Jöhet bármekkora hideg, a hőszivattyú verhetetlen

A lakásenergetika egyik friss, innovatív, dinamikusan fejlődő területe – az épületgépészeten belül legalábbis –  a hőszivattyús rendszereké. A Magyarországon leginkább split klímás, légkondicionálós, levegő-levegő megoldást jelentő technológiát a fejlesztők manapság úgy skálázzák föl, hogy az adott földrajzi és időjárási viszonyoknak az a leginkább megfeleljen.

Ebbe a sodorba tartozik az a bejelentés is, hogy a Trane, olyan kereskedelmi méretű hőszivattyú rendszert mutatott be, amelyet kifejezetten hideg éghajlatra profiloztak. A például szupermarketek, bevásárlóközpontok és éttermek számára elérhetővé tett technológia, melyről a PV Magazine számolt be először, arra képes, hogy 14,5 – 37,4 kW közötti fűtési, illetve 16,5 – 38,4 kW közötti hűtési teljesítményt szolgáljon alternatív fűtőforrások (elektromos fűtőtestek, melegvizes hőcserélők stb.) csatlakozási lehetőségével. Mindezt egy új, amerikai fejlesztési sztenderdnek megfelelően.

Most már biztos: nem fogunk hidrogénnel fűteni

A Trane azt állítja, hogy az új készülékcsaládjának fűtési teljesítménytényezője (COP) a teljesítménymérettől függően 3,82 és 3,60 közötti értéket mutat, sőt: különböző szellőztető kiegészítőkkel akár 60 százalékkal csökkenti az eddigi normának tekintett energiafogyasztást. (A COP az a hatékonysági paraméter, ami azt jelzi, hogy egységnyi villamos energiából mennyi hő-, illetve fűtőteljesítményt képes a berendezés biztosítani. A 3,6 tehát azt jelenti, hogy 1 kW-nyi áramból 3,6 kW fűtőteljesítményt állít elő.)

Nincs megállás: a hőszivattyúk kora jön

De igazából nem is maga a termék, az Airfinity S tetőtéri levegő-levegő rendszere az érdekes ebben a hírben, hanem az, hogy ez a konstrukció is a Cold Climate Air Source Heat Pump (CCHP)  verseny előírásainak megfelelően épült meg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy csomagban egyesített fűtést és hűtést alacsony üzemeltetési költséggel, nagyon jó hatékonysággal képes biztosítani a gyártó – kifejezetten hideg hőmérsékleti körülmények között is.

A versenyt az amerikai energetikai minisztérium (US DOE) hirdette meg, és a CCHP, nem valamiféle közös fejlesztésről szól, ami egyetlen „nagyon nagy hidegben is működő hőszivattyút” vagy géptípust eredményez, hanem a világ legjelentősebb iparági szereplői közötti fejlesztési sprintet jelöli, melybe hat, egyébként konkurens vállalat (a Daikin, a Bosch, a Trane, az LG, a Carrier és a Lennox) is nevezett.

Az első kereskedelmi forgalomba engedhető berendezéssel a verseny kiírásakor még 2024-re számoltak.

Úgy viszik a németek a hőszivattyúkat, mint a cukrot

És bár a Trane most nem lakossági, hanem már kereskedelmi méretű berendezést jelentett be (ez a terep nehezebbik része), érdemes azt is visszaidézni, hogy a hőszivattyúipar az új szegmenst már korábban elkezdte „birtokba venni”. Tavaly decemberben jelentette be a lakossági hőszivattyúkat fejlesztő és építő Johnson Controls, hogy az amerikai piacra kész a megoldása: a York YZV és York HMH7 is teljesíti a CCHP kritériumokat, és a berendezések COP-ja -15 Celsius-fok alatti hőmérsékleten is 2 felett tud maradni.

A Carrier viszont már korábban bejelentette, hogy megkezdi a helyszíni tesztelést egy hasonló konstrukcióval, és kész bizonyítani, hogy az előírások szerinti, -29 Celsius-fok sem jelent akadályt a készülékének. A Carrier akkor bejelentetett hőszivattyú prototípusa már túl volt a laboratóriumi teszteken, és élesben, terepen kezdték el a tesztelést.

Noha az árak még egyik gyártó esetében sem váltak publikussá, és a berendezések boltokba kerüléséhez is kell még egy kis idő, a bejelentések azt már egyértelműen jelzik, hogy a hőszivattyús technológia lakossági és épületgépészeti térnyerése az energiahatékonysági paraméterek súlyosbításával együtt is biztos, és ez a verseny lényegében eldőlt.

Energiahatékony és pénztárcabarát fűtés hőszivattyúval

Szabó M. István