Rengetegen halnak meg az utakon, az EU gyorsabb változásokat akar

Az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 2025-ben mintegy 19.400 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, ami 3 százalékos csökkenés 2024-hez képest. Ez körülbelül 580-nal kevesebb halálos áldozatot jelent, ami annak fényében különösen jelentős, hogy közben nőtt a járművek száma és a megtett kilométerek mennyisége Európában.

A javuló tendencia ellenére a legtöbb tagállam még mindig nincs jó úton ahhoz, hogy teljesítse az EU 2030-as célját, amely a halálos és súlyos közúti balesetek számának 50 százalékos csökkentését irányozza elő 2019-hez képest. A legfrissebb adatok szerint Belgium, Bulgária, Dánia, Lengyelország és Románia azok az országok, amelyek a jelenlegi tempójuk alapján elérhetik ezt a célkitűzést. Ugyanakkor vannak olyan országok is – például Írország, Izland és Málta – ahol az elmúlt években jelentősen nőtt a halálos közúti balesetek száma, ami aggodalomra ad okot.

Az Európai Unió hosszabb távú célja egyébként még ambiciózusabb: 2050-re a Vision Zero program keretében gyakorlatilag nullára csökkentenék a közúti halálesetek számát.

Az országok között jelentős különbségek láthatók az elmúlt egy év mérlegének tekintetében is. A legnagyobb javulást 2025-ben Észtország érte el, ahol 38 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma 2024-hez képest, míg Görögországban 22 százalékos visszaesést mértek. Magyarországon is javult a helyzet: 2025-ben 48 haláleset jutott egymillió lakosra, szemben a 2024-es 52-es értékkel, ami 8 százalékos csökkenést jelent. Ez ugyanakkor még mindig az uniós átlag feletti érték (43), és az adatok alapján Magyarország továbbra is a 10. legveszélyesebb ország az Európai Unióban, így bőven van még tér a javulásra.

A legbiztonságosabb utak 2025-ben ismét Svédországban és Dániában voltak, ahol mindössze 20, illetve 23 haláleset jutott egymillió lakosra. A legrosszabb mutatókkal Bulgária, Románia és Horvátország rendelkezik.

A legveszélyesebbnek továbbra is a lakott területen kívüli utak számítanak. A legutóbbi teljes körű, 2024-es adatok szerint a halálos balesetek 53 százaléka ilyen szakaszokon történt, míg városi környezetben 38 százalék, autópályákon pedig 8 százalék volt ez az arány. A városi területeken különösen a sérülékeny közlekedők vannak veszélyben: gyalogosok, kerékpárosok, motorosok és mikromobilitási eszközök használói adják a halálesetek mintegy 70 százalékát.

A halálos balesetekben érintettek között jelentős a nemek közötti különbség is: az áldozatok 77 százaléka férfi, míg 23 százalék nő. Emellett különösen magas a 18-24 éves fiatalok és a 65 év felettiek aránya a halálos balesetekben.

A közlekedési módok szerint az autósok és utasaik adják az áldozatok 44 százalékát, a motorosok és robogósok 21 százalékot, a gyalogosok 18 százalékot, míg a kerékpárosok 9 százalékot. Az elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök részesedése ugyan csak körülbelül 1 százalék, de az ezekhez kapcsolódó halálesetek száma 2021 és 2024 között jelentősen nőtt.

Az Európai Bizottság szerint a javulás azt mutatja, hogy az uniós és tagállami intézkedések működnek, ugyanakkor a jelenlegi tempó nem elegendő a 2030-as célok eléréséhez. Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért felelős európai biztos hangsúlyozta: bár csökken a halálos balesetek száma, minden elvesztett élet túl sok, ezért további intézkedésekre és szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságosabb európai közlekedés érdekében.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.