PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MSIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MScsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L3NoZWxsLXJlY2hhcmdlLW11bHQtam92by0xMzAweDYwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1wL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7b3JkPVt0aW1lc3RhbXBdO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZCBfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPT9odHRwczovL3Rwcy5kb3VibGV2ZXJpZnkuY29tL3Zpc2l0LmpwZz90YWd0eXBlPWRpc3BsYXkmY3R4PTMxODAxNDIzJmNtcD0zMzYyMjA4MCZzaWQ9MTAxNjk1OTUmcGxjPTQyMTMyMTE4NSZhZHZpZD0xMzkxOTQzMiZhZHNydj0xJmdkcHI9JHtHRFBSfSZnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfMTI2fSIgd2lkdGg9IjEiIGhlaWdodD0iMSIgc3R5bGU9ImRpc3BsYXk6bm9uZTsiIGFsdD0iIj4= Még 2022-ben rendelte meg azt a 118 ezer frankba, nagyjából 50 millió forintban kerülő tanulmányt a svájci energiaügyi minisztérium, amelyet utána elsüllyesztettek egy fiók mélyén. Az ok: féltek a politikai következményektől. Facebook professzorok helyett A svájci energiaügyi minisztérium 2022-ben bízta meg az Infras kutatóintézetet, hogy tudományos alapossággal vizsgálják meg a kérdést, mikor éri meg a villanyautó vásárlása egy meglévő hagyományos helyett, ha kifejezetten a CO2 kibocsátás csökkentését nézzük. Az illetékesek azért szerettek volna erre egy valós számokon alapuló választ kapni, mert elterjedt nézetnek vélik, hogy annyira nagy a villanyautók gyártásának környezeti lábnyoma, hogy sokkal helyesebb, ha valaki inkább tovább használja öregedő benzinesét, vagy dízelét. A 118 ezer frankért berendelt tanulmányban a kutatók három tézist modelleztek. Az első szerint az autós 125 ezer kilométer felett is megtartja a régi belső égésűt és egészen 200 ezerig ezt használja – ezt tekintik az autó élettartama végének, amin mi itt Kelet-Európában persze jót mosolygunk. A második szcenárióban a 125 ezret futott régit leadja megsemmisítésre és helyette egy új villanyautót vesz. A harmadikban a régi autót eladja másnak, és úgy vesz elektromosat. A tanulmányt 2024 őszén le is szállították, ám annak megállapításait a minisztérium nem hozta nyilvánosságra. A svájci Republik magazin azonban most kikérte az anyagot és arra is rákérdezett, hogy miért nem hozták azt nyilvánosságra. A Republik összefoglalója szerint egyébként a tanulmány végkövetkeztetése teljesen egyértelmű: a villanyautók gyártását, üzemeltetését és teljes életútját is figyelembe véve, az esetek 90 százalékéban egyértelműen megéri a váltás, a kivételt csak az jelenti, ha valaki rendkívül keveset használja az autóját, olyankor ugyanis kicsit vegyesebb a kép. Az anyagban egyébként vizsgálják a hagyományos, hibrid és plug-in hibrid alternatívát is, valamint azt is modellezték, mi lenne, ha a 125 ezret futott hagyományos helyett az autós egy használt elektromosat venne. Ebben az esetben egyébként még jobbak lettek a számok, tehát ez is egy jó, vagy még jobb alternatíva lehet, ha valaki nem ragaszkodik az új autóhoz. Az online magazin a rangos Paul Scherrer Institute szakértőjének is megmutatta az anyagot, aki szerint az alapos kutatás eredménye és az adatok alapján a következtetései helytállóak. Féltek, hogy kínos lehet. Az lett. Az egész történet egyébként talán nem is lett volna ennyire ciki a minisztériumnak, ha nem kezdik el rejtegetni a tanulmányt. Kiderült ugyanis az is, azon dolgoztak, milyen indokkal lehetne lerázni a média képviselőit. A Republik és a velük együtt dolgozó WAV kutatócsoport ugyanis a helyi információszabadsáról szóló törvényekre hivatkozva nemcsak a tanulmányt kérte ki, de megszerezte a minisztérium belső levelezését is a témában. A minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint egyébként azért nem hozták nyilvánosságra az anyagot, mert az elektromos járművek vásárlását övező kérdések megváltoztak a koncepció 2022-es kidolgozása óta, ráadásul a jelentés nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy egy új elektromos jármű vásárlása és a használt fosszilis üzemanyagú jármű egyidejű eladása pozitív vagy negatív hatással van-e az éghajlatra. Ez a válasz azonban a magazin szerint mellébeszélés és ezt alátámasztják a kikért belső levelezések is. Az emailekből az látszik, hogy amikor befutott az anyag, az illetékesek elkezdtek amiatt aggódni, milyen politikai következményei lehetnek a publikálásnak. 2024 decemberében egy belső megbeszélés után például az illetékes projektmenedzser azt írta egy levélben, hogy már maga a téma is potenciálisan érzékeny lehet és annak megállapításait félő, hogy félremagyarázzák majd egy olyan időszakban, amikor a szövetségi kormányzat megítélése amúgy sem túl jó. A minisztérium kommunikációs vezetője azt nehezményezte, hogy a tanulmány már szinte akadémikus, mivel szerinte szinte senki nem foglalkozik a szén-dioxid-lábnyommal egy új autó vásárlásakor. A szakember attól tartott, hogy azzal vádolják majd őket, hogy elitista ajánlásokat tesznek. Ezeket a megállapításokat már csak azért is furcsállja a svájci lap, mert mint emlékeztetnek rá, a tanulmány megrendelésnek célja éppen az volt, hogy valós információk alapján tudjon ajánlásokat megfogalmazni a hivatal. Az illetékesek levelezésében az is előkerült, mint szempont, hogy véleményük szerint ha az öreg svájci belső égésűt külföldön értékesítik és az új hazájában nem vált ki egy még régebbi autót, akkor akár még negatív is lehet a hatása a villanyautó vásárlásának. A Republik rámutat, hogy ezt az elméletet már egy német tanulmány is kivesézte és elvetette pár évvel ezelőtt. Mi ezt azzal egészítenénk ki, hogy azért nem nehéz belátni, hogy még az öreg autók élete is véges, kevésből lesz oldtimer, tehát valahol a lánc végén csak kiesik egy kohószökevény a sorból. Arról már nem is beszélve, hogy ettől még az a svájci polgár, aki eladja 10 éves régi kocsiját, valószínűleg nem biciklit, hanem a villanyautó helyett legfeljebb ismét egy új belső égésűt vesz majd, és az sem valószínű, hogy 10 éves svájci dízel helyett a magyar vásárló inkább egy új villanyautót szerez be. Ám talán még ezeknél a leveleknél és érveknél is cifrább az az emailváltás, ami akkor kezdődött, amikor az újságírók elkezdtek kérdéseket feltenni. Amikor ugyanis február közepén beérkezett a magazin adatigénylése, a minisztériumnál annak a módját keresték, hogyan lehetne megtagadni, vagy kijátszani azt. Az illetékes projektvezető amiatt aggódott, hogy ha a magazin leközli a tanulmányt, akkor az a kritika céltáblája lesz, mert ahogy fogalmazott, szembe megy az aktuális piaci hangulattal és egyes médiumok politikai fogásnak minősítik majd. Az átadott levelezésben olyan alternatívákon gondolkodtak, minthogy visszaküldik az anyagot a kutatóintézetnek, mondván nem fejezték be rendesen a munkát. De úgy látták ezt nem tudnák alátámasztani. Azon is gondolkodtak, mi lenne, ha nem végleges, csak folyamatban lévő munkaanyagként hivatkoznának a tanulmányra. Ám balszerencséjükre az írott anyag többször is végső következtetésekről beszél. Végül abban maradtak, hogy azzal zavarják el az újságírókat, hogy elégtelennek nyilvánítják a tanulmány megállapításait egy hiányzó, ám egyelőre még nem definiált új kritérium kapcsán. Csakhogy amikor az osztályvezető ezzel az ötlettel ment a főnökei elé, azok úgy döntöttek, hogy ne húzzák az időt, adják ki a tanulmányt az újságíróknak. A Republik azzal zárja írását, hogy az igazi probléma az üggyel az, hogy egy kormányzati szerv úgy döntött, információkat tart vissza a nyilvánosságtól. PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAyL2VsZWt0cm9tb3MtYXV0by0yMDI1LTA2LTA0LTA2LTE4LWlnLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDIvZWxla3Ryb21vcy1hdXRvLTIwMjUtMDYtMDQtMDYtMTgtaWcuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
