PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOC9raWEtZXYzLTA4MTItNjAweDUwMC1jLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDgva2lhLWV2My0wODEyLTEzMDB4NjAwLWMucG5nIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wOC9raWEtZXYzLTA4MTItMTMwMHg2MDAtYy5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Múlt héten megjelent cikkünkben összehasonlítottuk egy elektromos autó, egy elektromos robogó és egy gyalogos fogyasztását 100 km-en, és arra jutottunk, hogy energetikai szempontból a robogó a leghatékonyabb a maga 3 kWh-s fogyasztásával, második helyen a gyalogos következik 5,8 kWh-val, míg egy elektromos autó a nagyobb tömegének és sebességének köszönhetően 15-20 kWh-t igényel. Ezek persze csak a „lokális” fogyasztási adatok, amelyek nem tartalmazzák a különféle veszteségeket, így a most következő cikkünkben annak próbálunk utánajárni, hogyan alakul a primer energiafelhasználás európai viszonyok között. Ennek során rengeteg becslést, feltételezést és kerekítést fogunk alkalmazni, így inkább csak hozzávetőleges értékekről beszélünk majd, mintsem hajszálpontos számokról. Az autó és a robogó A modern villamosenergia-hálózatok egyre hatékonyabbak, de az áramnak az erőműtől a villanyóráig történő eljuttatása még mindig szemmel látható mértékű veszteséggel jár. A Transport and Environment becslése szerint ennek mértéke körülbelül 5%. Mivel a töltőn további 10% veszteség jelentkezik (lásd a lenti ábrát), ezért összességében egy 1,17-es szorzót kell alkalmaznunk, hogy ezeket a tételeket is érvényesítsük a teljes fogyasztás kiszámítása során. Forrás: transportenvironment.org Veszteségek azonban az erőművek oldalán is keletkeznek. A fosszilis energiahordozók elégetése során az energia körülbelül feléből hőveszteség lesz. Jelenleg az európai villamos energia 25%-a származik fosszilis energiából, vagyis a hálózatba betáplált 100 egységnyi áramhoz hozzájön még 25 egységnyi hőveszteség, ez egy újabb 1,25-ös szorzó, ami ahhoz szükséges, hogy megkapjuk a primerenergia-felhasználást. A primer energia az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson (pl. kőolaj). A nemzetközi statisztikai gyakorlat szerint a megújulók és az atomenergia esetében az előállított villamos energia egyenértékűnek számít a primer energiával, most mi is ezt a konvenciót alkalmazzuk De az energiahordozók bányászata, a napelemek, szélturbinák legyártása és az erőművek felépítése is energiát igényel. Hogy mennyit, azt az EROI (Energy Return On Investment) nevű mutató segítségével ragadhatjuk meg. Ha az EROI például 1:9, az azt jelenti, hogy egy egységnyi energia felhasználásával 9 egységnyi energiát nyerhetünk – vagy más szóval: az energiafelhasználásunk 10%-át kell energiatermelésre fordítanunk. Az atom- és a vízerőművek EROI mutatója általában 50 fölötti, a fosszilis, illetve a szélerőműveké pedig 20 fölötti, így tehát nem lőhetünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, hogy az európai villamosenergia-mix bőven 10 feletti EROI mutatóval bír, vagyis az energiafelhasználásunk néhány százaléka mehet el az áram előállítására. Hogy ezt is számításba vegyük – némileg önhatalmúlag – egy 1,05-ös szorzót fogok alkalmazni. Most, hogy már lefedtünk szinte minden vesztesége, kiszámolhatjuk megbecsülhetjük egy európai villanyautó teljes energiafelhasználását 100 km-en: 15-20 kWh x 1,17 x 1,25 x 1,05 = 23-30 kWh Ugyanez a robogó esetében: ~3 kWh x 1,17 x 1,25 x 1,05 = 4-5 kWh Így már csak az a kérdés, hogy mennyi a teljes energiafogyasztása a gyaloglásnak. Járjunk utána! A gyalogos Mint azt az előző cikkünkben már kiszámoltuk, egy átlagos testalkatú embernek körülbelül 5000 kilokalóriára van szüksége 100 km megtételéhez. Ennyi energiát akár 1,25 kg kristálycukor is képes lenne biztosítani, de ha reálisak akarunk lenni, akkor érdemes a normál étrendből kiindulni. Egy tanulmány szerint 2013-ban egy EU-s állampolgár élelmezésére éves szinten és átlagosan 23,6 GJ energiát fordítottak, ami napi 65.000 kJ-nak felel meg. Forrás A FAO adatai szerint egy európai lakos ugyanekkor átlagosan napi 3400 kilokalóriát használt fel. Ez egy kissé magas értéknek tűnik, ha azt nézzük, hogy napi 2000-2500 kilokalória is elég lenne, de ebben benne van az élelmiszerhulladék is (ideértve a kutyával, macskával megetetett maradékot is). Ezek után már könnyedén kiszámolhatjuk, hogy az átlagos európai étrendet alapul véve egy kilokalória előállítása mennyi energiába kerül: 65.000 kJ/3400 kcal = ~19 kJ. A 100 km megtételéhez szükséges 5000 kcal előállítása tehát 95.000 kJ energiát igényel a gyalogos esetében, ami 26,4 kWh-nak felel meg, de talán helyesebb, ha inkább egy 24-29 kWh-s tartományról beszélünk, jelezve a nagyfokú bizonytalanságot. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ebben a növények által közvetlenül hasznosított napenergia nincs benne, csak az emberi input. Közlekedési mód Teljes energiafelhasználás 100 km-en Elektromos autó 23 – 30 kWh Gyaloglás 24 – 29 kWh Elektromos robogó 4 – 5 kWh Az eredményeken jól látszik, hogy az elektromos robogó messze a leghatékonyabb közlekedési mód (legalábbis a három közül), egy „medián gyalogos” pedig hozzávetőleg ugyanannyi primer energiát igényel, mint egy országúti sebességgel haladó villanyautó. Persze ha a gépkocsi lassabban közlekedik, mert mondjuk a városi forgalomban vesz részt, akkor már hatékonyabb lehet a gyalogosnál, de ugyanígy más végeredmény születhet az étrendtől, a sebességtől és a testsúlytól függően is. Az elektromos robogó első helyezésére azonban legfeljebb csak egy nagyon szigorú vegán diéta jelenthet veszélyt. A konklúzió mindebből talán az lehetne, hogy a kerék az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Mennyit fogyaszt egy gyalogos százon? dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
