PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjA3OTA1Mzc7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM2MDk5MDI7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7Z3BwPSRHUFBfU1RSSU5HXzc1NTtncHBfc2lkPSRHUFBfU0lEO2x0ZD07ZGNfdGR2PTEiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2Nsay9OMjIzNzI5MC4zNzMzNDI4VklMTEFOWUFVVE9TT0suSC9CMzM2MjIwODAuNDIwNzkwNTM3O2RjX3Rya19haWQ9NjEzNjA5OTAyO2RjX3Rya19jaWQ9MjM0ODg5MzkwO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZF90cmVhdG1lbnQ9O3RmdWE9O2dkcHI9JEdEUFI7Z2Rwcl9jb25zZW50PSRHRFBSX0NPTlNFTlRfNzU1O2dwcD0kR1BQX1NUUklOR183NTU7Z3BwX3NpZD0kR1BQX1NJRDtsdGQ9O2RjX3Rkdj0xJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNS9zaGVsbC1yZWNoYXJnZS1tdWx0LWpvdm8tNjAweDUwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNS9zaGVsbC1yZWNoYXJnZS1tdWx0LWpvdm8tMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjA3OTA1Mzc7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM2MDk5MDI7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7b3JkPTE3NDc2OTAyMTI7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0ke0dEUFJ9O2dkcHJfY29uc2VudD0ke0dEUFJfQ09OU0VOVF83NTV9O2dwcD0ke0dQUF9TVFJJTkdfNzU1fTtncHBfc2lkPSR7R1BQX1NJRH07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Mint azt nemrég alaposabban kielemeztük, az Azerbajdzsánból Magyarországra álmodott távvezeték építésének egyik nagy problémáját az a több mint 1100 kilométeres vezetékszakasz jelenti, amelyet Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) között, a Fekete-tengerben, a tengerfenékre kellene lefektetni. Az elvi megállapodást Bukarestben írták alá az érintettek, ami nem csak azért érdekes, mert a Georgia-Románia-Magyaroroszág útvonalra szükséges távvezetékszakasz megépítése is szükséges volna egy Baku-Budapest „áramtengely” létrehozásához, hanem azért is, mert a román fővárosban – igaz, leginkább a saját problémáik kezelésére, de – máris előkerült egy másik ötlet. Mit ér a kormány azeri távvezeték álma? Nem állítanánk, hogy sokkal kevésbé hangzik futurisztikusan, mint az azeri zöldáram EU-ba szállítása, mert ahhoz is kell némi képzelőerő, hogy megvalósíthatónak lássuk mindazt, amit az Energy Policy Group (EPG) felvázolt. A bukaresti agytrösztnél (think tank) úgy látják, hogy optimális lehetőségként kínálkozik Románia számára egy mesterséges energiasziget építése a Fekete-tengeren, amely a romániai és bulgáriai offshore szélerőművekre támaszkodva működhetne. A Tengeri szél – Románia szén-dioxid-mentesítésének elősegítője című tanulmány amellett érvel, hogy ha az energiasziget mindkét kelet-európai országból 3-3 GW tengeri szélkapacitásra kötnék rá, akkor az sokat lendítene a két ország – és ezzel együtt a régió – energiabiztonságán. Mindez, legalábbis román oldalról nézve nem tűnik teljesíthetetlenül soknak, mivel az ország dekarbonizációs modellezéseiben több forrásban is felbukkant már, hogy a a fekete-tengeri gazdasági térségében az évszázad közepére legalább 15 GW offshore szélenergia-kapacitást kellene építeni, mert ez lefedné a zöldenergiás beruházási és kapacitásigények jelentős részét is. Maga az energiasziget nem ördögtől való elképzelés: Belgiumban az Elia Group 2026-ra tervezi megépíteni az első ilyen szigetét, mely a belga partoktól 45 kilométerre, több gigawattnyi tengeri szélenergia-kapacitáshoz kapcsolódva végezhet majd termelés-fogyasztás kiegyenlítési feladatokat Dánia és az Egyesült Királyság között. Ám Dánia is beszállt a világelsőségért folyó versenybe, amikor 2021 elején az ország legnagyobb közüzemi társasága (Adel) megszerezte az első engedélyeket ahhoz, hogy megépítse a VindO-t. Igaz, ez nem a briteket, hanem a Dánia-Svédország-Lengyelország térséget segítené meg. A mesterséges szigetet az Északi-tengeren hoznák létre, és 2030-ra, szélerőműves betáplálással egy zöldhidrogént gyártó energiahubot alakítanának ki rajta. Így működik majd, ha megépül: A román-bolgár mesterséges szigetről a ReChange News megtudta, hogy annak összköltségét előzetesen 8,4 milliárd euróra becsülik. Ha megépül az energiasziget, kérdéses, hogy Románia (és Bulgária) képes lehet-e (illetve: akar-e) további eurószázmilliókkal az azeri távvezeték építésébe beszállni csak azért, hogy a vezeték másik végén, Magyarországon kicsit tovább javítható legyen az energiaellátás. A felvetés azért is húsba vágó lehet, mert Azerbajdzsánban e grandiózus tervhez a betáplálási oldalon szükséges villamos energia többletet is elő kellene még állítani. Jelenleg ugyanis a közép-ázsiai országban az erre dedikált zöldenergia termelő kapacitások csupán tervben és víziókban léteznek. A Fekete-tenger szélenergiás potenciálja már más kutatásoknak is témája volt, erről és két másik térség lehetőségeiről épp a napokban írtunk az alábbi cikkben: Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája Címlapkép: A dán Port Esbjerg vizuális terve egy energiaszigetről (forrás: portesbjerg.dk) Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!