Konkrét adatokra is fény derült a debreceni akkugyár második közmeghallgatásán

Múlt pénteken ismét közmeghallgatást tartottak Debrecenben a CATL beruházás kapcsán, ezúttal a tervezett akkumulátorgyár környezetvédelmi hatósági engedélye volt az apropó. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás november végén indult, a kormányhivatalnak február 13-ig kell döntést hozni. A CATL csak ezt követően nyújthatja be az építési engedély iránti kérelmét.

A január 9-én tartott katasztrófavédelmi közmeghallgatáson és lakossági fórumon becslések szerint 7-800 érdeklődő vett részt, a kérdéseikre Debrecen polgármestere, a katasztrófavédelem képviselője, a CATL képviselője, valamint szakértők igyekeztek válaszokat adni, amely az indulatos hallgatóság miatt nem volt egyszerű.

A második eseményt egy kisebb, 450 fős teremben tartották, de végül mindenki bejutott, aki szeretett volna. A dehir.hu beszámolója szerint a hangulat ezúttal is nagyon feszült volt. A folyamatos bekiabálások miatt nehezen jutottak szóhoz az illetékesek. A Debreciner Facebook oldalán élőben közvetítették az eseményt. A polgármester ezúttal nem vett részt a közmeghallgatáson.

Hajduné Kovács Mária Mónika, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának vezetője elmondta, hogy a folyamatban lévő eljárás ma Magyarországon a legmagasabb szintű környezetvédelmi eljárás, és kiemelte, hogy minden dokumentáció hozzáférhető a nyilvánosság számára. Kijelentette, hogy Magyarországon csak olyan gyár kaphat engedélyt, amely nem környezetszennyező.

Tóth Roland környezetvédelmi szakértő szerette volna ismertetni az engedélyezési eljárás folyamatát és a gyár tevékenységét, de a közönség nem hagyta szóhoz jutni. Annyit megtudhattunk, hogy a CATL évente 690 ezer autóba elegendő akkumulátort gyártana Debrecenben.

Rácz Róbert főispán elmondta, hogy a közmeghallgatáson elhangzott észrevételeket be szeretnék építeni a hatósági eljárásba, de ha a jelenlévők nem engedik feltenni az értelmes kérdéseket, azzal elmulasztják ezt a lehetőséget.

Egy jelen lévő megkérdezte, miért kész tények elé állítják az embereket és miért nem adnak nekik választási lehetőséget, hogy akarják-e a gyárat. Elmondta, hogy szerinte az életüket teszik kockára, de még van visszaút. A következő felszólaló szerint a gyár mindenképp megépül, hiába tiltakozik bárki, majd a koronavírusról és a kínai bérekről beszélt. A főispán visszautasította a feltételezést, elmondta, hogy a hatósági eljárás folyamatban van, illetve figyelmeztette a közönséget, hogy a releváns dolgokról beszéljenek, ne a koronavírusról.

Egy környékbeli tanyán élő nő megkérdezte, hogy mikor építik ki náluk a vízvezetéket, ezt a kérdést azonban a főispán szintén nem tartotta relevánsnak. Felvetődött egy a CATL ellen jelenleg folyó eljárás is, megkérdezték milyen biztosíték van arra, hogy betartsa a vállalat a szabályokat, és felvetette, hogy csak akkor kapjon támogatást a cég, ha a működése során betart minden előírást.

Rácz Róberttől megkérdezték, hogy a magyar állam mikor kötötte meg a szerződést a kínai céggel, a főispán válaszában elmondta, hogy ő a vármegyei kormányhivatalt vezeti, nem a magyar kormányt, és ismételten kérte, hogy a környezetvédelmi eljáráshoz kapcsolódó kérdéseket tegyenek fel, mivel csak így lesz értelme a közmeghallgatásnak.

Apáti István országgyűlési képviselő elmondta, hogy tapasztalatai szerint a debreceniek mereven elzárkóznak a beruházástól és kifogásolta, hogy Debrecen polgármestere nincs jelen. Megkérdezte, hogy a gyár tevékenysége kapcsán kerülhetnek-e rákkeltő anyagok a debreceniek szervezetébe az ivóvíz, a növények vagy az állatok húsa elfogyasztása révén, illetve azt is tudni szerette volna, hogy az eljárásba bevonhatók-e civil szakértők.

Rácz Róbert elmondta, hogy a hatósági eljárás részeként írásban is lehetett kérdéseket feltenni, amelyeket a hatóságnak meg kell válaszolnia, példaként hivatkozott a Civil Fórum Debrecen Egyesületre, melynek 45 beküldött kérdésén látszik, hogy szakértők bevonásával írták azokat, ily módon tehát lehetőség van civil szakértők bevonására.

Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető elmondta, hogy a jogszabályokban egészségügyi határértékeket határoznak meg és az eljárásban azt vizsgálják, hogy ezeket ne haladják meg.

Természetesen felmerültek a gödi problémák is, megkérdezték, ha biztonságos egy akkumulátor gyár, akkor miért költöznek el Gödről a lakosok és miért temették be az ottani mérőkutakat. Elmondta, hogy népszavazást kellett volna kiírni Debrecenben a döntést megelőzően, ezt követően a tömeg hazaárulózásba kezdett és nem engedte válaszolni a főosztályvezetőt. A főispán ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a viselkedéssel sértik azok jogát, akik kíváncsiak lennének a válaszokra.

Arra a kérdésre, hogy mérgező lesz-e a víz, Hajduné Kovács Mária Mónika elmondta, hogy Magyarországon környezetszennyező üzem nem működhet, mert különben a hatóságnak be kell záratnia. A hatóság munkája nem ér véget az engedélyezési eljárással, a működést is folyamatosan ellenőrizni kell, súlyos környezetvédelmi vétség esetén le kell állítani az üzem működését, akár a működési engedélyét is visszavonhatják.

Volt aki a kormányhivatali dolgozók tapasztalatairól érdeklődött más pedig az ellenőrzések gyakorlatáról. Megtudhattuk, hogy a főosztályvezető 2006-tól végez ilyen irányú komplex tevékenységet és korábban is vezette már akkumulátorgyárak engedélyeztetését, de Debrecenben most először kérték fel erre. Az ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján és szúrópróbaszerűen egyaránt végeznek majd, a monitoring adatokat pedig kötelező nyilvánosságra hozni.

Schmuck Erzsébet kifogásolta, hogy munkaidőben tartják a közmeghallgatást, érdeklődött, hogy a CATL beruházás mellett a debreceni Déli Gazdasági Övezetben épülő szeparátorfóliagyárra és katódgyárra készül-e együttes hatástanulmány, valamint azt ígérte, hogy az LMP februárban országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárakról.

Az esemény időzítéséről a főispán elmondta, hogy a korábbi közmeghallgatáson hét ember volt a legtöbb érdeklődő és kiemelte, hogy ez egy hatósági közmeghallgatás, nem pedig lakossági fórum, valamint elmondta, hogy a hatósági eljárásban írásban is lehet kérdéseket feltenni. Tóth Roland szakértő elmondta, az eljárás során a Déli Gazdasági Övezetben már működő és felépíteni tervezett üzemeket figyelembe vették.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte mondandóját, hogy ő már ivott a gödi vízből és az rendben van. Folytatni azonban nem tudta, mert a hallgatóság kifütyülte és lehurrogta.

Egy résztvevő azért aggódott, hogy az elhasznált akkumulátorokat az élettartamuk végén Debrecenben fogják tárolni, mire Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője elmondta, hogy Debrecenben és a környéken nem terveznek akkumulátor-újrafeldolgozási tevékenységet végezni. Mivel többen is érdeklődtek a németországi ellenőrzésről, elmondta: az ellenőrzés egy építés alatt álló üzemrészen történt, s a kivitelezőt ellenőrizték, s végül nem találtak szabálytalanságot.

Egy gazda arról beszélt, hogy elveszik a földjeit, mert ott lakótelepeket szeretnének felépíteni a kínai munkásoknak. Ez ügyben egy ingatlaniroda vette fel vele a kapcsolatot és már kommandósok is jelentek meg nála.

Egy nő megkérdezte, előfordulhat-e olyan végkimenetel, hogy a gyár ne épüljön meg. Hajduné Kovács Mária Mónika válaszából megtudtuk, hogy igen, az eljárás végződhet az egységes környezethasználati engedély megadásával és elutasításával is.

Egyre feszültebbé vált a hangulat, két férfit, akik folyamatosan bekiabálásokkal szakították meg az éppen beszélőket, megkértek a terem elhagyására, a vízmű vezérigazgatója pedig a mikrofonba ordítva kérte, hadd mondja végig.

Ennek hatására szóhoz jutott és elmondhatta, hogy a napi kitermelhető vízmennyiség 75 ezer köbméter (ennyi érkezik a rétegvizekhez), a Keleti-főcsatorna felől pedig 30 ezer köbméter érkezik. A város napi vízigénye 40 ezer köbméter, a csúcs vízigénye pedig 60 ezer köbméter. A CATL napi vízigénye mindhárom ütem megépülése után 20 ezer köbméter lesz, melynek jelentős részét nem ivóvízzel, hanem tisztított szennyvízzel, szürkevízzel elégítenék ki. Gorján Ferenc szégyenletesnek nevezte Göd kapcsán a monitoring kút betemetését és elmondta, hogy Debrecenben ilyet ő nem engedne meg.

Megkérdezték igaz-e, hogy a CATL gyár területéről kitermelt humuszt Németországba és Hollandiába szállítják. Lengyel István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő képviseletében elmondta, hogy a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően a telken belül deponálják a humuszt, melynek egy részét zöldfelület kialakítására használják fel.

Dede Tamás megkérdezte, jól tudja-e, hogy a gyárból a kéményen távozó porok 30 kilométeres sugarú körben rakódnak le, illetve azt is, hogy a CATL termálvizet fog-e használni a gyártási tevékenységet során, lítium feloldására.

Tóth Roland szakértő válaszában elmondta, hogy a porokban lévő anyagok az egészségügyi határérték alatt lesznek, gyakorlatilag feloldódnak a levegőben. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője pedig azt tette hozzá, lítiumot ők nem is fognak használni és nem fognak termálvizet felhasználni.

Ismét felmerült, miért nincs jelen a város polgármestere, mire azt a választ kapták a jelenlévők, hogy ez nem egy lakossági fórum. Csige Tamás véleménye szerint a lakosság elveszítette a bizalmát, azért alakult át a közmeghallgatás lakossági fórummá, valamint érdeklődött a CATL gyár hűtési folyamatai során elpárolgó víz hatását a villámárvizekre. Tóth Roland szakértő elmondta, hogy vizsgálták a vízgőz hatását és a szakirodalom alapján nem lesz hatással a térség klímájára.

A CATL képviselőitől megkérdezték létezhet-e olyan lakossági tiltakozás, melynek hatására elállnak a beruházástól, de választ nem kapott, mivel a kérdése nem környezetvédelmi tartalmú.

Arra a kérdésre, hogy milyen pénzből épül a gyár, Szekeres Antal főjegyző elmondta, hogy Debrecen önkormányzata nem biztosít támogatást a beruházáshoz.

A gyár vízigényére vonatkozó kérdésre Tóth Roland szakértő elmondta, hogy a napi 3 ezer köbméternyi vízigény 85 százaléka a hűtésre kell és mindössze 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során. Az ebből keletkező szennyvizet előtisztítás után engedik majd a debreceni szennyvíztelepre.

Egy nő arra kérte az embereket, hogy hallgassák meg egymást, illetve elmondta, hogy mindannyiuknál van mobiltelefon, abban pedig akkumulátor. Ekkor odament egy beruházást ellenző férfi és megütötte, majd a férfi kirohant. Az események hatására Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető azt mondta, lezárja a közmeghallgatást, de ez sokaknak nem tetszett. Rácz Róbert főispán azt mondta, amennyiben normális mederben folyik tovább a közmeghallgatás, akkor tudják folytatni, ezután nyugodtabb hangvételben folytatódott az esemény.

Megkérdezték, hogy a biztonsági jelentésben miért nem szerepelt a szürkevíz felhasználásának lehetősége. Tóth Roland válaszából kiderült, hogy ez egy új innováció lenne, amiről még nem volt döntés a biztonsági jelentés készítésekor, de később egy ezt a fejlesztést támogató kormányhatározatnak is köszönhetően kiegészítették ezzel a biztonsági jelentést.

Egy méhész megkérdezte ki garantálja azt, hogy a CATL-nek nem lesz saját kútja a debreceni telephelyén, majd személyes panaszait sorolta és megkérte a jelenlévőket, hogy tegye fel a kezét, aki akarja ezt a gyárat. Senki nem jelentkezett.

A gödi tapasztalatokra hivatkozva rákérdeztek a zajvédő intézkedésekre is, azon kívül, hogy a tanulmány szerint az ajtókat és ablakokat zárva tartják, illetve elektromos autókat használnak. Tóth Roland szakértő elmondta, hogy míg más városokban a gyáraktól már 100 méterre lakóházak vannak Debrecenben ennél jóval távolabb lesznek a legközelebbi házak. A számítógépes modellezések alapján arra jutottak, hogy az első ütem minimális zajterhelést fog okozni, az újabb ütemeknél pedig újra el kell majd végezni ezeket a tanulmányokat. A gyárban minden zárt kialakítású, így a zajhatás nagy része bent marad, a hűtőtornyokat pedig árnyékolja majd az épület. Azt is megtudhattuk, hogy miniszteri kivételt gyár nem, csak versenypálya kaphat a zajvédelmi előírások alól.

Tímár Zoltán Mikepércs polgármestere elmondta, hogy ők maguk is sok kérdést állítottak össze szakértőkkel és a lakosok több kérdését is továbbították a hivatalnak. A mikepércsiek aggódnak,  kiemelte a szürkevíz felhasználásának ötletét, amelyről nem tudják, hogy annak elpárolgása milyen hatással lesz az emberekre. Felvetette, hogy a szürkevíz páráját le kellene csapatni ahelyett, hogy a levegőbe párologtatják. Azt ígérte, hogy akkor is monitoring rendszert állítanak fel a többi gyár miatt, ha a CATL üzeme nem épül meg.

A CATL kínai képviselőitől megkérdezték, hogy szívesen hoznák-e idei a kínai munkatársakat ennyire elutasító környezetbe, mire azt a választ kapta, hogy elsősorban Magyarországon keresik leendő munkatársaikat. A CATL két kínai munkatársától angolul is megkérdezték, létezik-e olyan lakossági tiltakozás, ami miatt elállnak a beruházás megvalósításától, de erre a jelenlévők nem kívántak válaszolni.

Mándi László önkormányzati képviselő követelte, hogy a városvezetés kezdeményezzen népszavazást, valamint megkérdezte, biztosítanak-e pénzgaranciát arra a városnak egy esetleges probléma esetére a biztosítási eljárás idejére.

Szilágyi Balázs a CATL részéről elmondta, hogy a paksi atomerőmű 2000 megawattos kapacitásánál lényegesen kevesebb energiát használnak majd fel, az első ütemben 80 megawattos átlagfogyasztással számolnak. A pénzügyi biztosítás kapcsán pedig azt válaszolta, erről még nincs döntés, de minden törvényi előírásnak meg fognak felelni.

A közmeghallgatás eseményeire ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt reagáltak. Az LMP és a Mi Hazánk népszavazással akadályozná meg a gyár megvalósítását. A debreceni Fidesz-KDNP sajnálattal vette tudomásul, hogy a Debrecen legnagyobb munkahelyteremtő beruházásával kapcsolatos második közmeghallgatás sem tudta elérni valódi célját. Hangsúlyozták, hogy az üzem kizárólag a legszigorúbb magyar és az európai uniós környezetvédelmi és iparbiztonsági előírások betartása mellett kaphat engedélyt. A pénteki közmeghallgatáson ennek garanciáit szerették volna bemutatni a szervezők, de ez csak részlegesen sikerült, ezért fontosnak tartják, hogy a következő időszakban minél több hasznos és megnyugtató információ lásson napvilágot a beruházással kapcsolatosan.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.