PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL040MDIyLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IVTAvQjM3MDI5NjY5LjQ1ODQ4MjY4ODtkY190cmtfYWlkPTY1MjcwNDkyNztkY190cmtfY2lkPTI2NTU3MTA4NDtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSRHRFBSO2dkcHJfY29uc2VudD0kR0RQUl9DT05TRU5UXzc1NTtsdGQ9O2RjX3Rkdj0xIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tjbGsvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2dkcHI9JEdEUFI7Z2Rwcl9jb25zZW50PSRHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1O2x0ZD07ZGNfdGR2PTEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy02MDB4NTAwLTI2MDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMC9sZWFkLTIwMjYtMTAtMDUtbGVhcG1vdG9yLXQwMy1zdGF0aWMtMTMwMHg2MDAtMjYwOS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL2xlYWQtMjAyNi0xMC0wNS1sZWFwbW90b3ItdDAzLXN0YXRpYy0xMzAweDYwMC0yNjA5LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMzczMzQyOFZJTExBTllBVVRPU09LLkhVMC9CMzcwMjk2NjkuNDU4NDgyNjg4O2RjX3Rya19haWQ9NjUyNzA0OTI3O2RjX3Rya19jaWQ9MjY1NTcxMDg0O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Németországot divat volt az elmúlt években ekézni amiatt, hogy a kritikusok szerint túl gyorsan állt át a megújulók használatára, és sokan úgy vélik, hiba volt lekapcsolni az atomerőműveket is. Pedig három hónap alatt több mint 70 milliárd kWh zöld energiát termeltek, és a hálózat sem omlott össze. Tisztul a kép Ha a megújulók termeléséről van szó, akkor alapvetően mindenki arra gondol, hogy nyáron biztosan jól hoznak, de télen alig van hasznuk. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Jó példa erre az idei első negyedév, amelyben azért még két téli és csak egy tavaszi hónap volt, Németországban mégis elég volt ez arra, hogy a megújulók megverjék a fosszilis energiaforrásokat. Az ország 121,5 milliárd kilowattórás energiatermelésének 58,4 százalékát tették ki a megújuló források az idei év első három hónapjában, míg tavaly ilyenkor az arány még pont ennek az ellenkezője volt. A német statisztikai hivatal jelentése ennél mélyebben is belemegy a részletekbe, így kiderül az is, minek köszönhető a változás. Forrás: Destatis, Tagesschau A grafikonból jól látszik, hogy mennyire fontos volt a szélenergia a fenti siker elérésében – ez egyébként alapvetően jól ki tudja egészíteni a napelemek nyári termelését. A viszonylag alacsony év eleji napsütéses órák száma ellenére egyébként a napenergia szerepe is nőtt, és a második legfontosabb alternatív energiaforrás volt. Az atomenergia 2023 áprilisi kivezetésével kapcsolatban gyakori tévhit, hogy Németország ehelyett a szénerőműveket nyitotta újra, ám a fentiekből is jól látszik, hogy a lignit és a kőszén szerepe jelentősen csökkent, és már csak az elektromos áram kevesebb, mint negyedéért feleltek. Elenyésző import A német átállás kritikusai azt is gyakran felemlegetik, hogy ezt a nagy zöldülést csak azért tudta átvinni a kormányzat, mert a kieső atomenergia és fosszilis források helyett külföldről importál áramot. Ezért utánanéztünk annak is, ez az adat hogyan alakult az első negyedévben. A német energiapiac hivatalos adatai alapján azonban elmondható, hogy az ország az első negyedévben mindössze nettó 1,9 milliárd kWh (1,9 TWh) elektromos áramot hozott be az első negyedévben, ami a 121,5 milliárdos saját energiatermeléshez képest elenyésző, 1,5%. (A nettó energiaimport az ország exportjának és importjának különbözete). További jó hír, hogy az idei első negyedévben nagyot esett az elektromos áram nagykereskedelmi ára, átlagosan 67,67 euróba került 1 MWh a tavalyi 115,82 helyett, ami 42 százalékos csökkenést jelent az energiaárakban. A maximum 174,7, a minimum pedig -9,98 euró volt. Jól mutatja, hogy mennyire fontosak lesznek a megújulók mellé az energiatárolók a jövőben, hogy a negyedév során 32 órán át (a teljes idő 1,5 százalékában) volt negatív az elektromos áram ára – aki ilyenkor betárazott, majd a csúcsidőszakban eladott ebből, az jól járt. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
