Még mindig a szilárdtest akkura vár a Honda
A Honda amerikai értékesítési igazgatója a The Drive autós magazinnak beszélt arról, hogyan látja a világ hetedik legnagyobb autógyártója a villanyautók árának alakulását.
Úgy tűnik, hogy a japánok kivárnak.
Nem lesz árparitás
Dave Garnert arról kérdezték, hogyan látják most az elektromos átállást, és mit gondolnak a villanyautók árának alakulásáról. A japán gyártó képviselője szerint ők úgy kalkulálnak, hogy a jelenlegi lítium-ion technológia nem lesz képes elérni az árparitást a belsőégésű motoros autókkal. Ahogy fogalmaz,
a li-ion akkumulátorok nem a hosszútávú megoldás, a szilárdtest akkumulátorok fogják majd lehetővé tenni azt, hogy a villanyautó gyártási költségei közel annyira csökkenjenek, mint azt a belsőégésű motorosoknál megszoktuk.
A szakember ugyanakkor elismeri, hogy a szilárdtest akku még nincs elérhető távolságban, de ők továbbra is erre összpontosítanak a fejlesztéseikben, augusztusban például egy 310 millió dolláros befektetést jelentettek be, ami egy teszt gyártósor építését teszi lehetővé, ami fontos lépcső a tömegtermeléshez vezető úton.
A The Drive emlékeztet, hogy bár az akkumulátorok gyártási költsége kilowattóránként 1200 dollárról 132 dollárra csökkent az elmúlt években, a további mérséklődéshez olcsóbb alapanyagokra van szükség, miközben a trend jelenleg pont ellentétes, az árutőzsdén pont, hogy felfelé megy ezek ára. A lap azt is hozzáteszi, hogy egyes kutatások szerint a hagyományos akkumulátorcellák elérték a fejlesztési potenciáljuk végét, magasabb energiasűrűség már nem várható tőlük, ezért a Honda szilárdtest akkus várakozásai helytállóak lehetnek.
Hogy a Honda stratégiája beválik-e, vagy esetleg hátrányba kerülnek azzal, hogy mindent a szilárdtest akkumulátorokra tesznek fel, az majd elválik. A The Drive végkövetkeztetéseivel kapcsoltban azonban arra azért emlékeztetnénk olvasóinkat, hogy oldalainkon rendszeresen, szinte hetente számolunk be új, a hagyományos elektrolitot használó akkumulátorok újabb és újabb fejlesztéseiről, amelyek a biztonságot, az energiasűrűséget növelik, a költségeket pedig csökkentik. És itt most határozottan nem a laborban működő, szenzációs bejelentésekre gondolunk, amelyekből lehet, soha nem lesz semmi.
A hagyományos lítiumos megoldásoknál is még nagy potenciál van az NMC-től és az NCA-tól eltérő kémiákban, mint például az olcsóbb és biztonságosabb LFP-ben, illetve a strukturális akkupakkok által előidézett megtakarításokban.
A lítiumon túl pedig például a nátrium-ion akkumulátorok jelentik a közeljövő következő nagy ígéretét. Ezeket a világ legnagyobb akkugyártója, a CATL már jövőre sorozatgyártásba küldi, és 77 dollár/kWh árral számolnak, a sorozatgyártás felfuttatásával pedig a 40 dolláros szintet is elérhetőnek tartják.
Addig is, a regionális állami támogatások közül is kiemelkedő új amerikai akkugyártási program már 2023-ban azt eredményezheti, hogy ha mesterséges eszközökkel is, de felére, eshet a jelenlegi akkumulátorok gyártási költsége, ami váratlanul érheti azokat a gyártókat, amelyek nem rendelkeznek saját cellagyártással az Egyesült Államokban.
