PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Egy cég részvényeseinek közgyűlése, illetve az ottani kérdésekről történő szavazás általában egy hosszadalmas és dög unalmas történet – itt nem szoktak új termékeket bejelenteni. A Tesla mai eseményét viszont valószínűleg mégis példátlan figyelem övezi. Első fokon Még január végén döntött úgy egy delaware-i bíróság, hogy megsemmisíti Elon Musk 2018-as kompenzációs csomagját, amely a világ egyik leggazdagabb emberévé tette. A csomag, amelyről a cég részvényesei 2018 március 21-én szavaztak és 73 százalékos támogatással elfogadtak, nagyvonalú, ám a korabeli elemzések szerint szinte teljesíthetetlen tervet fektetett le Musk számára. A világ leggazdagabb embere? A vállalás szerint a cég résztulajdonosa 10 évig, azaz 2028-ig vállalja, hogy a vállalat vezérigazgatója marad, egy fillér fizetést nem kap, de ha teljesít 12 mérföldkövet, akkor 20,3 millió részvényt (részvényopciót) kap fizetségül. Csakhogy ez a 12 mérföldkő azt követelte meg, hogy Musk a Teslát gyakorlatilag a világ legértékesebb autógyártójává tegye, és a korábbi éves bevételt és EBITDA eredményt 15-20-szorosára növelje. Ezen a legtöbben csak jót nevettek. Amire viszont nem sokan számítottak, az az volt, hogy a vállaltnál sokkal hamarabb elérte a célokat, így az elmúlt években 56 milliárd dollárnyi részvénnyel lett gazdagabb. Ez a részvénycsomag egyébként a cég költségvetését csak minimálisan terhelte, az árát gyakorlatilag a részvényesek fizették meg azzal, hogy ennyivel több TSLA részvény van a piacon, így mindenki részesedése kicsit kevesebbet ér. Csakhogy a grandiózus tervet már öt éve megtámadta egy Richard Tornetta nevű részvényes, akiről csak annyit tudunk, hogy a vállalat 3,2 milliárd darab részvényéből mindössze 9 darab az övé – ám ez az amerikai törvények értelmében tökéletesen elég volt a perhez. A kifogás szerint a Tesla nem tájékoztatta megfelelően részvényeseit a 2018-as szavazás előtt, ugyanis nem hozták nyilvánosságra, hogy az igazgatótanács több tagját is személyes viszony fűzi Muskhoz. A bíróság végül idén január végén hozta meg döntését, és egyetértett a Tornettával. A bírónő úgy értékelte, hogy a cég nem tudta megfelelően alátámasztani, hogy a függőségi viszony ismert volt a részvényesek előtt. A döntés ellen a Tesla és Musk fellebbezhetnek a delaware-i legfelsőbb bíróságánál. A bíróság döntése az ami, illik tiszteletben tartani, de azért egy vélemény engedtessék meg a margójára. Innen nézve egészen abszurd feltételezés, hogy Musk kapcsolata a board tagjaival nem volt közismert. Egyrészt az egyik tag Musk saját testvére, még a vezetéknevük is megegyezik, másrészt a testület tagjainak függetlensége sokszor volt a média kritikájának kereszttüzében, százszor téma volt, kivel mióta barátok. De ha feltételezzük, hogy volt egy olyan az orosz tundrán egy kunyhóban élő kisrészvényes, aki erről még nem hallott, 2018-ban a cég papírjainak 58 százalékát hatalmas, sok tízmilliárd dollár felett rendelkező befektetési alapok, intézmények birtokolták, akikről nevetséges azt gondolni, hogy úgy szavaznak, hogy nekik ezek a kapcsolatok újdonságnak számítottak. Musk és családja tartózkodtak a szavazástól, így összesen 19 százalék szavazott nemmel. Megerősítés Az ítélet tehát még nem jogerős, mégsem várnak a cégnél, most június 13-án, magyar idő szerint késő este újra szavazásra bocsájtják a kompenzációs csomag kérdését, mégpedig azokkal a kiegészítésekkel, extra információval, amelyeket a bíróság hiányolt. A szavazás kimenetele kétesélyes, biztosat senki nem tud mondani, de többek szerint, ha leszavazzák a csomagot, Musk elhagyhatja a céget. Az is kérdés, hogy ha érvényét veszti a korábbi kompenzáció, akkor mi lesz azokkal a papírokkal, amelyeket Musk eladott, hogy megvegye a Twittert, illetve mi lesz a cégvezető jelenlegi részesedésével, ha abból kell eladnia, hogy a visszavont, de már elköltött juttatást visszafizesse. Utólag visszanyomni a fogkrémet a tubusba nem egyszerű. Az eredményt azért nehéz megjósolni, mert mostanra már a cég részvényeinek 48 százaléka több százezer kisrészvényes tulajdonában van szerte a világon. A nagyrészvényesek valószínűleg most is támogatni fogják Muskot, így valószínűbb, hogy átmegy a javaslat, mint az, hogy nem. A cég vezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy az eddig beérkezett szavazatok alapján a kisrészvényesek 90 százaléka támogatta a csomagot, de azt nem lehet tudni, hány százalékuk szavazott. Európából például a legtöbb részvényes nem tud szavazni, hiába vannak értékpapírja, mert az itteni brókercégeknek ez plusz teher és költség, és nem foglalkoznak vele – kötelezni pedig semmi nem kötelezi őket. Mégis, itthon is volt olyan bróker, amely vállalata, hogy ha megírja neki a TSLA részvényes ügyfele, hogy miként szavazzon, akkor megteszi ezt a nevében, de visszaigazolás a szavazat leadásáról nem érkezett, így maximum bízni lehet benne, hogy állták a szavukat. Volt pár ismertebb Tesla befektető is, aki közzétette, hogy nemmel szavazott, ám összességében arányaiban kevés részvényről beszélünk. Akik nemmel szavaznak most általában azzal érvelnek, hogy Musk a Twitter megvásárlása óta nem foglalkozik eleget a Teslával, politikai természetű posztjaival pedig megosztja a közvéleményt és vásárlókat riaszt el. Azt is többen előveszik ellenérvként, hogy a cég részvényárfolyama az utóbbi két évben a felére csökkent. A terv támogatói szerint viszont a 12. mérföldkő teljesítése után történtek irrelevánsak ebből a szempontból, hiszen ez olyan, mintha valaki 2018-2022 között felvett bérét követelnénk vissza a 2023-as teljesítménye miatt. Érvelésük szerint Musk a mérföldköveket elérte, így jár neki a kompenzáció, a cég részvényárfolyama még jelenleg is tízszeres szinten van mint 2018 március 21 előtt. Csütörtök este kiderül melyik tábor nyert. Nincs vége Ám a szavazás megismétlése semmilyen hatással nincs a bíróság elsőfokú döntésére. Bár sokan nehezményezik, hogy a delaware-i bíró gyakorlatilag felülírta a cég részvényeseinek akaratát, ettől még jogszerű, amit tett. A vállalat elsődleges célja valószínűleg az, hogy az eredményt felhasználja a fellebbezéshez. Ütős érv lehet a kezükben, ha a bíróság által hiányolt körülmények ismertetése, valamint az ügyet övező hat hónapja tartó médiafelhajtás ellenére ismét nagy többség támogatja a kompenzációs csomagot. Most nehéz lesz azzal érvelni, hogy nem voltak ismertek a személyes kapcsolatok. Ám az ügynek ezzel nem csak emiatt nincs vége. Az olvasónak feltűnhetett, hogy az egykor kaliforniai, ma texasi székhelyű Tesla ügyében egy delaware-i bíróság dönt. Az ország keleti partján fekvő, mindössze Pest megyényi területű, egymillió lakosú állam igazi adóparadicsom, ezért az amerikai részvénytársaságok több mint felét itt jegyezték be. A döntés nyomán a Tesla most még azt tervezi, hogy hivatalosan is átregisztrál Texasba, és a mostani szavazáson ennek támogatását is kérik a részvényesektől. És van még egy pikantériája az ítéletnek. Sokan felvetik, hogy egyáltalán etikus-e egy ekkora kompenzációs csomag, és a pert indító kisrészvényes érvei között is szerepelt, hogy a díjazás aránytalan mértékű. Ehhez képest a sikerdíjjal dolgozó ügyvédek most, amikor benyújtották a számlát a vesztes félnek, 5,6 milliárd dollárt követeltek maguknak a munkájukért cserébe, amely egyes számítások szerint a 37 fős ügyvédi csapatnak fejenként 288.000 dolláros óradíjat (!) jelentene. Még szerencse, hogy ez fair és reális kompenzáció. Tájékoztatás: a cikk szerzője TSLA részvényekkel rendelkezik. Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
