Íme az első tisztán elektromos és plug-in hibrid Škoda

Bármennyire is izgalmasak a több ezer lóerős villany-versenyautókról, és a zéró emissziós luxusautókról szóló hírek, az elektromos közlekedés igazi áttörését az olyan márkák megfizethető és tömegesen gyártható modelljeitől várjuk, mint a Volkswagen, Peugeot, Opel, vagy éppen a Škoda. Míg az első három autógyártó már viszonylag korán berobbant az elektromobilitás versenyébe, az utóbbi alaposan kivárt: egészen a tegnap délután élőben közvetített pozsonyi bemutatóig kellett várnunk, hogy egy tisztán elektromos, de akár csak egy plug-in hibrid járművet is láthassunk. Jobb később, mint soha, immáron hivatalosan is debütált az emissziómentes Škoda Citigo iV és a konnektoros hibrid Superb iV. Mielőtt a két autóról részleteket is hallhattunk volna, a vállalat vezetői elmondták, pontosan hogyan is készülnek ezentúl aktívan jelen lenni az elektromos járművet kínáló márkák mezőnyében. Az e-mobilitási stratégia alapját egy 32 millió eurós beruházás adja, melyből a Škoda 7000 töltőpontot épít ki 2025-ig, hogy biztosítani tudja a vásárlói és az alkalmazottai töltési lehetőségét, de további jelentős összegek mennek a munkaerő átképzésére, oktatására is. Egy nem kevesebb mint 2 milliárd eurós beruházás pedig új elektromobilitási szolgáltatásokat fog hozni a Škoda ügyfelei számára. Elérhető lesz egy eCharge töltőkártya a vásárlóknak, amelynél perc, illetve kWh alapú számlázás között választhatnak a felhasználók, de aki az otthoni töltést preferálja, annak a Škoda egy egész palettányi otthoni töltőberendezést kínál, melyet a Volkswagennel közösen fejleszt. A cseh márka továbbá felhasználja majd az anyavállalat MEB padlólemezét is, mégpedig a Genfi Autószalonon koncepcióként bemutatott Vision iV gyártási változatában 2020-ban.

Na de ami igazán lényeges számunkra jelenleg, az a Škoda legelső tisztán elektromos autója, a Citigo iV. Kis méretével és 20 000 euró alá belőtt vételárával az autó egyértelműen azok számára lett tervezve, akik főleg a városban, illetve az agglomerációban közlekednek, így ne is számítsunk egetverő specifikációkra,  ám a WLTP-szerinti 265 kilométeres hatótáv és a 61 kW-os villanymotor 210 Nm-rel társítva erre a célra tökéletes lesz. Az energia tárolását egy 168 cellából összerakott 36,8 kWh-s lítium-ion aksi végzi, ami egy óra alatt 80%-ra tölthető egy 40 kW-os DC töltőberendezésen. Egy 7,2 kW-os AC fali töltőn erre picivel több mint 4 órára van szükség. A Citigo végsebessége 130 km/h, nulláról százra pedig 12,5 másodperc alatt ér fel. Megjelenésre egyébként nem sokban különbözik az autó a belsőégésű motoros társától, leginkább a hűtőrács és a kissé újratervezett elülső lökhárító jelzi a környezetbarát jellegét. A kisautó vásárlóinak a Move&Fun applikáció lesz a legjobb barátja, ezen tudják ugyanis majd megjeleníteni az autó és az akkumulátor adatait, az infotainment rendszert állítani, hozzáférni a navigációhoz, és távolról is beállítani a kívánt hőmérsékletet az utastérben.

A Citigo iV mellett a másik újdonság a Superb iV plug-in hibrid, mely a legelső gyártási modell ilyen meghajtással a vállalatnál. Ahogy az élő közvetítésen is elhangzott, a hibrid Superb gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, mint a kizárólag fosszilis üzemanyagot égető változata, azzal a különbséggel, hogy képes síri csendben felgurulni a színpadra. Sőt, valójában egészen 55 kilométert tud motorhang nélkül gurulni az autó, ennyi ugyanis a 16 kilowattórás aksi által biztosított hatótáv. Az 1.4 TSI és a villanymotor összteljesítménye 160 kW.

A Citigo sorozatgyártása valamikor 2019 második felében indul, míg a Superb esetében egy hajszállal pontosabb dátumot adott meg a gyártó: ősz legelején kerül a gyártósorra a Kvasiny létesítményben, piaci bevezetésére pedig 2020 elején kerül sor.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.