafikonból jól látszik, hogy mennyire fontos volt a szélenergia a fenti siker elérésében – ez egyébként alapvetően jól ki tudja egészíteni a napelemek nyári termelését. A viszonylag alacsony év eleji napsütéses órák száma ellenére egyébként a napenergia szerepe is nőtt, és a második legfontosabb alternatív energiaforrás volt.

Az atomenergia 2023 áprilisi kivezetésével kapcsolatban gyakori tévhit, hogy Németország ehelyett a szénerőműveket nyitotta újra, ám a fentiekből is jól látszik, hogy a lignit és a kőszén szerepe jelentősen csökkent, és már csak az elektromos áram kevesebb, mint negyedéért feleltek.

Elenyésző import

A német átállás kritikusai azt is gyakran felemlegetik, hogy ezt a nagy zöldülést csak azért tudta átvinni a kormányzat, mert a kieső atomenergia és fosszilis források helyett külföldről importál áramot. Ezért utánanéztünk annak is, ez az adat hogyan alakult az első negyedévben.

A német energiapiac hivatalos adatai alapján azonban elmondható, hogy az ország az első negyedévben mindössze nettó 1,9 milliárd kWh (1,9 TWh) elektromos áramot hozott be az első negyedévben, ami a 121,5 milliárdos saját energiatermeléshez képest elenyésző, 1,5%. (A nettó energiaimport az ország exportjának és importjának különbözete).

További jó hír, hogy az idei első negyedévben nagyot esett az elektromos áram nagykereskedelmi ára, átlagosan 67,67 euróba került 1 MWh a tavalyi 115,82 helyett, ami 42 százalékos csökkenést jelent az energiaárakban. A maximum 174,7, a minimum pedig -9,98 euró volt.

Jól mutatja, hogy mennyire fontosak lesznek a megújulók mellé az energiatárolók a jövőben, hogy a negyedév során 32 órán át (a teljes idő 1,5 százalékában) volt negatív az elektromos áram ára – aki ilyenkor betárazott, majd a csúcsidőszakban eladott ebből, az jól járt.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.