PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2luc3Rlci8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pbnN0ZXIvJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMi9oeXUta2FtcGFueW9rLWluc3Rlci12aWxsYW55YXV0b3Nva2Jhbm5lcmVrLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEyL2h5dS1rYW1wYW55b2staW5zdGVyLXZpbGxhbnlhdXRvc29rYmFubmVyZWstMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEyL2h5dS1rYW1wYW55b2staW5zdGVyLXZpbGxhbnlhdXRvc29rYmFubmVyZWstMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto

Lítiumot és akkugyártáshoz használt oldószert találtak a gödi kutak vizében

egyéb
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjkvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjkiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXY5L2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXY5JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLW0tdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében, írja az atlatszo.hu egy független szakértői vizsgálatra hivatkozva. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok lítium és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer jelenlétét mutatták ki néhány gödi kút vizében. A vizsgálat célja a talajvíz minőségének, valamint  a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.

A március végén elvégzett vizsgálatban három alsógödi kút vizéből vettek mintát, melyeket laboratóriumban megvizsgáltak és megtörtént a szakértői értékelés is. A mintavételek a Tisza, a Gerle és a Diófa utca egy-egy ingatlanjának kútjából történtek, melyek kb. 800-1000 méterre vannak a Samsung üzemétől és egymástól.

Mintavételi pontok és a Samsung gyár elhelyezkedése (Forrás: Göd-ÉRT Egyesület)

Az eredmények szerint a gödi kutak vizének nitráttartalma meghaladja a határértéket, ez azonban Magyarország számos településén megfigyelhető. Ezen kívül az akkumulátorok elektródájának gyártásához használt N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer is megtalálható a vízmintákban, holott jelenléte nem normális a talajvízben. Az anyag Biztonsági adatlapja szerint bőrirritáló hatású, súlyos szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a magzatot.

Egy 2019-ben készült vizsgálati dokumentáció szerint a Samsung-gyár évente több mint 10.000 tonnát használ fel ebből az oldószerből. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Samsung által szolgáltatott adatai alapján 2020-ban 354 kg N-metil-2-pirrolidon jutott a levegőbe.

A kutak vizébe úgy juthatott az oldószer, hogy a levegőből a talajra leülepedett anyagot a csapadékvíz a talajvízbe mosta. Közvetlenül nem valószínű, hogy a talajvízbe kerülhetett az anyag, mert ahhoz, hogy ilyen távolságban ilyen koncentrációban megmutatkozzék,  nagy szennyező forrásnak kellene lenni a gyárban.

Samsung SDI, Göd

Az akkumulátorgyártáshoz szükséges lítium nyomelemként a dunai üledékek vizében is megtalálható alacsony koncentrációban, a gödi három kút vizében viszont ennél magasabb értékeket mértek. A lítium a biztonsági adatlapja szerint szintén egészségkárosító anyag.

A szakvélemény összegzése megállapította, hogy „A kimutatott és a hazai jogszabályokban határértékkel nem rendelkező Lítium, illetve N-metil-2-pirrolidon esetében, összhangban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal, egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé (a Duna irányába) mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 db állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni.”

A vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.

A címlapkép illusztráció! fotó: Hans Reniers / Unsplash

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.