Végre kifizetik a beszállítóikat is a kínai autógyártók?

Ahogy arról nemrég írtunk, a kínai kormány berendelte magához az ország vezető autógyártóit pár hete, mert túlzottan elharapódzott az a gyakorlat, amikor a független kereskedésekre terhelik eladatlan raktárkészleteiket, hogy azokat a statisztikák kedvéért újautó-eladásként regisztrálják.

Mint azonban kiderült, egy másik kényes téma is előkerült.

Önként vállalják

A beszállítók kifizetésének elhúzott határideje nem kínai probléma, Európában, így hazánkban is ismert üzleti taktika. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy miközben egy adott cég a legyártott termékért, vagy leszállított szolgáltatásért azonnal megkapja a pénzt, beszállítóinak csak hónapokkal később fizet. Az így felgyűlt pénzt pedig kedvére forgathatja, kamatoztathatja, miközben a beszállító sokszor napról napra él.

Ez a gyakorlat állítólag Kínában is elharapódzott, mivel az erősebb szereplők sokszor 180 vagy 270 napos kifizetési határidőket tudnak rákényszeríteni szerződéseikben a gyengébb partnereikre.

A közelmúltban viszont már több autóipari beszállító jelezte, hogy tarthatatlan a helyzet, legutóbb az acélipar reklamált a kormányzatnál emiatt.

A kormányzat erre válaszul még márciusban meghozta azt a törvénymódosítást, ami júniustól 60 napban maximálja a fizetési határidőt, ám több iparági szereplő is attól tartott, hogy a nagy autógyártók különböző kiskapukat kihasználva kijátsszák majd a rendelkezést.

Most a kínai kormány és az autóipar tárgyalásai során több nagy cég, így például a BYD és a Chery, az állami tulajdonú GAC és FAW csoportok, illetve olyan kisebb, de feltörekvő autógyártók, mint az Xpeng és a Xiaomi is önkéntes nyilatkozatot tettek, hogy tartják magukat a 60 napos limithez.

A beszállítók problémáinak ezzel azonban még nincs vége. A már említett acélipari szövetség például jelezte azt is, hogy az autógyártók újabb és újabb árcsökkentést, legutóbb például 10 százalékosat kérnek tőlük, miközben már így is nagyon alacsony a profitjuk – írja az Automotive News.

A szervezet szerint érdemes lenne példát vennie a kínai szereplőknek Japánról, ahol az autógyártók megtanulták már, hogy beszállítóik egészséges profitszintje az ő érdekük is. Arról sincsenek meggyőződve, hogy egyértelmű, mikortól is ketyeg a 60 napos óra, és hogy a fizetséget készpénzben, vagy pénzpiaci papírokban teljesítik-e.

Trükköznek a kínai gyártók az eladási adatokkal?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.