Elszabadultak az indulatok a debreceni CATL akkugyárról tartott közmeghallgatáson

Tegnap délután kezdődött és az éjszakába nyúlt a kötelezően megtartandó közmeghallgatás a kínai CATL akkumulátorgyártó debreceni beruházásával kapcsolatosan. A résztvevők indulatosan fogadták és alig hagyták szóhoz jutni a gyár képviselőit, és Debrecen polgármesterét sem kímélték beszólásaikkal. A városvezetés álláspontja szerint a beruházás fontos gazdaságfejlesztési lépés, a környék lakosságának jelentős része azonban fél.

fotó: Molnár Tamás

A debreceni gigaberuházással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat – még a közmeghallgatás előtt -a  debreciner.hu 5 pontban foglalta össze. Az összefoglaló rámutat, hogy a debreceni gyárat jóval nagyobbra tervezik, mint a példaként emlegetett németországi beruházás, amely megkapta a szükséges engedélyeket. Arnstadtban 70 hektáron fognak kialakítani egy 14 GWh termelési kapacitással rendelkező, mintegy 2000 munkavállalót alkalmazó gyárat, Debrecenben pedig a végső cél egy 221 hektáron megvalósított, 100 GWh kapacitású, 9000 főt foglalkoztató létesítmény.

Az oldal megemlíti, hogy a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi anyagokban csak az első ütemre vonatkozó adatok szerepelnek, így például a biztonsági jelentés 21,8 hektáros területet és 2921 dolgozót említ, a környezethasználati dokumentációban pedig 67 hektár és 40 GWh kapacitás szerepel. A dokumentációk a gyár vízigényéről is eltérő adatokat tartalmaznak, a város polgármestere napi 3378 köbméter, maximum napi 6242 köbméter vizet említett a környezethasználati anyagokra hivatkozva, miközben a biztonsági jelentés szerint az ivóvízigény napi 15.500 köbméter, illetve 1500 köbméter/óra.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 49 pontos hiánypótlási felhívást tett közzé december 7-én, a hiányosságok között megemlítve a gyár által alkalmazott technológiát és hulladékkezelést, az éghajlat, a levegőtisztaság, a talaj védelmét, valamint a zaj és rezgés elleni védelmet. A hiánypótlás határideje január 9, azaz a közmeghallgatás napja. A Debrecíner arra is felhívta a figyelmet, hogy a gödi akkumulátorgyár megkeserítette a helyiek életét, miközben a gyárban dolgozók többsége nem helybéli.

fotó: Molnár Tamás

A közmeghallgatáson a helyi lakosság mellett részt vettek ellenzéki képviselők és a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület is, hiszen Göd lakói hasonló kérdésekkel szembesültek a Samsung akkumulátorgyára kapcsán.

Az éjszakába nyúló eseményről, melyen a hallgatóság indulatosan viselkedett, a Debreceni Nap kétórás videót osztott meg.

A tegnapi katasztrófavédelmi közmeghallgatáson és lakossági fórumon a dehir.hu beszámolója szerint hét-nyolcszázan vettek részt. Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy hiteles tájékoztatást adjanak a beruházásról. Ahogy minden beruházásnál, a CATL akkugyár esetében is mérlegelték, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a beruházás, és csak olyan beruházásokat támogatnak, melyeknél az előnyök lényegesen meghaladják a hátrányok mértékét. A polgármester szerint az akkumulátorgyártással az utóbbi időszakban megjelent sajtóinformációk nem minden esetben valósak.

Példaként említette a gyár vízfelhasználásáról már a hatósági eljárás előtt felreppenő hatalmas számokat (40 ezer köbméter/nap), pedig a debreceni közgyűlés már meghatározta, hogy az egész Déli Gazdasági Övezet legfeljebb 24 ezer köbméter vizet használhat fel. A CATL első ütemében megvalósuló létesítmény tervezett vízfelhasználása napi 3 ezer köbméter, melynek jelentős részét hűtésre használnák fel, azaz nem szennyeződne, ráadásul a vízigény jelentős részét, 60-70 százalékát szürkevízzel, azaz tisztított szennyvízzel elégítenék ki.

Pintér Antal Tamás, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az építési engedélyezés alapja a biztonsági jelentés lesz, az üzemeltetői kockázatokat pedig egy belső védelmi terv tárja fel. A második lépésben lakosságvédelmi terv készül, majd egy lakosságtájékoztató kiadvány, valamint meghatározzák a veszélyességi övezetet.

Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetőjét a résztvevők kifütyülték, bekiabálásokkal szakították meg, amikor a cég történetét és a debreceni beruházást próbálta bemutatni. Megtudhattuk, hogy a létesítmény helyszínén megkezdődött a tereprendezés és 2025-ben szeretnék elindítani a sorozatgyártást.

Kelemen István a CK-Trikolor szakértője kijelentette, hogy a CATL debreceni beruházása nem jelent sem egyéni, sem társadalmi kockázatot. A szakértő elmondta, hogy a hatósági eljárásban eddig beérkezett lakossági kérdéseket megválaszolták. A telephelyen minden olyan létesítményt és területet elemeztek a biztonsági jelentésben, ahol veszélyes anyagok megjelenhetnek, a részletes elemzés kiterjedt a szállításra, a lerakodásra, a tárolásra és a felhasználásra is.

A legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (NMC), amely por alakban, big-bag zsákokban érkezik a helyszínre, ahol kizárólag zárt térben mozgatják azt, így nem kerül a környezetbe. A gyár telephelyéről még egy esetleges balesetnél sem jut ki veszélyes anyag és a környező gyárakban sem fordulhat elő a CATL gyárára veszélyes haváriahelyzet. A gyár padlója olyan anyagból készül majd, hogy egy esetleges probléma esetén sem juthat a talajba a gyártási folyamatból kikerült anyag.

A hallgatóság körében résztvevők hiányolták, hogy nem tartottak népszavazást, mielőtt döntöttek a beruházásról, beszéltek a gödiek rossz tapasztalatairól, kifogásolták, hogy jó minőségű termőföldeket áldoztak fel az ipari park megvalósulása érdekében. Szóba került a város környezetében lecsökkent talajvíz-szint, és volt aki azt nehezményezte, hogy a fiatalok elköltöznek a városból, mert tartanak az egészségkárosodástól.

Volt, aki a helyi ingatlanok elértéktelenedéséért fejezte ki aggodalmát, miközben más a gyárban dolgozók lakhatási lehetőségéről érdeklődött. Felmerült az alapanyag- és késztermék-szállítás közutakra gyakorolt terhelése, ezen kívül a zaj- és rezgésszennyezés, valamint a tűzveszély miatti aggodalom. A polgármester, a szakértők és a katasztrófavédelem képviselői igyekeztek eloszlatni az aggodalmakat.

Előkerült természetesen az a Debreciner által is feszegetett kérdés: a CATL kérelmében napi 3 ezer köbméter víz felhasználása szerepelt, míg a biztonsági jelentésben napi 15 ezer, s ez még csak a gyár első üteme. A kérdésre, hogy melyik a valós szám, Kelemen István szakértő elmondta, sajnos tévedtek, a folyamatos adatszolgáltatás során a módosult adatot nem vezették át a biztonsági jelentésbe, a valós szám a 3 ezer, ezt azóta korrigálták.

A mikepércsiek levegőszennyezéssel kapcsolatos aggodalmára Tóth Roland szakértő elmondta, hogy az egészségügyi határérték alatt lesznek a gázok még a gyár területe felett is, ha ezeket el is viszi a szél Mikepércs fölé, az már nagyon alacsony koncentrációban lesz jelen a levegőben.

 

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.