Nincs igény a villanyautókra

Furcsa kettősség figyelhető meg ma az európai autóiparban. Miközben az európai autógyártók lobbiszervezete arra akarja szép szóval, fenyegetéssel és zsarolással rávenni az EU döntéshozóit, hogy engedélyezze a környezet- és egészségromboló belső égésű motorral felszerelt járművek 2035 utáni értékesítését, az iparág aktuális helyzetét bemutató legnagyobb európai seregszemle, a müncheni IAA Mobility szinte semmi másról nem szólt, csak az elektromobilitásról.

Az európai autógyártók egy része szerint nincs (akkora) igény a villanyautóra. Mondják ezt akkor, amikor az európai piacon az idei év első 7 hónapjában eladott új autók 17,4 százaléka már tisztán elektromos. Ha nincs igény ezekre, akkor kik veszik meg a kínai villanyautókat és a Teslákat? Ha nincs igény, akkor hogy tudnak már ekkora szeletet kiharapni a tortából úgy, hogy a legtöbb gyártó a megfizethető árkategóriában még nem is kínál elektromos autót vagy csak korlátozott elektromos választékkal rendelkezik.

Az autógyártók teljesen félreértik az EU döntését. Az EU nem egy technológiai, piactorzító döntést hozott, mert mondjuk a döntéshozóknak ez a hajtásmód tetszik, hanem kimondta, hogy mi a társadalmi elvárás azzal a csoporttal szemben, amely kiegészítő erőforrást használó járművel közlekedik vagy szállít: nem szennyezhetik tovább a környezetüket mert ezzel a teljes társadalomnak, mindannyiunknak óriási károkat okoznak.

A szabályozás nem egy technológiát preferál, hanem a kibocsátás megszüntetését írja elő. Nem az európai gyártókat korlátozza, hanem mindenkit. Minden gyártó – legyen az európai vagy nem európai – pontosan ugyanakkor tudta meg, hogy mi az irány. Mindenkinek ugyanannyi lehetősége volt hinni a változásban és felkészülni arra.

Ráadásul a szabályozás nem csak az autógyártókra vonatkozik, hanem a vevőkre is. Nem vehetnek több olyan járművet 2035 után, ami szennyezi a környezetet. A különbség az, hogy a ma rendkívül aktív lejárató kampányokkal félrevezetett vevőkör 2035-re minden igyekezet ellenére tisztában lesz azzal, hogy az elektromos autó minden szempontból jobb választás.

Hogy lehet azzal vádolni az EU-t, hogy Európa egyik legfontosabb iparágának vesztét akarja, amikor a lakosság érdekeit is félretéve brutális extra vámokat vet ki a kínai autóipar termékeire, hogy magasan tartva azok európai árát, lassítsa térnyerésüket, és így levegőhöz juttassa a kínai autóiparral szemben hátrányba csúszó európai autógyártást?

Hogy lehet azzal vádolni az EU-t, hogy tönkreteszi az európai autóipart, amikor euró milliárdokat biztosít az új technológia elterjedését segítő infrastruktúra kiépítésére, többek között az európai autógyártók által létrehozott töltőszolgáltatónak is. Nem könnyebb ez így, mintha ezt saját zsebből kellene finanszírozniuk?

El lehet törölni a 2035-ös céldátumot, azt a fals üzenetet küldve az európai autógyártóknak, hogy 2035 után is lesz piaca a hagyományos motorral szerelt autóknak Európában, csak kérdés, hogy ezzel ki jár jól. Ha az Európán kívüli világ autópiacai átállnak elektromosra (márpedig 2035-re jó eséllyel átállnak), akkor a Kínában már ma is óriási túlkapacitásokkal rendelkező hagyományos autógyártók a már harmadik világban is eladhatatlan benzines autóikat fogják dömpingáron az európai piacra önteni. Hiszen nálunk még – elvileg – eladható lesz. Vajon mennyire lesznek versenyképesek az európai gyártók egy ilyen környezetben? Mennyi pénzt lehet majd keresni azokon a belső égésű motoros autókon?

Már most is számos olyan jelentős piac van a világon, ahol gyorsabban halad az átállás, mint nálunk Európában. Ha ragaszkodunk a régi technológiákhoz, akkor lemaradunk, elmegy mellettünk a világ.

Egyébként semmi sem mondja, hogy elektromos autót kell árulni. Lehet hidrogén üzemanyagcellás rendszert is gyártani és hidrogén töltőhálózatot építeni. Rengeteg sok pénzt ad hozzá az EU, pont mint villanyautó-töltőkre. (Ennek ellenére lényegében nem épül ilyen hálózat.) De maradhatna akár belső égésű motoros is az autó, ha a kibocsátása nulla lenne – például ha kipufogás helyett a káros anyagokat semlegesítené vagy begyűjtené az autó.

A „nem kell a vevőknek az elektromos autó” narratíva különösen furcsa akkor, amikor Európa egyik legnagyobb autópiacán (Németország) a támogatás kivezetését követően a 2024 első 7 hónapjában mért 12,6 százalékról 2025 ugyanezen időszakában 17,8 százalékra ugrott (+41%) a villanyautók részesedése. Nagyon nehéz úgy az igény nem létezéséről beszélni, hogy évek óta csökken vagy stagnál a belső égésű járművek piaca, miközben ezalatt az elektromos autók eladása nem csak arányaiban, de darabszámot illetően is dinamikusan nőtt. Nehéz az igény hiányáról beszélni, amikor a norvégoknál augusztusban már 98,4 százalék volt az elektromos autók aránya (harmadik egymást követő hónapban nőtt), amikor a dánoknál is 60% felett van a BEV (akkumulátoros elektromos) autók aránya az új autó piacon.

Nem mindenkinek való az elektromos hajtás? Tegyük fel, hogy így van. Van 10 évük a gyártóknak, hogy mindenkinek megfelelő megoldásokat fejlesszenek ki. Ez nem is akkora feladat, hiszen ehhez már ma is létezik minden technika. Csak el kell kezdeni nagyobb mennyiségben gyártani azokat az autókat, amikkel az autóipar még adós.

Furcsa dolog az infrastruktúra hiányáról papoló, dízellel járó politikusokat és cégvezetőket hallani, amikor lépten-nyomon félig vagy teljesen üres, tucatnyi oszloppal felszerelt töltőállomásokba botlik az ember. Ma már Európa-szerte egymilliónál is több nyilvános töltő várja az elektromos autóval közlekedőket. Eközben egyre több benzinkút zár be vidéken éjszaka, mert nem éri meg nyitva tartani. Komplett környékek maradnak ilyenkor üzemanyag nélkül. A nyilvános elektromos autó töltőállomások éjjel-nappal kiszolgálják az autósokat. Nyáron sorok alakulnak ki egyes útvonalakon a töltőknél? Előfordul. Sokkal ritkábban, mint azt ezek az emberek láttatni szeretnék. Vajon őket az ilyenkor, a nyári szezonban, a benzinkutakon kialakuló sorok miért nem zavarják?

Baj lesz az európai autóiparban? Talán. Biztosan lesznek olyan gyárak, amiket be kell majd zárni. Az ott dolgozóknak ez nagyon fog fájni. De a gyárbezárásoknak a hibás döntések sorozata, illetve a nem hatékony működés lesz az oka, nem pedig az új technológia. De ezekkel egy időben lesznek olyan helyszínek, ahol új gyárakat nyitnak, és új munkahelyek létesülnek, mert hatékonyabban, olcsóbban tudnak gyártani. Az autókat a meghajtástól függetlenül le kell majd valakinek gyártania. Ha az európai autógyártók nem akarják, akkor majd megteszik más gyártók. A munkahelyekre pedig nem az autó meghajtási módja jelenti az igazi veszélyt, hanem a számítási teljesítmény, az energiatárolás és a mesterséges intelligencia szédítő tempójú fejlődésének farvizén szinte észrevétlenül elterjedő humanoid robotok, amelyek azt a 3000 pozíciót is elveszik, amelyekben ma egy közepes méretű autógyárban még embereket foglalkoztatnak.

Akik továbbra is kétségbe vonják az EU társadalmi céljait, és azt a fals narratívát terjesztik, hogy az EU az európai autógyártás vesztét akarja, azok nyíltan vállalják, hogy sem az emberi egészség, sem a környezetünk nem jelent nekik semmit, és a saját gazdagodásuk érdekében hajlandóak bármeddig kárt okozni másoknak és a társadalomnak. Akik azt mondják, hogy ők továbbra is árulni szeretnék a környezetre és egészségre károsan üzemeltethető autókat, azok szembemennek mindannyiunk, köztük a saját gyermekeik jól felfogott érdekével.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.