Lítiumot és akkugyártáshoz használt oldószert találtak a gödi kutak vizében
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében, írja az atlatszo.hu egy független szakértői vizsgálatra hivatkozva. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok lítium és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer jelenlétét mutatták ki néhány gödi kút vizében. A vizsgálat célja a talajvíz minőségének, valamint a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.
A március végén elvégzett vizsgálatban három alsógödi kút vizéből vettek mintát, melyeket laboratóriumban megvizsgáltak és megtörtént a szakértői értékelés is. A mintavételek a Tisza, a Gerle és a Diófa utca egy-egy ingatlanjának kútjából történtek, melyek kb. 800-1000 méterre vannak a Samsung üzemétől és egymástól.
Az eredmények szerint a gödi kutak vizének nitráttartalma meghaladja a határértéket, ez azonban Magyarország számos településén megfigyelhető. Ezen kívül az akkumulátorok elektródájának gyártásához használt N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer is megtalálható a vízmintákban, holott jelenléte nem normális a talajvízben. Az anyag Biztonsági adatlapja szerint bőrirritáló hatású, súlyos szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a magzatot.
Egy 2019-ben készült vizsgálati dokumentáció szerint a Samsung-gyár évente több mint 10.000 tonnát használ fel ebből az oldószerből. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Samsung által szolgáltatott adatai alapján 2020-ban 354 kg N-metil-2-pirrolidon jutott a levegőbe.
A kutak vizébe úgy juthatott az oldószer, hogy a levegőből a talajra leülepedett anyagot a csapadékvíz a talajvízbe mosta. Közvetlenül nem valószínű, hogy a talajvízbe kerülhetett az anyag, mert ahhoz, hogy ilyen távolságban ilyen koncentrációban megmutatkozzék, nagy szennyező forrásnak kellene lenni a gyárban.
Az akkumulátorgyártáshoz szükséges lítium nyomelemként a dunai üledékek vizében is megtalálható alacsony koncentrációban, a gödi három kút vizében viszont ennél magasabb értékeket mértek. A lítium a biztonsági adatlapja szerint szintén egészségkárosító anyag.
A szakvélemény összegzése megállapította, hogy „A kimutatott és a hazai jogszabályokban határértékkel nem rendelkező Lítium, illetve N-metil-2-pirrolidon esetében, összhangban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal, egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé (a Duna irányába) mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 db állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni.”
A vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
A címlapkép illusztráció! fotó: Hans Reniers / Unsplash
